Az új törvény tesztje volt a kisebbségi választás

Az ország 1435 településén tartottak meg 2049 helyi kisebbségi önkormányzati választást - olvasható a választási iroda honlapján. A legtöbb szavazatot országszerte a Lungo Drom nevű roma szervezet kapta. Akadtak problémák is: volt, ahol a jelölt a szavazókörben tudta meg magáról, hogy visszalépett, és volt, ahol csak azért alakulhatott meg a kisebbségi önkormányzat, mert az öt jelölt közül hárman végül elmentek szavazni. A vasárnapi választás az új kisebbségi választási törvény próbája is volt.

Kisebbségi választást a települési választással egy időben, de külön kijelölt szavazókörben tartottak az ország több mint 1.400 településén. A kisebbségi választásra a legtöbben, mintegy 103 ezren a cigány kisebbség közül regisztráltatták magukat a települési jegyzőknél, míg a német választói jegyzékben csaknem 45 ezren, a szlovákban közel 15 ezren, a horvátban csaknem 11 ezren szerepelnek.

A többi kisebbség - román, lengyel, ruszin, görög, örmény, szerb, bolgár, szlovén, ukrán - közül is több ezren jelentkeztek. A legtöbb jelölt a cigány kisebbség közül kerület ki, összesen 10.289. A voksoláson közel 200 ezren vehettek részt, ennyien jelentkeztek ugyanis a 13 kisebbségi névjegyzékbe. A kisebbségi önkormányzatokat négy évre választják, időközi választás nincs. A testület tagjainak száma mindenhol 5 fő, s a kisebbségi testületek csak akkor alakulhatnak meg, ha a jelöltek közül öten legalább egy-egy szavazatot kapnak.

Idén a 2005 őszén elfogadott törvény alapján már új szabályozás szerint tartották a kisebbségi önkormányzati választást. Korábban, aki részt vett az önkormányzati választáson, részt vehetett a kisebbségi voksoláson is, akkor is, ha nem volt semmi köze az adott kisebbséghez.Most már a kisebbségi választáson való részvétel és a jelöltté válás, tehát az aktív és a passzív választójog gyakorlásának feltételei közé tartozik a jegyzékbe vétel. A törvény értelmében a nemzetiségi választáson kizárólag magyar állampolgárok indulhatnak, azaz kizárja a voksolásból az uniós állampolgárokat, a menekülteket, a bevándoroltakat.

Mindenki csak egy jegyzékbe vetethette fel magát, a többes kisebbséghez kötődő kérelem érvénytelen. Minden olyan településen, ahol a kitűzés napján legalább harminc fő volt a választói névjegyzékben, a helyi választási bizottság kitűzte a választást. A választást követően megalakuló kisebbségi önkormányzatok képviselői szereznek majd jogot arra, hogy a jövő év elején létrehozzák a megyei és országos kisebbségi önkormányzatokat.

A kisebbségi szervezetek közül a legjobb eredményt a Lungo Drom érte el. A cigány szervezet az önálló és közös jelöltekre leadott szavazatok versenyében győzött: összesen 61422 szavazatot kapott (ezzel 1580 mandátumot szerzett meg szerte az országban). A második az MCF a Magyarországi Cigányok Fóruma 49750 szavazattal (1321 mandátum). A harmadik helyet a Baranyai Német Önkormányzatok szerezték meg 26262 szavazattal (477 mandátum), őket az ÉMNÖSZ követi (német kisebbségi szervezet, 24467 szavazat, 223 mandátum), az ötödik pedig a Magyarországi Horvátok Szövetsége, amely összesen 24449 voksot kapott (442 mandátum).

Kisebb problémák

Az országban összesen több mint 2 ezer kisebbségi választást tűztek ki, ám napközben már több helyről azt jelezték, hogy megfelelő számú jelölt hiányában a választást mégsem tudják megtartani. Nem mindenütt zajlott problémamentesen a kisebbségi választás. A Somogy megyei Kéthelyen például sokáig félő volt, hogy senki nem megy el szavazni a harminckét névjegyzékbe vett választópolgár közül, még az öt jelölt sem. Az urnák lezárása előtt azonban az öt jelöltből három mégiscsak leadta szavazatát, így ennek alapján megalakulhat a cigány kisebbségi önkormányzat a településen. A névjegyzékbe vett választópolgárok közül ugyanakkor senki nem jelent meg a kisebbségi önkormányzati választáson.

A Békés megyei Eleken a szavazókörben tudta meg magáról a helyi cigány kisebbségi önkormányzat egyik jelöltje, hogy visszalépett. Az érintett - elmondása szerint - a szavazólapról tudta meg, hogy visszalépett a jelöltségtől. A szavazólapon áthúzva találta a nevét. A jelölt azonban állítja, hogy ő nem lépett vissza, ezért feljelentést tett a rendőrségen. A rendőrség a megyei főkapitányság közlése szerint"vizsgálja az eset jogi minősítését".

Noha kiírták a választást, a szükséges számú jelölt hiányában mégsem tartottak kisebbségi választást a Nógrád megyei Nézsán.A szlovák kisebbségi önkormányzat egyik képviselőjelöltje ugyanis csütörtökön elköltözött a faluból, ezért őt törölnie kellett a helyi választási bizottságnak a kisebbségi választói jegyzékből.A választás megtartásához legalább öt jelölt kellett volna, de így csak négyen voltak.

Amióta lehetőség van kisebbségi önkormányzatok választására, ez lesz az első alkalom, hogy Nézsán nem alakulhat meg a szlovák önkormányzat. Siófokon is hasonló okokból maradt el az örmény kisebbségi önkormányzati választás, miután a választáshoz szükséges öt jelölt közül egy időközben átjelentkezett új lakcímeként Székesfehérvárra. Az érintett fellebbezett ez ellen, de kérelmét elutasították. Siófokon régóta működött örmény kisebbségi önkormányzat, ezúttal azonban nem választhatnak ilyet.

MTI/[origo]