Pótmegoldásokkal indul Gyurcsány reformkora

Hiába harangozott be a kormány átfogó reformokat, az ellenzék támogatása nélkül kénytelen pótmegoldásokat keresni az önkormányzati rendszer átalakításának legalább részbeni megvalósításához. A kistérségi együttműködést önkéntes alapon, anyagi ösztönzőkkel, a régiók kialakítását pedig az államigazgatási szervek regionális átszervezésével szeretnék előremozdítani, az önkormányzati rendszer gyökeres megváltoztatása azonban valószínűleg elmarad.

"Az előttünk álló esztendőkben Magyarország legintenzívebb reformkorszaka következik" -harangozta be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a választási győzelem után, ennek ellenére az ellenzék támogatásának hiányában már az első reformcsomag is megakadt. A parlament múlt hétfőn nem szavazta meg az önkormányzati reformhoz szükséges kétharmados törvény- és alkotmánymódosításokat, így a kormánypártok kénytelenek pótmegoldásokat keresni a közigazgatás átalakítására.

Jauernik István, az MSZP önkormányzati munkacsoportjának vezetője az [origo]-nak azt mondta, 50 százalékos támogatást igénylő törvényekkel is lényeges előrelépéseket lehet tenni az önkormányzati reform területén, ugyanakkor hozzátette, nagy baj, hogy az ellenzék nem támogatta a módosítást, mert ez sok lehetőséget "bebetonoz". A mostani helyzetben a kistérségi társulásokat pénzzel tudják ösztönözni, a régiók kialakítását pedig az államigazgatási szervek szintjén kívánják megkezdeni.

A Fidesz ezt a kormányzati magatartást úgy értékeli, hogy a kormánypártok együttműködés helyett a kétharmados törvények kijátszásával, kiskapuk keresésével akarja végigvinni elképzeléseit. "Ilyen, az önkormányzatok működését húsba vágóan érintő kérdésekről pedig a legnagyobb egyetértést kellene kialakítani" - nyilatkozta az [origo]-nak Kontrát Károly fideszes képviselő, aki korábbi sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy a kormány hozzáállása "alkotmányos kereteket is feszeget."

Az általunk megkérdezett közigazgatási és alkotmányjogász, Kolláth György ugyanakkor úgy vélte, hogy a mostani tervek úgynevezett feles törvények - amelyek elfogadásához elég a kormánytöbbség - módosításával megvalósíthatóak. "Abból, amit önkormányzati reformnak hívunk, 65-70 százalékot meg lehet, és meg is kell csinálni" - mondta a szakértő, aki szerint a kétharmados többséget igénylő változtatásokról, így például az önkormányzatok számáról és szerkezetéről amúgy is csak a reform legvégén kellene dönteni, a fontosabb feladat azok hatáskörének és tevékenységének átalakítása.

Kistérségi együttműködés önkéntes alapon

Az önkormányzati reform egyik fő területe a települések kistérségi együttműködésének ösztönzése lesz. Ha a parlament hétfőn elfogadta volna a kétharmados törvénymódosítást, az állam kötelezővé tehette volna egyes települések társulását különböző közszolgáltatások elvégzéséhez. Ehelyett azonban megmaradt az önkormányzatok szabad társulási joga, így a kormány a települések kistérségi társulását anyagi támogatással igyekszik majd népszerűbbé tenni.

A kistelepülések társulhatnak az oktatás, különböző szociális ellátások, hulladékgazdálkodás és a vízellátás közös megoldására is, hiszen a törvény nem azt írja elő, hogy az önkormányzatoknak konkrét intézményeket kell fenntartani, hanem hogy különböző közszolgáltatásokat kell ellátniuk - magyarázta Jauernik. "Sok önkormányzati feladat elvégzéséhez egy-egy kistelepülésen csak fél vagy negyed emberre van szükség, és ez kerül ma nagyon sokba Magyarországnak" - mondta, hozzátéve, hogy a törvények alapján egy településnek nem kell például önállóan iskolát üzemeltetnie, ha az oktatási feladatot más településekkel együttműködve akár hatékonyabban is meg tudja oldani.

A Fidesz szerint azonban a kormány ezen elképzelései a kistelepülések érdekével ellenkeznek, mivel nehezebb helyzetbe hozzák az ott élőket. Kontrát Károly a kormány "pénzügyi ösztönzőit" "pénzügyi kényszerítő eszközöknek" nevezte egy sajtótájékoztatón, az [origo]-nak pedig azt mondta, hogy a tervezett intézkedésekkel a szolgáltatások távolabb kerülnek az emberektől, noha éppen az ellenkezőjére kellene törekedni.