Unalmas, de biztos pont a befogadó falu

2006.08.17. 15:32

A Heves megyei Tarnabod mintájára további száz településre terveznek hajléktalanokat költöztetni. Az első befogadó faluba jól beilleszkedtek a másfél évvel ezelőtt érkezett hajléktalanok, és a település is fejlődésnek indult: nemrég adtak át egy elektronikai bontóüzemet, és készül az új óvoda is. Az új lakók örülnek, hogy végre van egy biztos pont az életükben, bár egyre inkább keveslik a munkájukért járó fizetséget, és néhányan unják a falusi életet is.

"Már nagyon megszokták itt, mi sem mutatja ezt jobban, hogy már kapunk kritikákat is" - mondta Tarnabod polgármestere azokról a hajléktalanokról, akik ebben a Heves megyei faluban kezdhettek új életet. A másfél éve érkezett családok egyre inkább keveslik a minimálbért, amit a közmunkáért vagy az üzemi munkáért fizetnek nekik, de olyan is van, aki arra panaszkodik, hogy a faluban unalmas az élet: munka után csak tévézni lehet.

A tarnabodi polgármester másfél évvel ezelőtti reményei mégis valóra váltak: az ország első befogadó falujában felépült a 30 embernek munkát adó elektronikai bontóüzem, és hamarosan elkészül az új óvoda is. Rendszeresen közlekedik a falubusz, mellyel a környező településekre lehet eljutni akár munkavállalás céljából, akár azért, hogy a faluban nem kapható árukat - például a gyógyszereket - beszerezhessék a helyiek.

A budapesti aluljárókból vagy átmeneti szállásokról érkezett családok önkormányzati házakba költözhettek be azzal a feltétellel, hogy elvégzik a ház körüli munkát, csirkét vagy disznót nevelnek, és munkát vállalnak a faluban. A Tarnabodra érkezett 12 családból hárman szálltak ki a programból, de csak egyetlen "problémás" család volt, ők nem tudtak lemondani az italról, a gyerekeiket nevelőszülőknél kellett elhelyezni. "A többiek jól beilleszkedtek, a faluban már egyáltalán nem téma, hogy kik jöttek ide hajléktalanként" - mondta Pető Zoltán polgármester.

"Korábban csak a tévében láttam disznót, aztán itt megtanították, hogyan kell nevelni őket" - mondta az [origo]-nak Horváth János, aki másfél évvel ezelőtt érkezett családjával Tarnabodra. Előtte Budapesten négy-öt évet töltöttek el egyik albérletből a másikba költözve. "Most van mindenünk: tévé, telefon, számítógép" - és már diktálta is a címüket, hogy keressük fel a feleségét és nézzünk körül a házban.

Horváth János a nemrég elkészült elektronikai bontóüzem munkatársa, de előtte dolgozott az önkormányzatnak is. "Az üzemben nem számít, hogy érettségim van, itt mindent kell csinálni" - mondta. Sokkal nagyobb lelkesedéssel tölti el, hogy éppen egy falubeli ünnepség megszervezésén fáradozik: karaoke-programot állít össze, és megpróbálja meghívni Győzikét is. "Itt ő a nagy kedvenc" - jegyezte meg némi iróniával a hangjában.

Fotó: Hajdú D. András
Horváth János minden munkát elvállal

A családi házhoz érve 15 éves fiuk nyitott ajtót. "Először borzalmas volt, de az ember mindenhez hozzászokik" - válaszolta arra a kérdésre, hogy Budapest után nehéz volt-e beilleszkedni a kis faluba. A hetedikes gyerek mindenképp szeretne továbbtanulni. "Az nem állapot, hogy elvégzek nyolc általánost, aztán meg kezdjek fusizni" - mondta. A fiút leginkább a programozás érdekli. A házban két számítógép is van, már csak az internet hiányzik, de a faluban egyelőre csak ők igényelnék a szolgáltatást.

"Van egy biztos pontunk" - így összegezte az elmúlt másfél év történéseit Horváth János felesége, aki eleinte próbált munkát vállalni fodrászként. "Lenne rá igény, de nem tudják kifizetni még azt az 500 forintot sem, amit kértem" - mesélte. "Valahol megállt az élet" - mondta a falubeli élet sivárságán keseregve. Az asszonynak leginkább az hiányzik, hogy a faluban nincs hová kimozdulni. "Egy jót sétálni se lehet, csak a boltba megyek ki, onnan is sietek vissza" - mondta.

Hosszas titkolózás előzte meg 2004 végén, hogy melyik lesz az első befogadó falu. Tarnabod polgármestere szerint azért, mert először a helyiekkel akarták tudatni, miről szól ez a program. Pető Zoltán szerint nagyon fontos volt, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy az érkező hajléktalanok hol laknak majd, mivel foglalják el magukat a faluban, illetve arról is, hogy a program milyen fejlesztéseket hozhat a településnek. "Őszintének kell lenni a helyiekkel" - ezt tanácsolja az újabb hajléktalanokat befogadó települések vezetőinek is az első befogadó falu polgármestere.

A Máltai Szeretetszolgálat és a Hajléktalanokért Közalapítvány közreműködésével beindított befogadó falu programot hamarosan további 100 hátrányos helyzetű kistelepülésre terjesztik ki - ezt Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter jelentette be hétfőn. Egyelőre nem tudni, hogy melyek lesznek ezek a falvak, a minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint jelenleg azt a módszert dolgozzák ki, amelynek alapján kiválasztják ezeket a településeket.

Tiefenthaler Eszter

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK