"Iszonyom van a víztől" - árvízi riport

Vágólapra másolva!
A fővárosban a Római-parton okozza talán a legnagyobb gondot az árvíz: a helyiek már csak kenuval tudják megközelíteni otthonukat. Többen arra számítanak, hogy még rosszabbra fordulhat a helyzet a Duna tetőzésekor. Szentendrén is több százan vesznek részt a védekezésben, és mint az árvízvédelmi szolgálat egyik munkatársa mondta: "Mindig vannak hisztériások, de a többség nyugodtan tűri."
Vágólapra másolva!

"Gumicsizma nélkül nem ajánlatos közlekedni" - mondták az [origo]-nak a Római-parton, a Rozgonyi Piroska utcában az árvízvédelmi munkákban részt vevők. A Duna-part közelében fekvő utcák nagy részét elöntötte a víz, a part menti házak körül homokzsákok sorakoznak. Az itt élők csak kenuval tudják megközelíteni otthonukat, néhány házból pedig dézsával és vödörrel hordják ki a vizet. Az [origo] által megkérdezettek közül többen azt várják, hogy a keddi tetőzéskor az árvíz áttöri a most emelt ideiglenes gátakat is.

"Tegnap még egy szivattyú is elég volt, ma már kettőt kellett beindítani" - mondta az [origo] riporterének egy férfi, akinek a házát szintén elöntötte a víz. A férfi szerint 910 centiméternél már a Bécsi úton lehet a Duna, mások szerint a Flórián tér is veszélybe kerülhet, ez azonban várhatóan nem következik be. "Több épület már így is bajban van, a pincékben megjelent a víz" - tette hozzá a háztulajdonos.

A parton élő férfi szerint a fő probléma, hogy a Római-part környékén természetvédelmi okok miatt a mai napig nem építettek ki megfelelő gátrendszert. "Többféle megoldás is létezik, a legolcsóbb 4, a legdrágább 6-8 milliárd forintba kerül. A főváros és a kerület közötti viták, valamint az ingatlanspekulációk miatt azonban eddig nem épült megfelelő gát" - tette hozzá a férfi. - "Tarthatatlan, ami itt van. Nincs még egy olyan világváros, ahol ilyen frekventált területen ne épült volna ki árvízvédelmi rendszer" - közölte az [origo]-val a Római-parti ház tulajdonosa.

"Mehetünk, főnök, csak egy pillanat, pislantok egyet, már iszonyom van ettől a sok víztől" - mondta az [origo]-nak a Duna alá merült házak tuladonosait kenuval fuvarozó középkorú hajléktalan férfi. Az emberek ételért, váltóruháért és a közértbe is kishajókkal járnak. Az utcákon mindig akad néhány bámészkodó. "Nálatok mi a helyzet?" - hangzik a gyakori kérdés. A válasz pedig általában az: " beengedtük", "alul még nincs bent".

A helyieket az aggasztja leginkább, hogy a hírek szerint csütörtökre újabb árhullám éri el a Római-part szakaszát. A tapasztaltabbak szerint a víz egy nap alatt legfeljebb pár centit apad, így a csütörtöki árhullám idején tovább nőhentnek a gondok. Az utat már így is sok helyen alámosta a víz. Az aszfalt több helyen beszakadt, megsüllyedt.

"Szép hely, káprázatos" - mondta alkalmi kormányosunk, ahogy imbolygó kenujával manőverezett a víz szintjét érő fakoronák, kerítések és egyéb tereptárgyak között. "Időnként a víz zavarja az embereket kicsit, de ez csak egy dolog." Az elárasztott területen több felé bizonytalanul közlekedő kenukba botlunk. A víz által körülölelt épületek vízmentes részein ácsorgó emberek közül sokan jókedvűek, nevetnek. A 48 éve a környéken élő kormányosunk szerint semmi okuk arra, hogy sírjanak, akkor csak rosszabb lenne a helyzet. A nagy forgalom oka, hogy senki nem szívesen hagyja el házát, mindenki őrzi apró értékeit, vagy egyszerűen csak ragaszkodik lakóhelyéhez - magyarázta, hogyan zajlik az élet az árvíz idején.

A legrosszabb helyzet 1965-ben volt, akkor egy hónapon át hasonlóan magas volt a vízállás. A férfi szerint azonban a régebb óta itt élők már hozzászokhattak az árvízhez. "Én 1950-ben születtem, de azóta így mennek a dolgok" - bosszankodott, hogy az árvízi védekezést évtizedek alatt sem sikerült megoldani. A fő probléma szerinte az, hogy a víz természetes öntisztulását és az árvízvédelemet csak költséges megoldással lehet összehangolni és egy időben biztosítani.

"Engem nem érdekel semmilyen politikai meggyőződés, de megígérnek fűt-fát. És tudja, mi lesz belőle? Még bokor se!" - legyintett csalódottan a férfi, aki szerint a politikusok se igazán tudják, mit kéne tenni, a valaha jó hangulatú, mára azonban itt-ott elhagyatottá és lepusztulttá vált Római-parttal. "Ez a négyévenkénti választási anarchia is felesleges. Ne legyen egypártrendszer, de akkor tényleg legyen beleszólása az embereknek a dolgokba" - mondta a férfi, aki szerint itt lenne az ideje, hogy saját kezünkbe vegyük a sorsukat, majd csendben tovább kormányozta a dülöngélő kenut az eltűnt Duna-parton álló terebélyes fák koronái között.