Gyurcsány hidat verne kelet és nyugat között

Új külpolitikai stratégiára van szüksége az országnak Gyurcsány Ferenc szerint. A miniszterelnök úgy vélte, az ország közvetíthet az USA vagy Oroszország vitáiban, és szerepet vállalhat a régió stabilizációjában. Az ellenzék azt hiányolta a kormányfő beszédéből, hogy egy szót sem ejtett a megszorító intézkedésekről.

Gyurcsány Ferenc a parlament hétfői ülésén, napirend előtti felszólalásában azt mondta, az országnak új külpolitikai stratégiára van szüksége, a kétéves uniós tagság tapasztalatainak felhasználásával. Szerinte az új stratégia célja, hogy elvont és távlati célok helyett a magyar kultúra, tudomány, gazdaság érdekeinek közvetlen képviselete jelenjen meg egyre hangsúlyosabban, és Magyarország minél több alkalommal tudjon vállalni stabilizáló szerepet a régióban. El kell szakadni a pillanat csábításától és elszakadni a közvetlenül a határaink közelében jelentkező kihívásoktól. Nem csak a Kárpát-medencében, hanem a világ távoli helyein is közösen kell őrizni a biztonságot - mondta.

A kormányfő szerint Magyarországnak segítenie kell a balkáni országokat, hogy minél hamarabb csatlakozhassanak az Unióhoz. Közölte: Magyarországnak feladata lehet az is, hogy az Egyesült Államok, az Európai Unió vagy Oroszország vitáiban segítse, hogy a felek jobban megértsék egymást. Hozzátette azt is, hogy George Bush amerikai elnök látogatása véleménye szerint nemcsak az 1956-os forradalom elismerése, hanem tisztelgés az előtt is, amit Magyarország az elmúlt 16 évben tett.

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője Gyurcsány beszédére úgy reagált: "Ha ezek után egy orosz és egy amerikai összevitatkozik Budapest utcáin, majd igyekszünk hídként közéjük feszülni." Szerinte a külpolitika a nemzeti érdek hatékony képviselete, elsősorban az Unióban. A frakcióvezető szerint az európai belpolitikában csak akkor tudunk boldogulni, ha célokat fogalmazunk meg. Tisztázni kell a nemzeti prioritást - tette hozzá, mert szerinte szép dolog ugyan összebékíteni az oroszokat az amerikaiakkal, de fontosabb, ha uniós forrásokat tudunk elhozni például a dánok elől. Beszéde végén megjegyezte, azt hitte, a miniszterelnök bocsánatot fog kérni azért, hogy a költségvetési hiányt nem hozták nyilvánosságra.

Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője szerint a 2004. december 5-i népszavazás után Gyurcsány a történelmi felelősség szót nem használhatja. Közölte azt is, hogy a kormány az egyetemes magyar nemzetnek tartozik felelősséggel, nem Moszkvának, Washingtonnak, Brüsszelnek vagy a Világbanknak.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke elismerte, hogy Gyurcsány Ferencnek a külpolitikában komoly sikerei vannak, kiemelte, hogy a magyar-amerikai viszonyban elévülhetetlen érdemei vannak. Hozzátette: mindez addig kirakatpolitizálásnak minősül, amíg nem párosul a magyar nemzet előnyökhöz jutásával. A program leghiányosabb eleme szerinte, hogy a határontúliak helyzetével keveset foglalkozott. Kifogásolta, hogy a megszorítások bejelentése után egy szót sem ejtett a megoldandó gazdasági lépésekről. "Ha a nemzeti felelősségről beszél, a megszorítások hatásáról is beszélhetett volna, hogy miért is kell és milyen formában áldozatot vállalni és ennek mi lesz a hatása" - mondta.

Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője szerint "ismét meggyőződhettünk arról, hogy régen voltak közös ügyei a politikusoknak, de ma már nincsenek közös mondataik sem". Közölte: szerinte a Bush-látogatás nem csak protokolláris volt, ráirányította a figyelmet 56-ra és az országra. Az euroatlanti csatlakozáshoz segíthetünk azoknak az országoknak, amelyekben határon túli magyarok élnek, s ezáltal javíthatunk a helyzetükön - mondta.

Gyurcsány viszontválaszában azt mondta - Semjén Zsoltra utalva -, hogy nem lehet Magyarországon olyan politikát folytatni, amelyben a parlament egyik pártjának frakcióvezetője azt állítja, hogy a köztársaság miniszterelnöke nem beszélhet a nemzeti felelősségről. "Egyikünknek sincs joga megkérdőjelezni a másikat őszinte magyarságában" - fogalmazott. Mint mondta, nem lehet az országban előre jutni, ha egyesek bárkitől elvitatják azt a jogot, hogy az övéktől eltérő módon értékelje azt, hogy mi áll érdekében Magyarországnak. Hozzátette: az országnak egyszerre kell saját, rövid távú gondjait kezelni, új nemzeti perspektívát adni és a világban elfoglalt helyéből következő szerepet érdemi cselekvéssel kitölteni.