Legyintenek a pártok állásígéreteire a sárváriak

A Fidesz és az MSZP egymásra licitálva ígér 400-500 ezer új munkahelyet, ha kormányra kerül. Ezt azonban nem sokan hiszik el Sárváron és környékén, ahol az [origo] kiemelt figyelemmel követi a kampányt. Itt sem könnyű munkát találni, az állástalanok ráadásul legfeljebb minimálbéres munkát remélhetnek. Kampány kicsiben sorozatunk legújabb epizódja a sárvári körzet munkahelyproblémáit térképezi fel.

"Itt nincs munka, sem Celldömölkön, sem a falvakban, egyszerűen nincsenek olyan üzemek, ahol dolgozni lehetne" - vélekedett egy celldömölki asszony, amikor a munkanélküliekről kérdeztük. "Egyáltalán nem számít, hogy kit választanak meg, itt attól nem lesz több üzem" - tette hozzá.

Mások szerint sem a kormányokon múlik, hogy kap-e valaki munkát, de aki akar, előbb-utóbb el tud helyezkedni. Egy idős celldömölki néni például azt mesélte: minden reggel öt-hat buszt lát, amelyek Sárvárra, Jánosházára viszik dolgozni az embereket, és minden busz tömve van. Egy kozmetikus pedig arról beszélt: bár nem egyszerű munkát találni, munkáltatónak lenni sem könnyű. "Nem nagyon akarnak dolgozni a fiatalok. Ha mégis, akkor szinte többet akarnak keresni, mint a főnök. Dolgoznak egy hétig, aztán elmegy a kedvük, és mindig újakat kell keresnem" - sorolta tapasztalatait.

A túlmunka miatt sokan kikészülnek

"Az utóbbi négy évben Vas megye átélt egy recessziót: az átlagnál előbb éreztük meg, hogy a multicégek kelet felé vándorolnak" - mondta az [origo]-nak Soós Ferenc, a celldömölki munkaügyi kirendeltség vezetője. Mivel a megyében a legmagasabb az ipar aránya az egész országban, a munkalehetőségek is főként a betanított és szakmunkákra korlátozódnak.

"Ahhoz képest, hogy a Nyugat-Dunántúlon vagyunk, nagyon alacsonynak számít a foglalkoztatás Celldömölkön" - magyarázta Soós. A tizenkétezres munkavállaló korú népesség 7,6 százaléka, mintegy 900 ember munka nélkül van (a kirendeltséghez Celldömölkön kívül 27 falu tartozik). "Persze jóval több az álláskereső, mint amennyiről tudunk" - tette hozzá az iroda vezetője.

Celldömölkön a legtöbb - mintegy 800 - embert egy elektronikaialkatrész-gyártó cég alkalmazza, de az itteniek könnyen eljutnak máshová is dolgozni: Sárvárra vagy Jánosházára, ahol két textilipari üzem összesen 1500 embernek ad munkát. Az elmúlt években azonban az elektronikai cégnél ezerfős leépítés sokkolta a környéket. A vasúttársaságtól nyolcvan embert küldtek el. A sárvári ipari parkban korábban 700 celldömölki dolgozott: két év óta jóval kevesebben vannak.

Soós szerint különösen rossz a falusiak helyzete: az itt lakók nehezebben utaznak, és idősebbek is a városi népességnél. A pályakezdők sem járnak jól munkatapasztalat híján, és a diplomásoknak szinte nincs semmilyen állás. Aki állást keres, nyolcvan százalékban csak minimálbérért dolgozhat - tudtuk meg Soós Ferenctől.

A munkanélküliségért nemcsak a recesszió és az elbocsátások a felelősek a kirendeltség vezetője szerint. "A cégeknél sok a törvénytelen túlmunka, vagyis szombat-vasárnap is dolgozni kell. Sokan ezt idegileg nem bírják, elmennek táppénzre, és azután elbocsátják őket" - magyarázta. "Vannak olyanok is, főleg nők, akik a család miatt nem bírják a munkát, és feladják" - tette hozzá.

A celldömölki kirendeltségen hatan dolgoznak, naponta akár százötven ügyféllel is kell foglalkozniuk. "Feszített a tempó, és sok a konfliktus is - a munkáltatókkal, az állástalanokkal. Sokan egyszerűen nem tudják értelmezni a kérdéseket az űrlapokon, és van, aki azt is elfelejti, mikor kell bejönnie a központba" - sorolta Soós.

Sárváron is főleg minimálbérért lehet dolgozni

Fotó: Fábián Évi

"Tavaly egész évben magas volt az álláskeresők száma, és télen mindig többen vannak" - mondta az [origo]-nak Kiss Tamara, a sárvári munkaügyi központ vezetője. Ilyenkor ugyanis szünetelnek a szezonális munkák, az építőipar, a vendéglátás és az idegenforgalom, amelyek Sárváron és környékén sokaknak biztosítanak megélhetést. Júliusban bejelentkeznek azok a pályakezdők is, akik akkor fejezik be az iskolát, de munkát nem találnak - magyarázta Kiss Tamara. Szerinte viszonylag mégis ők vannak jobb helyzetben, mert bár nincs munkatapasztalatuk, tudnak nyelveket, ismerik a számítógépet, és általában családjuk sincs.

A kirendeltségen januárban 1330-an kerestek állást a nyilvántartás szerint. Vagyis a körzet több mint 19 ezer munkavállaló korú lakójának 6,9 százaléka állástalan (a munkaügyi kirendeltséghez tartozó települések nem egyeznek meg teljesen a választási körzet területével). Sárvár és környéke még mindig jobb helyzetben van, mint a többi Vas megyei körzet: egyedül Szombathely térségében van kevesebb munkanélküli. A legtöbb állást a Flextronics és a Saga Foods üzemei adják a környékbelieknek, mindkét cég közel kétezer főt dolgoztat.

"Szellemi munkakörben nehéz az elhelyezkedés, és ezeket az állásokat ritkán hirdetik meg nálunk" - mondta a kirendeltség vezetője. "Probléma, hogy ha valakinek van is szakképzettsége, de nincs nyelvismerete, nehéz elboldogulnia a külföldi tulajdonú cégeknél. Ausztriával van a megyének ingázó szerződése - vagyis dolgozhat ott az, aki naponta hazajár." De Kiss Tamara szerint ott sem tökéletes a helyzet: "azokat az állásokat adják a magyaroknak, amelyeket az osztrákok nem vállalnak el" - mondta.

A központ többnyire betanított vagy szakmunkákat tud ajánlani a regisztrált állástalanoknak, általában minimálbérért - a nagy cégek ennél valamivel többek kínálnak. Az idén nem várnak jelentős létszámleépítést a sárvári üzemekben. Amint melegebb lesz, az építőipari cégek visszaveszik a munkásokat, nyílik egy új hotel a fürdő mellett, és elvileg lesz felvétel az ipari parkban is - tudtuk meg Kiss Tamarától.

Wirth Zsuzsanna