A Csúzliba szinte csak cigányok járnak

Pert indít Hajdúhadház ellen egy jogvédő alapítvány, mert szerinte a város általános iskoláiban jogellenesen elkülönítve oktatják a cigány gyerekeket. Az iskolákban, a különálló épületekben valóságos cigánytagozatok alakultak ki: van, amelyiket felzárkóztatónak nevezik, a másik elvileg kisegítő iskola - állítja az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány.

"A tagiskolákban nem kapnak olyan tanítást, mint a magyar gyerekek. Nem fogják olyan szigorúan őket, és nem jót tanulnak egymástól" - magyarázta egy háromgyermekes, neve elhallgatását kérő roma nő az [origo]-nak. Elmondása szerint egyfajta felvételi, illetve név alapján döntenek arról, melyik épületbe járhatnak a gyerekek. "Mondjuk, ha Lakatos a neve, akkor biztos, hogy elkülönítik" - vélte a nő.

"A mi családunkat itt elismerik Hadházon, a mi gyerekeinkkel ezt nem nagyon csinálják. Bár a harmadik gyerekem mégis ott ballagott" - mondta a roma nő az egyik tagiskolára célozva, amelybe szerinte csak cigány gyerekek járnak. Szerinte sok cigány szülő hiába reklamál, ha másik épületbe szeretné járatni a gyermekét. A nő azt mondta, köztudott: a tagiskolákban rosszabb az oktatás, jóval kevesebben mennek onnan középiskolába. "Az én fiam megbukott egyszer, a másik évet már itt kezdte, a romák közt" - mesélte.

"Két általános iskola van a városban, mindegyiknek két-két külön tagépülete van, ezekbe szinte csak cigányok járnak. Ráadásul nő a romák aránya, a nem cigány szülők viszik a gyerekeiket Debrecenbe tanulni" - mondta az [origo]-nak Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) képviselője. A CFCF hamarosan pert indít a romák elkülönítése ügyében Hajdúhadház ellen. Mohácsi szerint ez esetben könnyebb dolguk lesz, mint Miskolcon, mert itt sokkal nyilvánvalóbb a szegregáció. (Az alapítvány ugyanis roma szegregáció miatt, először Miskolc városa ellen indított pert, ezt azonban tavaly elveszítették.) "Hajdúhadházon korábban már többször jártak mediátorok, próbálták megoldani a problémát, de nem jártak sikerrel. Mi azt kérjük, hogy a bíróság állapítsa meg a szegregáció tényét" - mondta Mohácsi Erzsébet.

"Nincs rendben" a helyzet

A Bocskai István kéttannyelvű iskolában, három épületben folyik a tanítás. Az épületek egymástól távol, a város különbözői pontjain vannak. Az egyik, amely speciális kisegítő tagozatos osztályokból áll, a vasútállomás mellett található. Az alapítvány szerint ide 99 százalékban cigány gyerekek járnak. Az iskola másik tagépülete, a "Kossuth", a város központjában helyezkedik el, ide is 99 százalékban romák járnak a CFCF szerint, míg a főépületben ugyanez az arány 25-30 százalékos.

Az igazgatónő, Hajdú Marianna szerint - akit akkor értünk el, amikor a Kossuth utcai iskolába érkezett órát tartani - sok roma szülő kifejezetten kéri, hogy a "Kossuth"-ba járhasson a gyereke, mert az a központban van. "A főépületben nyelvoktatás folyik, itt meg felzárkóztatás, roma program" - mondta. "Ezek a gyerekek borzasztó körülmények között élnek itt, szükségük van a felzárkóztatásra és szeretik is" - fogalmazott. Hajdú Marianna elismerte, hogy a jelenlegi helyzet "nincs rendben". Szerinte a megoldást az jelentené, ha új iskolaépületet építhetnének a főépület mellett.

