Sztrájk közben is szólt a rádió

Kifelé láthatatlan, illetve hallhatatlan volt a Magyar Rádióban megtartott, kétórás figyelmeztető sztrájk, miután mindhárom közszolgálati adón folyamatosan sugározták a korábban rögzített műsorokat. A sztrájkolók szerint kényszerítették őket, hogy ezeket előre felvegyék, sőt a rádió alelnökei sztrájktörőket is toboroztak. Mégsem tudták megakadályozni, hogy több százan fejezzék ki elégedetlenségüket.

Hollós János alelnök is benézett

"Újabb sztrájkoló érkezett" - tréfálkoztak a sztrájkolni gyülekező rádiós munkatársak, mikor észrevették a rádió Márványtermébe lépő Hollós Jánost, a Magyar Rádió egyik alelnökét. A rádióban csütörtökön két órára beszüntették a munkát, ez volt az intézmény életében az "első nagy" sztrájk, amely mellé mind az öt reprezentatív szakszervezet felsorakozott - mondta Kisfalvi Mária, a sztrájkbizottság szóvivője.

A közszolgálati rádió munkatársai a tervezett létszámleépítés, a vidéki stúdiók bezárása és a rádióújság kiadói jogának értékesítése ellen tiltakoztak. A tiltakozók szerint a kért 4,8 százalékos bérkiegészítést sem adták meg számukra, igaz, egy bekiabáló szerint ez is legfeljebb inflációkövetés lenne. Az évek óta tartó pénzügyi válságot elbocsátásokkal és a vidéki egységek felszámolásával orvosolná a menedzsment.

"Ez olyan, mintha egy túlsúlyos beteget úgy akarnának lefogyasztani, hogy levágják a karját meg a fülét, ahelyett, hogy más, egészségesebb életmódot javasolnának neki" - mondta az egyik bezárásra szánt nagykanizsai stúdió vezetője, Molnár László. A szintén jelen lévő Gellért Kis Gábor, a rádió kuratóriumának elnöke viszont azt mondta, nem kérdés, hogy "túlfoglalkoztatás van", ami "hosszú távon már nem tartható".

A sztrájkoló rádiós munkatársak szerint a vezetőség "sztrájktörőket toborzott", ezt azonban a demonstrálók közt pár percre megjelenő mindkét alelnök, Hollós János és dr. Gőblyös István is rémhírnek minősítette. A három adó sugárzása valóban nem szünetelt a munkabeszüntetés alatt sem, amit a munkatársak azzal indokoltak: mivel délig kötelesek voltak dolgozni, "kényszerítették őket, hogy az aktuális műsorokat felvegyék", és utána ezeket sugározták azoknak a segítségével, akik nem vettek részt a sztrájkban.

Láthatatlanná tették kifelé a sztrájkot

A résztvevőket elkeserítette, hogy így a rádióhallgatók valójában semmit sem érzékelhettek a megmozdulásukból. Az összegyűlt rádiósok együtt hallgattak bele a Kossuth, a Petőfi és a Bartók zavartalannak tűnő adásába. "Ez nem egy szövőgyár, van megoldás arra, ha leállunk" - mondta az egyik vidéki stúdióból érkezett sztrájkoló. A demonstrálók vádjára, miszerint így megakadályozták, hogy a külvilág számára is érzékelhető legyen a tiltakozó akció, az hogy "itt valami nincs rendben", Hollós János alelnök azzal válaszolt: neki törvényben rögzített kötelessége, hogy a műsorszolgáltatást biztosítsa, erre a nem sztrájkoló munkatársak segítségével lehetősége van.

"Rádió nélkül nincs kultúra."

Az alelnöknek szegezték azt a kérdést is, vajon "mit keresnek a rendészek a stúdióknál", ugyanis a rádió életében legfontosabb kapcsolóteremnél és a hírszerkesztőségeknél a sztrájk idején feltűntek a rádió biztonsági szolgálatának emberei. Hollós János ezt azzal hárította el, hogy számítaniuk kellett arra, hogy esetleg "atrocitások" lesznek a munkát beszüntetők és a tovább dolgozó kollégák között.

Az alelnökök pár perc után távoztak, arra hivatkozva, hogy a sztrájk miatti "kárelhárítási teendőik" elszólítják őket. A demonstráció végén, két órakor közleményt adtak ki, amelyben megköszönték az "összes dolgozó felelősségteljes magatartását", viszont hivatalosan csak a dolgozók 10 százalékát tekintették a sztrájkban részt vevőnek.

Nem igaz a tízszázalékos részvétel - mondta Lázár András, a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke. Elmondása szerint csak a fő gyülekezési helyet jelentő Márványteremnél lévő regisztrációs ívet több mint 400 munkatárs írta alá, ehhez jönnek még azok, akik a helyükön maradva demonstáltak. A szakszervezeti elnök szerint nagyon eredményes volt a demonstráció, az alelnöki közlemény révén először ismerték el, hogy a rádió "állami támogatásának mértéke hozzávetőleg 2 milliárd forinttal kevesebb a szükségesnél". A bértárgyalások folytatódnak, és a rádiós szakszervezetek képviselői szerint akár újabb, hosszabb ideig tartó munkabeszüntetésekhez is folyamodnak, ha kell.

Vannak rádiósok, akik tartanak attól, hogy a pártok politikai kérdést faragnak a problémából. Szerdán a Fidesz közleményt adott ki, amelyben számon kérte a kormányzaton a rádió működéséhez szükséges pénzforrásokat. A tiltakozók nevében ugyanakkor Váradi Júlia rádiós azt üzente a politikusoknak: "A Magyar Rádió sztrájkján nincs kampányfogás."

Gergely Zsófia