Bíróság elé állítják a jegyzetmásolókat

Első ízben kell bíróság elé állnia néhány fénymásológép üzemeltetőjének, mert egyetemi tankönyvek fénymásolásával és eladásával megsértették a szerzői jogokat. A szegedi tanárok feljelentése miatt indult eljárás precedensértékű lehet, a jövőben több hasonló eljárás indulhat.

Sokba kerülnek az eredeti jegyzetek

Tavaly októberben kezdett nyomozni a rendőrség néhány szegedi vállalkozó ellen, akik a vád szerint üzletszerűen fénymásoltak és árusítottak teljes egyetemi jegyzeteket, tankönyveket. A feljelentést maguk a szerzők, az egyetem tanárai tették. A Szegedi Városi Ügyészség szerzői jogok üzletszerű és folytatólagos megsértésével vádolta meg a lefülelt jegyzetsokszorosítókat, akik pénzbüntetéssel is megúszhatják, de akár három évig terjedő szabadságvesztést is kiróhat rájuk a bíróság. A tárgyalást a Csongrád Megyei Bíróság őszre tűzte ki.

Ez az első eset Magyarországon, mikor a fénymásolók ellen büntetőeljárás indult, eddig csak polgári perek folytak ilyen ügyekben. Két évvel ezelőtt Dunaújvárosban például kártérítésre köteleztek egy vállalkozást, szintén könyvek illegális másolásáért.

A szerzői jogról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a fénymásoló gépek gyártóinak vagy importőreinek, illetve üzemeltetőinek átalánydíjat kell fizetniük azért, mert ezek a gépek alkalmasak arra, hogy szerzői jog által védett műveket sokszorosítsanak rajtuk.

Az üzemeltetőknek (ha főtevékenységként, pénzért másolnak) a gépek teljesítményétől függően Budapesten havonta 4300-tól 10 500 forintig terjedő összeget, vidéki városokban 3500-8600 forintot, egyéb településeken 2600-6900 forintot kell befizetniük a szerzői jogok kezelőjének, a Magyar Reprográfiai Szövetségnek. Az egyetemek, főiskolák gépenként, havonta 5700 forintot kötelesek befizetni.

A szövetség a befolyt összeget a szerzők és a kiadók közt osztja el. Ha valaki nem fizet, az ellen polgári peres eljárást indítanak, és kamatostul behajtják az elmaradt összeget. Vaskovics Péter, a reprográfiai szövetség igazgatója az [origo] érdeklődésére azt mondta, kétezer ügyfelük van, és tapasztalatuk szerint a többség rendben fizet, problémák főleg a kisebb vállalkozásokkal akadnak.

Ha azonban valaki lerója a díjat, azzal nem válik jogosulttá teljes művek sokszorosítására, csak saját használatra szánt részleteket másolhat. Ennek ellenére a legtöbb fénymásoló üzletben gond nélkül lehúznak teljes műveket, de nem egy esetben raktáron is tartanak keresettebb jegyzeteket. Vaskovics szerint ez már bűncselekmény, tehát nem a reprográfiai szövetség, hanem a rendőrség hatáskörébe tartozik. Szerinte a szegedi ügy precedensértékű lesz, a jövőben több hasonló eljárás is indulhat.

Kovács Áron