A Dr. Földi János Általános és Művészeti Iskolának szintén a főépület mellett, szintén két tagépületevan. A főépületben 5-10 százalék a cigány gyerekek aránya, a másik kettőben 99 százalék - állítja a CFCF. Az egyik tagépület, a helyiek által csak "Csúzlinak" nevezett iskola gyakorlatilag az "alsós cigánytagozat" Mohácsi szerint, ahonnan automatikusan kerülnek a másik tagépületbe, a "felsős cigánytagozatba" a gyerekek, illetve azok, akik nem jól teljesítenek a főépületben. Az iskola igazgatója, Vass László nem kívánt nyilatkozni az [origo]-nak, mondván, "ehhez nem akar asszisztálni".

"Ennyi gyerekkel nem boldogulunk"

A város polgármestere, Béres László úgy véli: a szegregációs vádak nem igazak. Ugyanakkor arról beszélt, hogy "az iskolák jelentős helyhiánnyal küszködnek, a gyerekek nem férnek el a központi intézményekben". "Vagyis az elkülönülés a létszámnövekedés miatt van" - fogalmazott. Mostanában ugyanis szerinte jelentősen megnőtt a roma családok létszáma, öt-, nyolc-, tízgyerekes családok vannak, és "nagyon sok roma családban a gyerekek hozzájárulnak a család fenntartásához, például a családi pótlék révén" - mondta Béres az [origo]-nak. A hajdúhadházi cigányság 99 százaléka munkanélküli, megszűntek itt a munkahelyek - tette hozzá.

Kiválogatott gyerekek - (archív fotó)

Amikor arról kérdeztük, hogyan kerülnek a tagépületekbe jórészt romák, Béres azt válaszolta: "az iskolába menő gyerekeket egy bizottság minősíti. Akik az alapvető követelményeknek nem felelnek meg, felzárkóztató osztályokba kerülnek" - mondta. Szerinte sok roma gyerek nem jár óvodába, és ez megnehezíti a beilleszkedésüket, sokszor az elemi higiéniával is gondok vannak. Ráadásul az óvodai hely is kevesebb a szükségesnél: ezek az intézmények is 130 százalékos kihasználtsággal működnek.

Béres szerint először azt kell elérniük, hogy minden roma kisgyerek járjon óvodába. "Ehhez óvodabővítésre van szükség, ezután kell úgy bővíteni a központi iskolákat, hogy ott elférjen minden gyerek, és a tagépületeket lassan fel lehessen számolni.

Hét éve tanárnő késelt az egyik tagiskolában

A hajdúhadházi romakérdés először akkor került az országos sajtóba, amikor 1999-ben, a Földi János általános iskola egyik tagiskolájában, egy tanárnő ámokfutása során megkéselt nyolc kisiskolást és három kollégáját. Bár az nem derült ki, volt-e köze a bűncselekménynek ahhoz, hogy a tagiskolába főként roma gyerekek jártak, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat akkor az MTI-nek azt nyilatkozta: két hónappal az eset előtt írásban tiltakoztak az ellen, hogy a cigány gyerekeket az iskola városszéli tagiskoláiban helyezzék el. A cigány önkormányzat azt követelte a polgármestertől, hogy a roma gyerekek is a központi iskolába járhassanak.

Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat akkori elnöke, Farkas Flórián az ügy kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy "ott, ahol meghatározó a cigányság létszáma, miként hoztak létre cigányosztályokat, és alkalmasak-e a pedagógusok a kisebbség oktatására". Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter nem látott összefüggést a tagiskolában történt szurkálás és aközött, hogy az intézményben zömében cigány gyerekek tanulnak. Béres László - aki tizenhat éve Hajdúhadház polgármestere - 1999-ben úgy vélte, a késelést semmiképpen nem lehet cigányellenes tettnek beállítani. Ennek kapcsán egyébként most azt mondta az [origo]-nak: a Hajdúhadházzal szembeni szegregációs vád is csak 1999 óta él a köztudatban.

Wirth Zsuzsanna - Hajdúhadház