Boldogabbak az ország közepén élők

Magyarország csak huszonegyedik lett abban a felmérésben, amely 24 európai országban vizsgálta, hogy mennyire boldogok az adott állam polgárai. A TÁRKI vizsgálata a rossz helyezés ellenére azt állítja: a magyarok átlagos pontszámuk alapján tulajdonképpen inkább boldogok, mint boldogtalanok. A Közép-Magyarországon élők boldogabbak a hazai átlagnál.

Európa egyik legkevésbé boldog nemzete a magyar - állítja a TÁRKI 2005-ben végzett Európai Társadalmak Összehasonlító Vizsgálatának eredményei alapján, amely huszonnégy országra terjedt ki. A több mint 45 ezer kérdezettnek 10 fokú skálán kellett magát elhelyeznie aszerint, hogy mennyire érzi boldognak magát (a magasabb pontszám nagyobb fokú boldogságot jelölt). Az adatok azt mutatják, hogy összességében véve a 24 ország lakosai elégedettek életükkel, válaszaik átlaga 7,27 pont.

Az országlajstromban Magyarország hátul van: a huszonegyedikek lettünk. Ugyanakkor a magyar lakosok arra a kérdésre, hogy mennyire érzik magukat boldognak 6,48-as átlagpontot adtak a tízfokú skálán, ami inkább a skála boldog végéhez van közelebb. A lista legvégén található legboldogtalanabb nemzetek: Észtország, Szlovákia és Ukrajna. Utóbbiak átlagpontja 5,56.

A nemzetközi felmérés alapján - nem nagy meglepetésre -  legboldogabbnak a svájciak vallották magukat. Utánuk a finnek következnek a rangsorban, majd az izlandiak és a dánok, átlagpontjuk 8-nál magasabb.

A kutatás szerint Magyarországon a 18 és 39 év közöttiek, a felsőfokú végzettségűek és a Közép-Dunántúlon élők boldogabbnak érzik magukat az átlagosnál, míg a középkorúak, az alapfokú végzettségűek és az észak-magyarországi régió lakosai tartják magukat a leginkább boldogtalannak az országos átlaghoz képest.

A kutatók a boldogság vizsgálatánál számtalan dologra tértek ki kérdéseikkel, például feltették azt a kérdést is, hogy milyen gyakran él társasági életet a kérdezett. Eredményeik szerint elmondható, hogy az élénkebb társasági-közösségi élet boldogabbá tesz, legalábbis minél gyakrabban járunk össze barátainkkal, rokonainkkal vagy kollegáinkkal annál inkább érezzük boldognak magunkat.

Másik kérdés volt, hogy a boldogságot befolyásolja-e az, hogy van-e az ember életében olyan személy, akivel meg tudja beszélni személyes, legbelsőbb magánügyeit. Jelentős különbséget találtak a TÁRKI kutatói a boldogság tekintetében azok között, akiknek van, illetve akiknek nincs ilyen személy az életében. Ez a két megállapítás európai viszonylatban is megállja helyét, hiszen a vizsgálatban részt vevő, másik 23 ország adatait tekintve is bizonyítható ez a két összefüggés, tehát ebben a kérdésben Európa egyik nemzete sem tér el.