Sok a tanár, kevés a kőműves

Közel 26 ezerrel több a tanár az általános iskolákban, mint amennyire szükség lenne, az egyetemisták száma pedig 70 ezerrel haladja meg a munkaerőpiac igényét - derül ki az [origo] által megkérdezett szakemberek véleményéből. A kormány konkrét elképzelései egyelőre nem ismertek, reformokra viszont szükség van. A hazai oktatási rendszer hatékonysága annak ellenére elmarad a nemzetközi átlagtól, hogy több pénzt költünk rá, mint a többi uniós ország.

Egyebek mellett az egyetemi tandíj bevezetése is szerepel azok között az elmúlt hetekben felmerült javaslatok között, amelyek célja a hazai oktatási rendszer hatékonyságának növelése. Vagyis, hogy a diákok jobban tudják hasznosítani az iskolában megszerzett tudást, illetve, hogy a magyar képzési rendszer jobban alkalmazkodjon a munkaerőpiac igényeihez.

A felsőoktatási tandíj mellett érvel Bokros Lajos, Csillag István, Bauer Tamás és Mihályi Péter - mindannyian liberális kötődésű közgazdászok - az Élet és Irodalom április végi számában közölt javaslatcsomagban is, amelyekre a szerzők szerint az ország gazdasági stabilitása miatt mindenképpen szükség van.

Sőt, Bokrosék akkora tandíjat szorgalmaznak, amely megegyezik az önköltséges finanszírozásban résztvevők tandíjával: ez félévente akár százezreket is jelenthetne. Más kérdés, hogy a tandíj kivetésére nem sok esély látszik: 1995-ben egyszer már bevezették, de olyan szinten vált politikai kérdéssé, hogy nem valószínű, hogy ismét megpróbálkozna vele a kormányzat.

Az oktatási reform kiemelt témája a jelenleg zajló koalíciós tárgyalásoknak is. A kormányprogram oktatással kapcsolatos részletei egyelőre nem ismertek, mindössze annyit lehet tudni, hogy az agrárium mellett ez az a terület, amelyben - Kuncze Gábor SZDSZ-elnök nyilatkozata szerint - sikerült múlt héten megállapodnia az MSZP-nek és az SZDSZ-nek.

Változtatásokra azért van szükség, mert a hazai oktatási rendszer hatékonysága nemzetközi összehasonlításban meglehetősen alacsony. A fejlett országokat tömörítő OECD 2000-es tudásfelmérése, a PISA szerint olvasásértésben 32 ország közül, mindössze a 23., matematikából pedig a 16. helyen állnak a magyar diákok. Komoly eredményeket annak ellenére sem sikerült felmutatni, hogy Magyarország 2003-ben a GDP 6 százalékát fordította az oktatási kiadásokra, miközben a régi uniós országoknál, ez az átlag 5,2 százalék volt.

26 ezerrel több a tanár

A Central European Management Intelligence (CEMI) 2006 áprilisában kiadott tanulmánya szerint az alapfokú oktatásban az egyik legnagyobb probléma, hogy miközben a diákok száma csökken (1997-ben 980 ezer általános iskolást tartottak nyilván, 2005-ben már csak 890 ezret), addig a tanárok száma változatlan maradt. A 25 uniós tagállam közül így Magyarországon a legrosszabb az arány: amíg itthon 10 diákra jut egy tanár, addig az uniós átlag tanáronként 15 diák.

A CEMI vizsgálatai szerint 2008-ra 26 ezerrel lesz több pedagógus az alapfokú oktatásban, mint amennyire szükség lenne. A tanulmány szerint mindez költséghatékonyság szempontjából jelent problémát, mivel a magyar tanárok kapják a régióban a legtöbb fizetést, ráadásul a pedagógusok nagy létszáma ellenére sem hatékonyabb a hazai oktatás.

