Bele akar látni az MSZP a kormány lapjaiba

Nem annyira tetszik a kormány tevékenysége az MSZP-nek, mint ahogy azt a hivatalos nyilatkozatok beállítják. A képviselők nagyobb beleszólást szeretnének a döntések előkészítésébe, a kommunikációval is vannak problémáik, és a liberális miniszterek is irritálnak több szocialistát.

A mainál több beleszólást szeretne az MSZP parlamenti frakciója a kormányzati munkába, a reformok előkészítésébe. A képviselők szerint nem elég jó a kormány kommunikációja , és többen a liberális miniszterek munkájával is elégedetlenek. Ez derült ki a keddi frakcióülésen, ahol négy és fél órás vita után szavaztak bizalmat Gyurcsány Ferencnek.

Mint az általunk megkérdezett képviselők szavaiból kitűnik, a frakció a legtöbb kritikát a kormány kommunikációjával kapcsolatban fogalmazta meg. "Lehet, hogy jót akarunk, de a kommunikációban nem jön át" - fogalmazott Oláh Lajos hajdú-bihari képviselő. Ugyanakkor többen azt sérelmezték, hogy egyes miniszterek - például Molnár Lajos, az egészségügyi tárca vezetője - kész tényként tálalnak bizonyos, még el nem döntött ügyeket, ezzel nehezítve a koalíció amúgy sem egyszerű dolgát. Érdeklődésünkre Géczi József Alajos Csongrád megyei képviselő ezt úgy fogalmazta meg, hogy a frakciónak nem a liberális miniszterekkel, hanem csak egyes megnyilvánulásaikkal volt problémája, amit a képviselő "öncélú reformkodásnak" nevezett.

Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője az [origo] -nak erre úgy reagált, hogy Molnár Lajos teszi a dolgát, viszi a reformokat, ami nem egyszerű munka. A miniszter tevékenységét lehet kritizálni - mondta Horn -, de a szocialista képviselőknek volt és lesz is alkalmuk rá, hogy leüljenek és megbeszéljék a vitás kérdéseket a miniszterrel.

A képviselők azt is kérték a kormánytól, hogy az eddiginél jobban vonják be őket a reformok kidolgozásába és erősítsék a társadalmi párbeszédet is. Filló Pál budapesti képviselő szerint erre a miniszterelnök ígéretet tett, de ha szükséges, a frakció ki is fogja követelni a nagyobb beleszólást a munkába, hiszen több szakértő bevonásával kisebb eséllyel követhetnek el hibákat.

Hogy ezen hogyan fognak változtatni, hogyan fogják bevonni a képviselőcsoportot a munkába, arról szerettük volna megkérdezni a kormányszóvivőt, de munkatársai azt közölték, ez a kérdés nem a kormányra, hanem a szocialista frakcióra tartozik. Nyakó István, az MSZP szóvivője azt mondta, az lenne a járható út, ha a frakció munkacsoportjai még a jogszabályok előkészítésének fázisában megismernék a minisztériumok elképzeléseit, hogy véleményezni tudják azokat.

A hírek szerint a bizalmi szavazással kapcsolatban Jánosi György azt is felvetette, a frakció döntése előtt érdemes lenne kikérni a párt kongresszusának véleményét. Jánosi ezt a Magyar Hírlapnak azzal magyarázta, hogy ha a kormányfőnek sürgős bizalmi megerősítésre van szüksége, azt attól kell kérnie, akitől a bizalmat kapta, vagyis a kongresszustól. Javaslatát azonban elvetetté, arra hivatkozva, hogy csak akkor lenne szükség a legfőbb döntéshozó testület összehívására, ha a párt a konstruktív bizalmatlansági indítvány mellett döntene. Mivel senki nem akarja leváltani Gyurcsány Ferencet, ezért nem szükséges kongresszust tartani.

A frakcióülésen természetesen szóba került a kormányfő balatonőszödi beszéde is, amelynek nem tartalmával, hanem a stílusával kapcsolatban kapott kritikát Gyurcsány. Erről ő maga is beszélt az ülés után, amikor elmondta, többek közt a jelenleg szocialista, korábban szabad demokrata Mécs Imre figyelmeztette, mindig úgy beszéljen, hogy tudatában van annak, szavait más is hallhatja, nem csak az, akinek eredetileg szánta.

Kovács Áron