Mosdóban kénytelenek fürdeni a bringások

Akár minden ötödik ember járhatna kerékpárral munkába, ha néhány minimális költséggel járó feltétel teljesülne a munkahelyeken - véli a kerékpárügyi miniszteri biztos. A munkába tekerők egyelőre ugyanis kénytelenek irodákban vagy elzárt alagsori helyiségekben tartani biciklijüket, munkába érkezés után pedig sokan csak a mosdókagylóban tudnak tisztálkodni. A jobb körülményekhez nem csak pénzre, hanem a cégvezetők hozzáállásának változására is szükség lenne.

Irodákban, raktárakban, alagsori helyiségekben kénytelenek napközben tartani kerékpárjaikat, akik biciklivel szeretnének munkába járni Budapesten. Amíg a civil szervezetek több közterületen létesítendő kerékpártárolóért küzdenek, az általunk megkérdezett kerékpárosok azt mondják, nem szívesen hagynák drága kétkerekűiket nyitott tárolókban.

"Korábban az irodámba vittem fel a biciklimet, de aztán a portás rám szólt, hogy tilos behozni, ezért most az épület mögötti udvarom tartom, ahonnan persze bárki ellophatja" - mesélte az [origo]-nak Kovács Eszter, egy gyógyszereket forgalmazó cég alkalmazottja. Sokan vannak viszont, akik nem merik nyilvános helyen hagyni kerékpárjukat. "Félek kint hagyni, 120 ezer forintért vettem" - mondta Hegyi Dániel raktáros, hozzátéve, hogy gázcsőhöz, rácsos ajtóhoz bárhol ki lehet kötni a biciklit, de ennek ellenére még egy "áruházi gagyit" is féltene nyilvános helyen hagyni.

A nyitott tárolók, lámpaoszlopok és fémcsövek valóban nem megbízhatók: onnan néha még a biciklis futárok kerékpárját is ellopják, pedig ők csak néhány percet töltenek egy-egy helyen - mondta Kürti Gábor, a Hajtás Pajtás futárszolgálat vezetője. Szerinte ha valaki napi szinten használja Budapesten a biciklijét, számítania kell rá, hogy nagyjából kétévente ellopják kerékpárját. Kürti szerint legfeljebb a munkahelyek 1-2 százalékánál van zárt, őrzött kerékpártároló.

A dobozszerű, zárható tárolók darabonként 400 ezer forintba kerülnek, de létezik olcsó - bár kevésbé biztonságos - megoldás is, az U-alakú vasállványok. Ha az utóbbiban nem bízunk, akkor "meg kell tanulni, hogy a városi közlekedésben nem szabad drága biciklit használni" - mondta László János, a Magyar Kerékpáros Klub elnöke.

Nem csak a pénz hiányzik

Egy belvárosi irodaházban azzal indokolták a kerékpártároló hiányát, hogy nincs rá igény. Ha ugyanis az ott dolgozó 1500 emberből 2-3 szeretne biciklivel járni, az "édeskevés". Bodor Ádám kerékpárügyi miniszteri biztos szerint ugyanakkor nem a dolgozói igény hiányzik, inkább a munkáltatók szemléletét kellene megváltoztatni. Jelenleg - településtől függően - a dolgozók 2-5 százaléka jár munkába biciklivel, a megfelelő infrastruktúra kiépítésével azonban ez az arány 10-20 százalékra is növelhető - mondta az [origo]-nak Bodor. Szerinte a biztonságos kerékpártárolók kialakítása elsősorban nem pénz kérdése.

"Apróságok ezek, nem nagy beruházások, néhány 10 ezer forintból megvalósíthatók" - állítja a miniszteri biztos, aki szerint inkább szándék kérdése a kerékpáros-barát munkahely. "A munkahelyek döntő többségében nincsenek meg a szükséges feltételek, de könnyen kialakíthatóak lennének, hiszen egy vascső elhelyezése egy mélygarázsban vagy egy öltözőszekrény felállítása nem olyan nagy dolog" - tette hozzá.

Bodor Ádám ugyanakkor elismerte, hogy egy zuhanyzó kialakítása már költségesebb, szerinte azonban a sok embert foglalkoztató cégeknél ennek egyébként is meg kell lennie. Az [origo] tapasztalta is hasonló: egy kórházban vagy raktárban nem okoz problémát a tisztálkodás, egy kisebb irodában azonban be kell érni a mosdóval. Ritkán ugyan, de azért találni pozitív példát is: Budapesten is vannak olyan irodák, ahol a garázsban biztosítanak helyet a bicikliknek és a munkába érkezés után zuhanyzásra is lehetőség van.

Kerékpártárolókkal fényezett imázs

Bodor Ádám szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak jelenleg nincsenek forrásai arra, hogy a kerékpártárolók és munkahelyi zuhanyzók kiépítését anyagilag támogassák. A miniszteri biztos szerint azonban erre nincs is szükség, mert a viszonylag kis költségekkel járó beruházások állami támogatására ugyanolyan szabályok vonatkoznának, mint egy több tízmilliós beruházásra, így szerinte az adminisztrációs költség nagyobb lenne, mint a támogatás.

A minisztérium ezért inkább figyelemfelkeltéssel, a munkahelyek szemléletmódjának megváltoztatásával próbál eredményt elérni: még tavasszal indított pályázatot a "kerékpáros-barát munkahely" cím megszerzésére. A pályázat eredményét csak június 30-án hirdetik ki, de annyit már most elárultak, hogy a címért jelentős, nagy cégek is jelentkeztek.

Visnovitz Péter