A tanártöbblet nem település-szerkezeti okokra vezethető vissza, vagyis nem a vidéki kisiskolák miatt van több pedagógus, hanem a fővárosi, illetve a nagyvárosi iskolákban alkalmaznak a kelleténél több tanárt - állítja a CEMI, amelynek javaslata szerint racionalizálni a városokban kell, a kis létszámú falusi általános iskolák bezárására nincs szükség.

Az MSZP és az SZDSZ oktatási programja viszont ezen a ponton tér el a leginkább. A szocialisták nem támogatják az óvoda- és iskolabezárásokat ("a lehető legtöbb gyermek óvodába járhasson a saját településén", "ha szükséges, kiegészítő támogatások nyújtásával is hozzájárulunk, hogy az alsó tagozatos osztályok a kistelepüléseken is fennmaradhassanak" - áll a programban). Az SZDSZ ezzel szemben úgy véli, hogy a gyerek- vagy pedagógushiánnyal küszködő iskolákat fel kell számolni, vagyis a liberális párt szerint nem kell minden faluban iskolát fenntartani.

Kevés a kőműves

A középfokú oktatásban a szakképzés hiányosságai jelentik a fő problémát - derül ki a CEMI tanulmányából. A szakértői anyag szerint az elmúlt 15 évben, a szakiskolákba járók aránya 90 ezer fővel csökkent, miközben a gimnáziumba járók aránya 100 ezerrel ugrott meg.

Vagyis, egyre kevesebben tanulnak szakmát, ami pedig még tovább növeli a munkanélküliek arányát, mivel a csak érettségivel rendelkezők nehezen tudnak elhelyezkedni. Schüttler Tamás, az Országos Közoktatási Intézet (OKI) információs központjának igazgatója szerint különösen az ipari szakmunkásokból, kőművesekből, vízvezeték-szerelőkből van hiány a munkaerőpiacon.

A szakiskolai képzés fejlesztése szerepel a koalíciós pártok programjaiban is. Az SZDSZ szerint szakképző központokra van szükség, az államnak támogatnia kell a kihalóban lévő szakmák képzését. Az MSZP szerint a gyakorlati képzés lehetőségeit a 9. évfolyamon kell megteremteni. Mindkét párt egyetért abban, hogy a szakképzést a piaci elvárásokhoz kell igazítani.

70 ezerrel többen járnak egyetemre

A felsőfokú képzésben viszont sokkal többen vesznek részt, mint amennyire a munkaerőpiacon szükség lenne: amíg uniós tagállamokban átlagban, a lakosság 3,6 százaléka tanul az egyetemeken, addig a Magyarországon, ez az arány 4,3 százalék. A CEMI adatai szerint Magyarországon közel 70 ezerrel járnak többen egyetemre és főiskolára, mint ahányan ezt egy hasonló méterű nyugati-európai országban tennék.

Ráadásul sokan tanulnak olyan szakokon, amelyek olyan tudást adnak, amire nincs igény a munkaerőpiacon. 2005-ben például, csak kommunikáció szakra 15 ezer diák járt, és a már-már ipari mennyiségben kiadott jogász diplomával rendelkezők közül is, sokan recepciósnak vagy ügyintézőnek mennek, miközben nyilvánvaló, hogy egy ilyen munkához nincs szükség a római jog ismereteire. A CEMI javaslatai szerint a felsőoktatásban, az államilag finanszírozott helyek számát 50 ezerről, 40 ezerre kell csökkenteni, a fizetős szakokon pedig emelni kell a tandíjakat.

A kormánypártok szerint a többciklusú (alap, mester, doktori), úgynevezett bolognai képzési rendszer bevezetése megteremti annak lehetőségét, hogy a felsőfokú képzés igazodjon a gyakorlati, piaci igényekhez. A hallgatói érdekképviseletek szerint viszont, az idei évtől bevezetett bolognai rendszerből egyelőre csak az alapszakok kidolgozottak, a mesterképzésben még hiányosságok vannak, hiányoznak többek között, az egyetemet végzettek továbbképzési lehetőségei. Ekler Gergely, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke hozzátette: a felmerült felsőoktatási reformok közül ,a tandíj bevezetését mindenképpen ellenzik.

Szabó András