Tagadnak a Szlávy-per vádlottjai

Megkezdődött a Szlávy Bulcsú, a "Balaton királyaként" ismert vállalkozó megölése miatt indult büntetőper szerdán a Pest Megyei Bíróságon. Az alvilági kapcsolatokkal rendelkező vállalkozó holttestét egy fővárosi garázs szerelőaknájába bebetonozva 2004-ben találták meg, hét évvel az eltűnése után. Az első tárgyalási napon két vádlott is az ártatlanságát hangoztatta, egyikük még azt is tagadta, hogy ismerte volna Szlávyt.

A vádirat ismertetésével kezdődött meg a Szlávy Bulcsú megölése miatt indult büntetőper a Pest Megyei Bíróságon szerdán. A "Balaton királyaként" ismert Szlávyt a hatóságok szerint 1997. július 31-én Budaörsre csalták, egy irodában lelőtték, majd holttestét a főváros XII. kerületében, egy garázs szerelőaknájába rejtették és bebetonozták.

Az ügyben korábban három személy előzetes letartóztatását rendelték el. Az egyik gyanúsítottat, az 53 éves W. Lászlót hét évvel később, 2004. januárjában akkor érték tetten a rendőrök, amikor éppen kiemelni próbálta a holttestet, hogy aztán más helyre rejtse el. A nyomozók azért figyeltek fel W. Lászlóra, mert Szlávy haragosaként tartották számon, ráadásul a vállalkozó eltűnése napján Budaörsön használta utoljára a mobiltelefonját, márpedig W.-nek akkor ott volt irodája. Miután elkezdték feltérképezni, hogy a meggyanúsított W. László ismeretségi körében hol építkeztek 1997-ben, W. ideges lett, és a Székács utcai garázsban éppen elkezdte kiásni a nejlonfóliába burkolt holttestet, amikor tetten érték a rendőrök.

A korábban fényképészként dolgozó Szlávy Bulcsú első éttermét a nyolcvanas évek elején nyitotta Budapesten, az Akácfa és a Wesselényi utca sarkán, ezt követte a Madách tér sarkán található tejbár, az Ízes-sarok. Utána többek között az Expo, a Paradiso, a Margit-híd, a Magnezit, a fehérvári Let's Go, az ajkai California, a tihanyi Hollywood és Paradiso diszkókban voltak érdekeltségei. A Stargate Bt. közvetítőiroda mellett tulajdonostárs a Wien-Santa Cruz De Tenerife székhelyű, Bultraub GmbH.-ban. Szlávy a 90-es évek elején Spanyolországba távozott, pár évre rá azt nyilatkozta: nem tér haza, mert fél a koncepciós ügyektől, mint mondta: "bevallom, nem akarok egy véletlen autóbaleset áldozata lenni".

A rendőrség jól ismerte

Szlávy Bulcsú ellen a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság 1994 szeptemberében adott ki körözést hat rendbeli zsarolás bűntettének kísérlete, bűnszövetkezet szervezése, súlyos testi sértés, valamint tartozás fedezete elvonásának alapos gyanúja miatt. A nyomozás adatai szerint olyan bűnbandát irányított a Balatonnál, amely a parti településeken működő vállalkozókat fenyegetéssel és bántalmazással a bevételük egy részének átadására kényszerítették. Az emberei be is épültek a vállalkozásokba, és illegális pénzváltást bonyolítottak. Nemzetközi körözés alapján 1994-ben elfogták a spanyol hatóságok, és a magyar állam kiadatási kérelmére átadták. Miután kiszabadult az előzetes letartóztatásból, Szlávy 1997-ben eltűnt, a rendőrség emiatt két évvel később adott ki ellene körözést.

Szlávy Bulcsú konfliktusokba keveredett több alvilági vezetővel is, és W. László is a haragosa volt. W. László Szlávytól bérelt egy éjszakai szórakozóhelyet, és azért került összetűzésbe vele, mert Szlávy állítólag megerőszakolta a férfi barátnőjét. W. ezután kezdte hangoztatni, hogy megbosszulja a történteket, ezért kapcsolatba lépett N. Gáborral, Szlávy testőrével és bizalmasával, hogy egyeztessenek Szlávy megöléséről. A vád szerint Szlávyt 1997. július 31-én W. László budaörsi irodájában a per harmadrendű vádlottja, B. László, aki W. László embere volt, közvetlen közelről fejbe lőtte.

A vádlottak tagadnak

Az ügyészség W. Lászlót előre kitervelten elkövetett emberöléssel vádolja, amit felbujtóként követett el, valamint lőfegyverrel és lőszerrel visszaéléssel. A másodrendű vádlott N. Gábort bűnsegédként, előre kitervelten elkövetett emberöléssel, a harmadrendű B. Lászlót emberölés bűntettével vádolják.

A vádirat ismertetése után a harmadrendű vádlottat hallgatták ki: B. László az elsőrendű vádlott alkalmazottja volt, több cégét vezette, emellett sofőrködött neki. Mint a bíróság előtt mondta, a vádat megértette, de nem követte el, amivel vádolják. Hozzátette: nem kíván vallomást tenni, és csak az ügyvédje kérdéseire válaszol. A férfi korábbi vallomásait is ismertették, amelyekben azt állította, hogy Szlávyt nem ismerte.

A másodrendű vádlott, N. Gábor a per délutáni szakaszában szintén tagadta a bűncselekmény elkövetését. A férfi testőrként dolgozott Szlávy mellett. Egy korábbi vallomása szerint a gyilkosság estéjén W. László felhívta telefonon, hogy meghalt a főnöke, később pedig felmutatta neki Szlávy egyedi arany-fehérarany karkötőjét, amelytől a vállalkozó korábban soha nem vált meg.

Politikai ambíciói voltak

A vállalkozó a 90-es évek elején alelnöke volt a Magyar Republikánus Pártnak. Egy nyomozó rendőrtiszt korábban azt nyilatkozta, hogy a pártot alvilági körök azért alapították, hogy politikai befolyást szerezzenek. A 94-es választások előtt a kampányra, a rendőrök szerint 300 millió forintot különítettek el. Szlávy politikai elképzeléseiről korábban annyit árult el, hogy vámszabad-területté nyilvánítaná az egész országot.

MTI/[origo]