Kiengedték a letartóztatott Tilos rádiósokat

A másodfokú bíróság pénteken megszüntette a zavargások alatt őrizetbe vett két Tilos rádiós  előzetes letartóztatását. A fiatalemberek azt állították, ők nem tettek semmi törvénybe ütközőt, a rendőrök nem tettek különbséget a randalírozók és a járókelők között. A jogvédők egyre több hasonló esetről szereznek tudomást, és rendőri bántalmazás miatt is tettek már feljelentést: a panaszosnak állítólag elrepedt a gerince a veréstől. A rendőrség a jogvédők állításaira nem reagál.

Szabadlábon védekezhet péntektől tizennégy olyan ember, akik a zavargások kapcsán kerültek előzetes letartóztatásba, köztük a Tilos rádió két munkatársa is, egyikük állami kitüntetéssel rendelkező szociológus. Valamennyien azt állították, hogy nem tettek semmi törvénybe ütközőt az utcai harcok idején, csak bámészkodtak, a rohamrendőrök viszont egy kalap alá vették őket a provokálókkal, dobálódzókkal. Állításuk szerint a rendőrök legyűrték, megbilincselték, majd elszállították őket.

Az elsőfokú bíróság szeptember 22-én helyezte őket előzetes letartóztatásba. A Tilos rádiósok ügyében a döntés ellen fellebbezést nyújtott be Fazekas Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű civil szervezet ügyvédje. A Fővárosi Bíróság illetékes tanácsa pénteken, egy héttel a 30 napos előzetes letartóztatásba helyezés elrendelése után azonnali hatállyal elrendelte annak megszüntetését. A TASZ közleményében úgy értelmezte a mádosfokú döntést, hogy a "büntető" elem után az ügyben végre megjelent az "igazságszolgáltatási" funkció is.

A civil szervezet részleteket közölt a szabadlábra helyezést elrendelő végzésből, amely igazat adott a védőnek. Az ügyvéd arra hivatkozott, hogy az ügyészi indítvány nem tartalmazott tényeket, konkrétumokat és adatokat, így a gyanú megalapozottsága is vitatható. Emellett a cselekmény súlya és a gyanúsítottak személyi körülményei alapján a védő szerint nem állt fenn a szökés és elrejtőzés, az eljárás meghiúsítása valamint a bűnismétlés veszélye, márpedig ezek miatt rendelték el az előzetest.

A bíró indoklásában ellentmondásos bizonyítási eszközökre is hivatkozott. Fazekas Tamás az [origo]-nak elmondta: ő úgy tudja, a rendőri jelentések és a tanúvallomások nem vágtak egybe. A másodfokú bíróság ugyanakkor nem mérlegelte ezek bizonyító erejét, súlyát, csupán az ellentmondást állapította meg.

Egyelőre nem lehet tudni, mikor lesz az ügynek a tárgyalása, ahol érdemben is eldől majd: ártatlanok vagy bűnösök a letartóztatottak. A büntetőeljárások jelenleg nyomozati szakaszban vannak. Dénes Balázs, a TASZ elnöke olyan forgatókönyvet is el tud képzelni, hogy a rendőrök végül nem tudnak majd elegendő bizonyítékot gyűjteni ahhoz, hogy az ügyészség vádat emelhessen.

Sólyom is szóba hozta a jogtalanságokat

Sólyom László köztársasági elnök is kitért vasárnapi beszédében a Tilos rádiósokéhoz hasonló esetekre. Azt mondta: "a rendőrségnek szigorúan be kell tartania a törvényt abban is, hogy miként bánhat az előállított személyekkel." Dénes Balázstól megtudtuk, hogy a TASZ-hoz eddig körülbelül tíz panasz érkezett jogtalan előzetes letartóztatásba helyezésekkel kapcsolatban. Az elnök úgy tudja: a Magyar Helsinki Bizottságot, az Amnesty Internationalt és a Nemzeti Jogvédő Alapítványt is megkeresték ilyen ügyekkel.

Nem csak az előzetes elrendelések esetleges jogtalansága merült fel azonban, rendőri bántalmazásra is panaszkodnak néhányan. "Nagyon csúnyán meg is vertek embereket" - állította Dénes Balázs, aki azt is megjegyezte: "demokráciában nem maradhatnak következmények nélkül azok az internetről jelenleg is elérhető videófelvételek, melyeken tisztán látszik, hogy rendőrök állampolgárokat bántalmaznak". A Helsinki Bizottság jogásza, Tóth Balázs arról számolt be: ő összesen öt ilyen esetről hallott.

Ha valaki úgy gondolja, hogy a rendőr nem jogszerűen bánt vele, nyolc napon belül panaszt nyújthat be annál a rendőri szervnél, ahová az eljáró személy tartozik. Ennél súlyosabb esetben, ha egy rendőr jogellenesen bántalmaz valakit, akkor feljelentést is lehet tenni. Az ilyen cselekményért elítélt rendőr akár két év szabadságvesztést is kaphat. Tóth Balázs elmondta: kedden mindkét lépést megtették egy olyan férfi ügyében, akit állítólag annyira  megvertek, hogy gerincrepedést szenvedett.

Elmondása szerint az illető hazafelé sétált hajnalban az Eötvös utca környékén, ami akkor még szinte üres volt, majd váratlanul felbukkant egy körülbelül 15 fős tömeg, mögöttük pedig a rendőrök. A panaszos azt állítja: őt is felszólították, hogy feküdjön le a földre, de ő megijedt és futásnak eredt, mire a rendőrök utána eredtek és megverték, megrugdosták. A férfi fogvatartásának idejét a tököli kórházban töltötte, ő is azok között volt, akiket kiengedtek végül az előzetes letartóztatásból.

Korábban az [origo] is beszámolt hasonló ügyekről. Egy, a zavargások alatt őrizetbe vett perui férfi azt panaszolta, hogy a rendőrség épületében verték meg brutálisan, orvosi lelet bizonyítja, hogy a bordája és az orra is eltörött. Egy vegyészmérnök-hallgató egyetemista édesapja szerint fiának kirúgták a fogát az intézkedő rendőrök.

Az [origo] kérdésére a Budapesti Rendőr-főkapitányság kommunikációs osztályvezetője, Schőn Péter azt mondta, a jogvédők állításai kapcsán nincs miről beszélniük, csak konkrét ügyekkel foglalkoznak. Az ORFK szóvivője, Garamvölgyi László az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium keddi közleményéhez irányított tovább.

Ez sem tér ki ugyanakkor a konkrét esetekre, csak általánosságban ír arról, hogy "a jogállami rendőrség egyik legfontosabb ismérve, hogy semmilyen módon nem él vissza a számára biztosított törvényi kényszerítő lehetőségekkel sem. A rendőrség felfogása és gyakorlata, hogy az előállított személyek jogait maximálisan tiszteletben tartja, figyelemmel arra is, hogy jogerős bírósági ítéletet megelőzően senkit nem lehet bűnösnek nyilvánítani és bűnösként kezelni. Ebből következően a rendőrség az előállított személyek jogait elismerve, emberi méltóságukra tekintettel, a lehető leghumánusabb eszközökkel teljesíti törvényi kötelezettségeit és jár el a rá irányadó jogszabályok szerint".

Janecskó Kata