Kulcsár szégyelli, hogy kárt okozott

Szerdán megkezdődött a Kulcsár-ügy tárgyalása a Fővárosi Bíróságon. A bűntény huszonkét vádlottja áll a bíróság elé, az elsőrendű vádlott Kulcsár Attila közölte, bűnösnek érzi magát, és szégyelli magát, amiért kárt okozott munkaadójának. A 2003-ban kipattant, de 1998-ra visszanyúló sikkasztási ügy bonyolultságát jelzi, hogy a nyomozás során 55 ezer oldalnyi irat keletkezett. Az ügyészség szerint összesen 23 milliárd forintot mozgattak a sikkasztások idején, de a tényleges, eddig meg nem térült kár "csak" 2 milliárdot tesz ki.

Az álbróker

Három évvel az ügy kipattanása után, szerdán megkezdődött a Kulcsár-ügy tárgyalása a Fővárosi Bíróságon. Az ügyész több mint két órán keresztül ismertette a vádiratot. Valamennyi vádlott megjelent, de a tárgyalás elején problémát okozott az, hogy a vártnál több ügyvéd jelent meg. A 22 vádlottra 25 jogi képviselő jutott, ezért nem tudtak leülni, így a vád oldalán foglalnak helyet néhányan.

Az előzetese ütemterv szerint 59 tárgyalási napot tűztek ki, és 198 tanú meghallgatását kérte az ügyészség. Ennél azonban biztosan még több tanú lesz, mert már a védelem is indítványozott további meghallgatásokat. A Fővárosi Bíróság szerint jövő év első felében születhet elsőfokú ítélet az ügyben.

Kulcsár azt mondta, nem kíván vallomást tenni a bíróság előtt, de egy nyilatkozatot átadott a bírónak. A bíró által felolvasott nyilatkozat szerint a nyomozás során tett vallomásait fenntartja, bűnösnek tartja magát, és megbánta, amit tett. "Szégyellem magam, hogy munkaadómnak kárt okoztam" - fogalmazott nyilatkozatában.

Mivel Kulcsár Attila most nem tett vallomást, viszont korábban az ügyészeknek részletesen beszámolt az általa elkövetett bűncselekményekről, korábbi vallomását olvasta fel a bíró. Eszerint Kulcsár beismerte, hogy hamisította brókerbizonyítványát és az érettségijét is. A volt bróker részletesen beszámolt a sikkasztásokról is. Azt mondta, Kerék Csaba - akivel egy kávéházban ismerkedett meg - felajánlotta neki, hogy három hónap alatt száz százalékos kamatot tud biztosítani nagyobb befektetőknek. Azt kérte Kulcsártól, kérdezze meg ügyfeleit, hogy érdekli-e őket a lehetőség. Az ügyfelek a vallomás szerint nemet mondtak Kulcsár Attilának -  aki ekkor már bróker volt a K&H Equitiesnél. Ezért Kerék Csaba javaslatára az ügyfelek tudta nélkül kezdték el befektetni a pénzt külföldön. Ehhez szerződéseket kellett hamisítani. Kerék határidőre nem tudott fizetni, újabb és újabb összegeket kért Kulcsártól, aki, mivel hitt társának, meg is szerezte a pénzeket.

Mint a piramisjáték

Kulcsár piramisjátékhoz hasonlította az ügyletet, amely 1998-ban indult, és 2003-ban omlott össze. Ha valaki ki akarta venni a pénzét a bankból, egy másik számláról kellett átutalni az összeget a hiány miatt. Kulcsár szerint már 1998-ban gyanakodni kezdtek rá a bank belső ellenőrei, de a felső vezetők leállíttatták a vizsgálatokat, és arra utasították Kulcsárt, hogy ismerőseiknek, kiemelt ügyfelek befektetéseinek extra hozamot biztosítson.

Kulcsárnak még azt is sikerült elintéznie vallomása szerint, hogy egy rendőrségi vizsgálatot is leállítsanak, ami a bank feljelentése nyomán indult. Ezt állítása szerint a Miniszterelnöki Hivatal egyik korábbi helyettes államtitkára ötmillió forintért intézte el neki. 1999-re már hatalmas lett a hiányzó összeg, ekkor Kerék Csaba javaslatára egy off-shore cégbe irányítottak át a pénzt, hogy a befektetésekkel nyereséget érjenek el.

Kulcsárnak állítása szerint hat év alatt kétszáz ügyfele volt, közülük sokan jelentős veszteséget szenvedtek el, de voltak, akik tudtak az illegális ügyletekről. Három csoportba sorolta ügyfeleit: az elsőbe szerinte azok tartoztak, akik nem tudtak semmiről, a másodikba azok, akik ugyan nem tudták, hogy illegális tranzakciókhoz használják pénzüket, de a nyereségből részesedtek. A harmadik csoportba pedig azok tartoztak, akik tudták, hogy bűncselekmény történik, és közreműködésükért pénzt is kaptak.

Kulcsár számítása szerint 2001-ig Kerék Csaba három és fél millió dollárt kapott tőle az illegális tranzakciókhoz. Az álbróker vallomása szerint Rejtő E. Tibor, a bank volt vezérigazgatója azonban nem tudott az ügyletekről, sőt, Kulcsár állítja, be is csapta volt főnökét: aláírását felhasználva hamisított megbízásokat.

Az ügyész a vallomás ismertetését megelőzően részletesen ismertette Kulcsár és társai által állítólag elkövetett bűncselekményeket. A vádhatóság szerint Kulcsár 1998-tól a K&H Equities ügyfelei tudta és beleegyezése nélkül forgatott pénzeket. Ehhez megbízási szerződéseket is hamisított. 367 esetben, 14 milliárd forint értékben végzett jogosulatlan értékpapír tranzakciókat, és mivel több esetben veszteség keletkezett, fiktív egyenlegértesítéseket küldött, hogy leplezze a hiányt. Az ügyészség szerint emellett több állami cég és nagyvállalat vezetőjével megállapodott, hogy a befektetett pénzeknél az elért hozamnál kevesebbet írnak a papírokra, és a plusz pénz egy részét sikerdíj formájában megkapják a cégvezetők. Arról azonban a vádirat szerint a vádlott cégvezetők nem tudtak, hogy Kulcsár sajátjaként kezelte portfolójukat, és a kifizetett pénz mások számlájáról származott.

Megvádolt cégvezetők

A vádlottak padjára kerül több nagyvállalat és állami cég volt vezetője is, így például Rejtő E. Tibor, a K&H Bank volt vezérigazgatója, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya Kezelő Rt., illetve Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. egyik volt vezetője és Forró Tamás televíziós újságíró. Bár az ügynek voltak politikai szálai, végül csak egyetlen politikus kerül a vádlottak közé, Váradi János, az MSZP X. kerületi önkormányzati képviselője, aki az ügy miatt időközben lemondott mandátumáról.

Szintén ebben az ügyben lett vádlott, a tavaly ősszel az Egyesült Államokból önként hazatért Schönthal Henrik, aki ellen áprilisig külön nyomoztak, majd egyesítették a két ügyet. Schönthal Henrik az Egyesült Államokban tartózkodott, amikor 2004 elején a K&H-üggyel összefüggésben eljárás indult ellene. Tavaly szeptemberben önként hazatért, a Ferihegyi repülőtéren vették őrizetbe. A férfit milliárdos pénzmosással vádolják: két érdekeltségi körébe tartozó off-shore cégen keresztül juttatták el Kulcsár elsikkasztott milliárdjait két szíriai pénzváltóhoz, akik a pénzt továbbították más érintett cégeknek és magánszemélyeknek - az ügyészség szerint.

A 71 oldalas vádiratban többek között sikkasztás, pénzmosás, vesztegetés, orgazdaság és bűnpártolás szerepel. Az ügy bonyolultságát jelzi, hogy a vádirat elkészítéséhez az ügyészi kihallgatások 189 órán keresztül  tartottak, 298 embert kérdeztek, egyedül Kulcsárt 45 alkalommal hallgatták ki. A nyomozás során 55 ezer oldalnyi irat és 110 ezer oldalnyi melléklet keletkezett. Az ügyészség szerint összesen 23 milliárd forintot mozgattak a sikkasztások idején, 1998-2003 között, de a kár végül "csak" 8,3 milliárd forint lett. Sikerült azonban ebből 6,3 milliárd forintnyi vagyont zár alá venni, így a tényleges kár 2 milliárdot tesz ki. A nyomozás idején megmentett 6,3 milliárd nem csak készpénzt jelent: többek között egy ibizai nyaraló és egy utánfutó is a lefoglalt értékek között van.

Varga Zoltán, az ügyet tárgyaló tanácselnök korábban olyan perekben ítélkezett első fokon, mint például a móri bankrablás vagy a bombagyáros Dietmar Clodo és társainak ügye.