Elegük van a politikai elitből a hírességeknek

2006.03.07. 17:19

Ismert közéleti személyiségek részvételével megalakult kedden a Szeretem Magyarországot Klub, amelynek tagjai kimondják: elegük van a rövid távon gondolkodó, valódi társadalmi problémák megoldását végletekig halogató politikai elitből. A közéleti szereplők, tudósok, művészek, vállalkozók fel akarják rázni a közélettől elfordult, kiábrándult embereket, és úgy tűnik, az elképzelésekhez ezúttal infrastruktúra is társul: iroda, pénz, szervezett sajtókapcsolatok és honlap.

A klub alapító nyilatkozata szerint a magyar társadalom jelentős része elfordult a politikától és kiábrándult a politikusokból. Ahogy a moderátor szerepét vállaló Galambos Péter fogalmazott: a valóságos problémák megoldása rövid távon áldozatokat követelő döntésekkel történhet, amelyeket a népszerűségükkel törődő politikusok nem vállalnak fel. A klub tagjai a "tartalmatlan és álságos" politikai közélet ellen lépnek fel, és a társadalmi kontroll mellett teszik le a garast.

Mégpedig úgy, hogy a tagok aktuálpolitikai kérdésekben nem foglalnak állást, és soha nem akarnak párttá alakulni. Tag az lehet, akit meghívnak soraikba, és aki saját tehetsége, erőfeszítése révén lett sikeres, közismert - viszont nem tölthet be politikai tisztséget, nem lehet képviselő, nagykövet vagy miniszter. Mivel véleményformálók, lehetőségük van a mindenki számára fontos társadalmi problémák felkarolására, napirendre tűzésére, arra, hogy ezekre ráirányítsák a közvélemény figyelmét.

Az a kérdés, hogy miért a választások előtt kezdi meg tevékenységét a klub, pontosan abból a paranoiából fakad, ami ellen ez az egész szól - mondta megnyitó beszédében Galambos. Az időzítés azért szerencsés, mert bárki nyeri is a választásokat, a ciklus elején van esély hosszú távú döntések kivívására, másrészt aktivizálni szeretnék azokat a fásult választópolgárokat, akik már választani sem hajlandók.

A klub szerint halaszthatatlan kérdéskör a magyar egészségügy, az oktatás, a kultúra vagy az országról kialakult kép. Bródy János zeneszerző, előadóművész nem véletlenül a szerzői jogokkal kapcsolatos problémákat tette ehhez hozzá, mikor az [origo] a célokról kérdezte. Szerinte a zenészek, illetve a művészi tartalmakat szolgáltatók rangja manapság kisebb, mint az ezt hasznosító technikai szolgáltatóké és gazdasági érdekérvényesítőké. Ezért a klub feladata lehet kapásból az is, hogy egy új kulturális törvény megalkotását ösztönözze.

A klub egyik kezdeményezője a Sziget szervezőjeként ismert Gerendai Károly. Ő máris többet tett a puszta beszédnél: letette a szervezet egyéves működéséhez szükséges pénzt az asztalra. Mint mondta: tudja, hogy a szervezettel "nem találták fel a spanyolviaszt, mindenki által ismert, nyilvánvaló kérdéseket" feszegetnek. De szerinte a nyilvánosság erejével a hiteles, közismert emberek által sok minden kikényszeríthető - akár a politikusokból is.

Részlet Hankiss Elemér: Nem szeretem Magyarországot című írásából
"Nem szeretem olyannak, amilyen. Amilyenné lett. 1989 előtt hihettük azt, hogy a rendszer a hibás mindenért. Társadalmunk, életünk, tudatunk eltorzulásáért. Ma, tizenöt évvel az után, hogy kezünkbe vehettük országunk, társadalmunk, önmagunk alakítását, nincs már alibink. Mi vagyunk felelősek azért, amik s amilyenek vagyunk."
Teljes terjedelemben itt olvasható

Azonnal elfogadta a klubtagságot az üzletemberként, gazdasági vezetőként ismert Somody Imre is, aki szerint egy ember önmagában kevés, ha megvan a közös nevező és sokan állnak össze, akkor hangosabban és határozottabban tudják feltenni a társadalmi közösség egészét érintő kérdéseket.

Mi csak beindítunk valamit - fogalmazott Jakupcsek Gabriella, aki szerint a klub arra is lehetőséget nyújt, hogy alkotó emberek beszélgessenek egymással, azok, akiknek munkájuk, sikereik miatt másokért is tenniük kell. Felvetésünkre, hogy éppen a kisebb-nagyobb közösségek számára fontos témákat felkaroló műsorát szüntették meg az egyik kereskedelmi televízióban, azt válaszolta: talán pont ezért, "már csak dafke is ki kell állnia" és részt kell vennie ilyen kezdeményezésekben.

Müller Péter Sziámi, költő, énekes és a Sziget egyik alapítója nem szereti a "tagságokat". Mint saját magától idézi: "minden tagság viszontagság". Ennek ellenére belépett, mert mióta a gyalogsági aknákat betiltó ottawai egyezményt kivívó civil kezdeményezésben részt vett, hisz abban, amikor a "civilek fognak össze".

A szintén költő, író Fábri Péter szerint pedig azért is sikeres lehet ez a kezdeményezés, mert a művészek, újságírók mellett általa "életmód-vállalkozóknak" nevezett gazdasági szakemberek is részt vesznek benne: azok, akik az üzleti eredményeken túlmutató munkát végeznek, mint a Sziget szervezői vagy a Hajtás-Pajtás futárszolgálat tulajdonosa, Géresi László. Mérő László, pszichológus, matematikus pedig azt hangsúlyozta, hogy ezek az emberek olyan véleményformálók, akik "mozognak a világban".

Hajós András zenész, műsorvezető szerint el kellene felejteniük az embereknek azt a hozzáállást, hogy nem érdemes gondolkodni. Ráadásul a többség még csak nem is tájékozódik, az, aki ül a tévé előtt a fotelban és csak innen szerzi az információit, az át van verve - véli Hajós. Vissza kellene adni az emberek hitét a politikában, mert nem maga a politika rossz, hanem rossz politikusok vannak - mondta a televíziós, aki végignézve a jelenlévőkön, még hozzátette: akár most kiállíthatnának egy olyan kormányt, amelynek a tagjaira érdemesebb lenne odafigyelni. Ennek az üzenete az, hogy a politikusok nem dőlhetnek egyszerűen hátra, van gondolkodó közvélemény - tette hozzá.

Gergely Zsófia

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK