"Változások tapasztalhatók az elmúlt évtizedben a romákat ért sérelmek terén: míg korábban főként a romákkal szembeni erőszakos cselekedetek voltak jellemzőek, mára éppen az állami-önkormányzati szervek által elkövetett hátrányos megkülönböztetés a legnagyobb gond" - mondta az [origo] kérdésére Iványi Klára, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) szociális referense.
A NEKI idén tizenegyedik alkalommal adta ki éves beszámolóját, a Fehér Füzetet, amelyben a hozzájuk hátrányos megkülönböztetés miatt beérkezett panaszokról számolnak be. 2005-ben összesen 218 panasszal keresték meg a jogvédő szervezetet, ebből 16 ügyben kezdeményeztek jogi eljárást.
"A legtöbb diszkrimináció éppen az önkormányzatok részéről tapasztalható, magasan vezetnek a lista második helyén álló rendőrség előtt" - mondta Iványi Klára, hozzátéve: a 2005-ös Fehér Füzetbe első alkalommal készült egy statisztika is, amelyben feldolgozták az 1995-2005 közötti diszkriminációval kapcsolatos adatokat.
"A másik fő tapasztalatunk sajnos az, hogy a munkaügyi megkülönböztetések területén semmilyen javulás nem érzékelhető a korábbi évhez képest" - mondta Iványi Klára, aki szerint a romákkal szembeni egyik leggyakoribb negatív sztereotípia, hogy nem akarnak dolgozni, pedig a náluk futó ügyekből az derül ki: hány esetben nem is hagyják őket.
A Fehér Füzetben olvasható annak a roma származású férfinak az esete, akinek édesanyját az egyik vezető hazai pénzintézet munkatársa "full dakota"-ként jellemezte egy hivatalos banki adatlapon, amikor egy bankkölcsönnel kapcsolatban környezettanulmányt készített. Az eset nem egyedi, több munkaügyi eljárás is indult olyan munkáltatókkal szemben, akik cigány származásukra tekintettel nem alkalmazták a munka elvégzésére egyébként alkalmas jelentkezőket. Egy albérlet-közvetítő cég viszont nem a romákat, hanem a "külföldi színes bőrűeket" különböztette meg egyértelműen rasszista hirdetésében, amely a következő szövegel jelent meg: "Lakás kiadó. Kizáró ok: állat és színes bőrű."
"A tavalyi volt az első év, amikor már az új esélyegyenlőségi törvény alkalmazásával zajlanak az ügyek. Ráadásul egy precedens értékű ítélet is 2005-ben vált jogerőssé: a bíróság ötszázezer forint kártérítést ítélt meg annak a roma férfinak, akit a származása miatt elutasított egy vagyonvédelmi cég, ahol munkára jelentkezett. Azért nagyon fontos ez az ítélet, mert rögzíti: önmagában az a tény, hogy valakitől a származása miatt tagadják meg a munkavégzés lehetőségét, már megalapozza a nem vagyoni kártérítés iránti igényét" - magyarázta Iványi Klára.
"Erre a bírói precedensre alapozva első fokon már meg is nyertünk egy másik pert, a MÁV Rt. ellen, ugyanis egy vidéki városban a vasúti karbantartók közül a roma származású dolgozókat kiszervezték, pedig legtöbbjük szakképzett volt, míg a bútorasztalos vagy szarvasmarha-tenyésztő szakmájú, de nem roma munkavállalók maradhattak. A bíróság itt is fejenként félmilliós kártérítést ítélt meg, de még nem jogerős az ítélet" - mondta a szociális referens, aki hozzátette: "ezért is vagyunk bizakodóak, a cigányellenesség és a faji diszkrimináció elleni fellépés jogi feltételei ezzel rendelkezésre állnak".
Gergely Zsófia