Erős kezet ígér a MIÉP és a Munkáspárt is

Vágólapra másolva!
A két legkisebb támogatottságú párt főpolgármester-jelöltje egyaránt a BKV-t és a gyenge kezű városvezetést állította a célkeresztjébe. A MIÉP-es  Zsinka László olcsóbb víz- és csatornadíjat, a munkáspárti Székely Péter pedig a panelprogram végrehajtását ígéri.
Vágólapra másolva!

A Fővárosi Közgyűlés legtöbbet felszólaló képviselője volt a most záruló ciklusban Zsinka László, a MIÉP főpolgármester-jelöltje. Tavasszal az országgyűlési választások első fordulójában a XVI. kerületben még a négy százalékot sem tudta elérni, de így is pártja legsikeresebb politikusainak egyike.

A MIÉP hagyományaihoz illően odafigyelne a közösségi jelképekre: fővárosi trikolórnak visszahozná a piros-sárga-zöld színeket, mert a mostaniban nincs benne Buda zöld színe. "Az csak másodlagos, hogy Budapest román színekben pompázik"- mondta. Szerinte a baj az, hogy a mostani lobogó alapján úgy tűnhet, hogy a mai önkormányzat nem Budapest székesfővárost tekinti elődjének, hanem a rákosista tanácsrendszert.

Persze messze nem ez a legfontosabb kérdés, amit Zsinka kampánya középpontjába állított. Első teendői között mérsékelné a csatorna- és vízdíjakat, melyek közel háromszor olyan ütemben növekedtek az elmúlt tíz évben, mint az infláció. A főpolgármester-jelölt szerint ez az extranyereség képezte a külföldi kisebbségi tulajdonosok által kivont pénzek fedezetét.

Zsinka szerint a vízdíjnak Pesten kellene a legolcsóbbnak lennie, mert nagy a népsűrűség, a szentendrei vízbázis közel van, ahonnan az ivóvíz tisztítatlanul mehet a vezetékekbe. "Meg kéne egyezni a befektetőkkel, és a közműveket ismét százszázalékos állami tulajdonba vonni. A két vízfejből aztán egy vállalatot lehetne csinálni" - mondta az [origo]-nak.

A MIÉP főpolgármester-jelöltje szerint a város fejlesztési tervét a befektetők írják, "bármit építhetnek, amit akarnak". Zsinka úgy látja, hogy a mostani vezetés nem a város érdekeit képviseli. A budapesti beruházások koordinálásra ezért a múlt század eleji Fővárosi Közmunkák Tanácsához hasonló intézményt alakítana ki, ahová a főváros és a kormány is delegálna embereket, amivel sok torzsalkodást, időt és pénzt remélne megspórolni.

Az államnak Zsinka szerint a BKV-ban is üzletrészt kéne vásárolnia, mert négy-öt évente amúgy is kénytelen szanálni a céget, és a rendbetételét csak így lehet végig vinni. Zsinka a belvárosban forgalomcsillapítási programot hirdetne: ehhez fejlesztené a BKV járműparkját, sűrítené a járatokat, és P+R parkolókat építene. "A 10 évvel ezelőttihez képest 300 ezerrel kevesebb bérletet ad el a BKV. A cég veszteségének egy része bejönne az autók kiszorításával" - vélte a fővárosi politikus. De a tervek további forrását nem árulta el.

Székely, a kommunista jelölt

Fotó: MTI
Székely Péter

A Magyar Kommunista Munkáspárt főpolgármester-jelöltje még csak 32 éves, de már 16 éve tagja a pártnak. Édesapja, az SZDSZ tagjaként volt Demszky helyettese is, fia ma ennek ellenére az MKMP "Antiliberális Budapestet!" című programjával kampányol.

Székely fejlesztené a tömegközlekedést, végrehajtaná a panelprogramot, és a jobb működés érdekében növelné a főváros befolyását a kerületek rovására. Székely Péter szerint is nagy baj, hogy nincs Budapestnek erős kezű vezetése, miközben a beruházások eloszlása nagyon egyenetlen. Úgy véli, 16 év óta szinte csak a belvárosban történnek fejlesztések, miközben "a peremkerületek rohadnak".

Szerinte különösen a tömegközlekedésben látványos a különbség : a külvárosból csak többszöri átszállással, hosszas várakozásokkal lehet bejutni a centrumba, ahol viszont a járatok jóval gyakrabban közlekednek. Székely szerint a külső kerületek tömegközlekedésének fejlesztésével ezen sürgősen változtatni kell.

A Gyurcsány-kormány panelprogramjára utalva Székely az [origo]-nak azt mondta, hogy rossz kormánynak lehet olykor jó programja, de sajnos az is előfordulhat, hogy elfelejtik végrehajtani. A Munkáspárt szeretné, hogy a program mihamarabb megvalósuljon - tette hozzá. Kérdésünkre, hogy a terveknek mi lenne a fedezetük, Székely úgy vélte: van elég pénz a fővárosban és a kerületekben is, csak meg kell találni

"Ha befolyásom lenne, először mindenképp átvilágítanánk az önkormányzatot, és megnéznénk, hol szivárognak el pénzek. A kerületekkel az együttműködést új alapokra helyezném. Jelenleg a kerületek úgy működnek, mintha 23 kiskirályság lenne, ami nemcsak a döntéshoztalt nehezíti, henem mérhetetlenül drága is" - mondta. Székely minden városfejlesztési ügyet áthelyezne a fővároshoz. A kultúra, az oktatás és sport támogatását viszont meghagyná a kerületek kezében.

Bogár Zsolt