A többség kevesli Gyurcsány magyarázatát

Az emberek többsége nem találta kielégítőnek azt a magyarázatot, amelyet Gyurcsány Ferenc adott hazugságokat beismerő beszédére - derül ki a Századvég és a Forsense felméréséből. Pártállástól függetlenül az egész magyar társadalom egységesen elítéli az erőszakos megmozdulásokat.

Lényegében majdnem minden állampolgár értesült a Gyurcsány-beszédről (97 százalék) és a hétfői és kedd éjszakai erőszakos eseményekről (99 százalék). Gyurcsány még aznap több helyen is magyarázta szavait - erről a megkérdezettek 81 százaléka értesült. Azt a magyarázatot, miszerint a kormányfő nem kizárólag az elmúlt másfél-négy évre vonatkoztatta szavait, hanem az eltelt 8-10, helyenként 16 esztendőre értette azt, nem fogadták el a kérdezettek: hatvan százalékuk véli úgy, hogy a miniszterelnök nem adott kielégítő magyarázatot.

A válaszadók alig több mint harmada nyilatkozott úgy, hogy a kikerült felvétel hatására romlott a véleménye a kormányfőről, míg 53 százaléknak nem változott, 7 százaléknak pedig javult. Ez a vélemény nagyban függ a pártállástól: gyakorlatilag az összes fideszes elfogadhatatlannak tartja a magyarázatot, míg az MSZP-sek 79 százaléka elnéző. A bizonytalanok véleménye romlott.

Lemondjon-e?

Nagyjából fele-fele arányban vannak a miniszterelnök lemondását sürgetők és az azt ellenzők, ha a kérdést úgy teszik fel: "Egyes vélemények szerint Gyurcsány Ferencnek le kellene mondania a nyilvánosságra került hangfelvétel miatt. Ön egyetért ezzel az állásponttal?" Ha viszont rákérdeznek arra is, hogy a napokban kialakult helyzetben le kellene-e mondania a kormányfőnek, kissé eltér az eredmény: 42 százalék mondatná le így is Gyurcsányt, 47 százalék pedig nem.

Nem kell az erőszak

A Magyar Televízió székházánál hétfőről keddre virradó éjszaka történtekről - pártállástól függetlenül - egyöntetű a megkérdezettek álláspontja: 92 százalékuk szerint nem elfogadható módja a véleménynyilvánításnak az, hogy a tüntetők behatoltak, majd elfoglalták az épületet. 98 százalékuk kereken elutasítja az utcai randalírozást, a parkoló autók felgyújtását és a középületek, közterületek megrongálását.

Általános nézet, hogy az erőszakos cselekedetekért a tüntetők elenyésző (43 százalék) vagy csupán kis része (27 százalék) tehető felelőssé, s a válaszadóknak mindössze 6 százaléka hibáztatja a teljes tüntető tömeget.

A megkérdezettek csupán negyede szerint igaz, hogy a tévé székházának ostroma mögött szervezett provokáció áll, amelynek célja, hogy eltereljék a figyelmet Gyurcsány Ferenc vasárnap nyilvánosságra került májusi hangfelvételéről.

Annak a vélekedésnek már valamivel nagyobb az elfogadottsága (32 százalék), mely szerint a tüntetéseket országszerte és a Kossuth téren is az ellenzék szervezte, hogy az önkormányzati választások előtt a kormány ellen fordítsa az embereket. A többség (59 százalék) azonban más véleményen van.