Ferrariként próbálják a pilóták a Gripeneket

Kisebb és lassabb, mint a MIG-29-es, viszont még azelőtt megsemmisítheti az ellenséget, hogy az észrevenné - mondta az [origo] által megkérdezett szakértő a Gripen vadászgépekről, amelyek közül az első ötöt csütörtökön vette át a honvédelmi miniszter. Igaz, a harci bevetés már csak azért is távoli, mert a gépek az első években főleg tanuló- és gyakorlórepülések céljából emelkednek majd a magasba.

"Egy század teljes állományát kell átképezni" - mondta az [origo]-nak Murguly Gusztáv őrnagy. A kecskeméti Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis Puma századának rajparancsnoka az egész tavalyi évet a Linköping melletti svéd repülőbázison töltötte, hogy a Gripenek kezelését megtanulva idén már ő oktathassa a magyar pilótákat a modern vadászgépek használatára. Hogy mennyire különbözik az új vadászgép a korábban használt MIG-ektől, azt jól mutatja, hogy az F-16-oson és Hawk vadászgépen is rutinnal rendelkező Murguly - akinek 13 000 repült óra van a háta mögött - csak egy teljes hónap elméleti oktatás után emelkedhetett először levegőbe a kétüléses Gripennel.

Az őrnagy elmondta, hogy a negyedik generációs vadászgépeken már mindent számítógépek működtetnek. Az új repülőkön nem találunk a MIG-eknél megszokott analóg órákat és kijelzőket, itt mindent digitális műszerek és LCD-kijelzők mutatnak. A pilóták többfunkciós gombokkal, sokszintű menürendszereken keresztül ellenőrzik a gépet, miközben megtehetik, hogy kizárólag a gázon és a botkormányon tartják a kezüket, a többit pedig az automatikára bízzák.

A Gripen vezérlését 64 összekapcsolt számítógép segíti, ami sok feladatot levesz a pilóta válláról. A MIG-29-es esetében a pilóta figyelmének még 60-70 százalékát a repülés kötötte le, csak 30-40 százalékban tudott a harci feladatra koncentrálni. Ez az arány a Gripennél az elektronikának köszönhetően megfordult, ám Murguly Gusztáv szerint a rengeteg választási lehetőség így pszichikailag megterhelőbbé teszi az irányítást.

A kecskeméti rajparancsnok szerint ugyanakkor minden pilóta számára nagy megtiszteltetés, ha az új vadászgéppel repülhet. "Egy új, modern vadászgép új kihívás, amire mindenki kíváncsi. Olyan ez, mint ha veszel egy vadiúj autót, mondjuk egy Ferrarit, és elkezdheted próbálgatni, hogy mit tud, miben jobb, mint a többi kocsi" - mesélte, hozzátéve: "A vadászgépeknek kell kiszolgálniuk minket, nem nekünk őket".

	Gripen	MIG-29
Gép hosszúsága	14,1 m	17,32 m
Gép magasság	4,5 m	4,73 m
Szárny fesztáv	8,5 m	11,36 m
Szárnyfelület	30 m2	38 m2
Üres tömeg	6622 kg	nincs adat
Max. fegyverterhelés	8500 kg	3000 kg
Felvehető üzemanyag	2268 kg	4300 kg
Max. felszálló tömeg	12 474 kg	17 720 kg
Hatótávolság	800 km	710 km
Repülési csúcsmagasság	nincs adat	18 000 m
Max. sebesség	1,8 mach	2400 km/h (kb. 2,4 mach)
Hajtóművek száma	1 darab	2 darab
Hajtóművek teljesítménye	80 kN	83 kN
Felszállási úthossz	400 m	600-700 m
Kifutási úthossz	500 m	650-750 m
Max. túlterhelés	+9 G / -3 G	9 G
Személyzet	1 vagy 2 fő	1 vagy 2 fő

(Forrás: www.honvedelem.hu)

A harcmezők ura

Az új magyar Gripenek többcélú harci repülőgépek. Ez azt jelenti, hogy a kifejezetten légi harcra tervezett, és ezért jóval fordulékonyabb MIG-29-esekkel ellentétben egyaránt elláthatnak felderítő, vadász és szárazföldi támadó feladatot - mondta el az [origo]-nak Sövegjártó Zoltán, a JETfly Magazin munkatársa. A szakértő szerint a szakosodott harcigépek ideje már lejárt, már az USA is egy-két összetettebb típus gyártására specializálódik, hiszen azt sokkal gazdaságosabb üzemeltetni.

A Gripen felszerelhető rádióvezérlésű levegő-levegő rakétákkal és lézervezérlésű precíziós bombákkal is, tehát egyaránt megállja a helyét bombázóként és a légteret védelmező vadászként. Ezeken kívül rendelkezik egy 27 mm-es gépágyúval is, de Sövegjártó szerint az csak biztonsági tartalék, hiszen korszerű rakétái segítségével a Gripen többnyire már látótávolságon kívül igyekszik megsemmisíteni ellenségét. "Ha a török korba helyeznénk vissza, akkor a Gripennek van egy nagyon hosszú kardja, de ha egy janicsár túl közel jön, nem árt egy rövid tőr, a gépágyú" - magyarázta.

A "hosszú kard" persze nem csak a rádióvezérlésű rakétákat jelenti, része egy olyan nagy hatótávú lokátor is, amivel a vadászgép már 80 km távolságból be tudja mérni ellenségét. A Gripen fedélzeti számítógépe képes meghatározni az ellenséges gép típusát, valamint azt is, hogy milyen fegyverei vannak. A pilóta tehát az ellenség arzenáljának ismeretében úgy tud manőverezni nagy távolságból, hogy a támadó még nem is észlelte őt.

Lassabb, de biztosabb

Igaz, hogy az egy hajtóművel rendelkező Gripen kisebb és lassabb is, mint a MIG-29-es, amelynek két hajtóműve van, Sövegjártó Zoltán szerint azonban ez a mai igények tükrében nem jelent gondot. A gép teste ugyanis úgy van tervezve, hogy minél kevesebb radarhullámot verjen vissza, és speciálisan kifejlesztett szürke színét, füstölés nélkül működő motorját, valamint kis méretét is szándékosan úgy hangolták össze, hogy a gépet közelharcban csak nehezen lehessen észrevenni.

Felvetődött, hogy két hajtómű biztonságosabb lenne, de Sövegjártó szerint a Gripenek 10 éves svédországi használata alatt még egyszer sem veszett oda gép hajtóműhiba miatt. Ráadásul a mai harcmodor mellett nincs is szükség arra a sebességre, amit a két hajtómű biztosítana. Régen sok múlt azon, hogy a vadászgép milyen gyorsan tud eltűnni az ellenséges légtérből, ma azonban a fejlettebb radarok segítségével közelharc helyett inkább távolról igyekeznek kilőni az ellenséget, így a 2400km/h-s sebesség feleslegessé vált - véli Sövegjártó.

Murguly Gusztáv, a Gripennel már lassan egy éve repülő pilóta azt mondta, hogy az akár kétszeres hangsebességre is képes vadászgép kis méretének köszönhetően egy hajtóművel is rendkívül mozgékony. "Egy másodperc alatt képes 9G-s gyorsulást elérni" - meséli a kecskeméti rajparancsnok. "Olyankor az ember arca megnyúlik, és ha nem vigyáz, még a látása is teljesen elhomályosul"- tette hozzá. Ilyen helyzetben testsúlyának kilencszerese, körülbelül 650 kg nehezedik rá, és nem csoda, ha egyáltalán nem hiányol egy második hajtóművet.

Visnovitz Péter