Egyre durvább rendőri túlkapásokat emlegetnek

Az  [origo] több rendőri túlkapást panaszoló ember esetéről is beszámolt már a zavargások éjszakái óta, de pénteken, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának ülésén minden eddiginél súlyosabb rendőri bántalmazásokról számoltak be érintettek és jogvédők. Az ülés fordulópont volt a rendőri intézkedések jogszerűségét firtató ügyben: hetek óta most először álltak szóba egymással rendőrségi vezetők, országgyűlési biztosok, emberi jogi aktivisták és az illetékes minisztérium.

Hetek óta próbálják a jogvédők felhívni a nyilvánosság és az esetleges felelősök figyelmét arra, hogy a zavargások éjszakáin valószínűleg történtek rendőri túlkapások, az előzetes letartóztatásokat elrendelő bírói ítéletek pedig sokszor indokolatlanok voltak. A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és más jogvédő szervezetek nyílt leveire nem érkezett érdemi válasz az érintett hatóságoktól vagy az illetékes minisztériumtól. Pénteken azonban az ügy valamennyi érintettje összegyűlt az Országgyűlés Emberi Jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának ülésén.

Kínzásról beszélt a TASZ

Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke elmondta, hogy az utóbbi hetekben többen azzal fordultak a Helsinki Bizottsághoz, hogy még megbilincselésük után is "ütötték-vágták" őket, sőt még a rendőrautóban és a rendőrkapitányságon is. Valaki azzal kereste meg őket, hogy a Magyar Rádió épületében másfél órán keresztül térdepelésre kényszerítették.

Pelle Andrea, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza még súlyosabb esetről számolt be. Hat ügyfelük panaszolta, hogy a büntetésvégrehajtási intézeten belül bántalmazták őket. "Térdepeltek az udvaron, egy órán keresztül kényelmetlenül széles terpeszben kellett állniuk fejjel a falnak támaszkodva, a mosdóhelyiségben pedig mindenkit meztelenre vetkőztettek" - részletezte a történteket a jogász, majd hozzátette, hogy ez már kínzás és embertelen bánásmód. Pelle Andrea felhívta arra a bizottság figyelmét, hogy mindez bekamerázott helyen történt, és érdemes lenne megnézni ezeket a felvételeket.

Arató Balázs, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvédje sablonszerűnek nevezte a bírói határozatokat, és megjegyezte, hogy náluk is többen panaszolták, hogy büntetésvégrehajtási intézetben is történt bántalmazás. Dénes Balázs, a TASZ elnöke pedig azt említette meg a Bizottságnak, hogy a rendőrök arcát sok esetben maszk takarta, amelyet tudomása szerint nem indokol jogszabály, és így lehetetlenné vált a későbbi bizonyítási eljárás.

"Hátrabilincselt kézzel ült és ütlegelték"

Az ülésen szót kaptak olyanok is, akik személyesen érintettek az állítólagos túlkapásokban és igazságtalan bírói ítéletekben. Beszélt a bizottság előtt annak az egyetemista fiúnak az édesapja, akit a zavargások éjjelén Dob utcai lakásuk lépcsőházában fogtak el a rendőrök, majd állítólag annyira megverték, hogy kitört a foga, pedig állítása szerint nem tett semmi törvénybe ütközőt. Ahogy az [origo] erről korábban beszámolt, a vegyészmérnök hallgatót előbb őrizetbe vették, szeptember 23-án pedig előzetes letartóztatásba helyezték arra hivatkozva, hogy fennáll a bűnismétlés vagy a szökés veszélye. A fiú ügyvédje fellebbezett, és másodfokon megszüntették az előzetes letartóztatást, október 3-án helyezték szabadlábra az egyetemistát, aki ellen továbbra is folyik még az eljárás.

Felszólalt egy fiatal testvérpár egyik tagja is, aki azt mesélte, hogy a Blaha Lujza térnél tíz-tizenöt rendőr "agyba-főbe verte" őket, pedig csak hazafelé tartottak. A fiúk azt állítják: megdönthetetlen bizonyítékuk van a történtekre, az AP két újságírója is jelen volt ugyanis. Az egyik testvér azt is elmondta, hogy a 10. kerületi rendőrkapitányságon újból megverték őket. "Az ember hátrabilincselt kézzel ült és ütlegelték" - mondta az egyik testvér. A fiú szóba hozta egyik zárkatársának az esetét is. Beszélt arról a perui férfiről, akiről korábban az [origo] is írt. A perui szintén azt panaszolta, hogy a rendőrkapitányságon összeverték, eltört az orra és a bordája is.

Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter más hivatalos elfoglaltsága miatt nem jelent meg. Helyette Kondorosi Ferenc államtitkár foglalta össze az ülés elején tárca álláspontját. Kondorosi határozottan visszautasított a kormány nevében minden olyan véleményt, amely megpróbálja megkérdőjelezni a jogállamiság érvényesülését. Az államtitkár szerint "felelőtlenség" tömeges rendőri brutalitásról, ártatlan emberek meghurcolásáról beszélni. A jogvédők által sok esetben indokolatlannak tartott előzetes letartóztatások kapcsán azt mondta: a bíróságok kizárólag a törvények alapján járnak el. 

Míg Kondorosi tagadta a tömeges rendőri brutalitás lehetőségét, Bene László országos rendőrfőkapitány bejelentette, hogy jelenleg 28 nyomozás folyik állítólagos rendőri bántalmazás miatt, de szavaiból kiderült, konkrét személyeket még nem gyanúsítottak meg. Ezen kívül belső vizsgálat indult a rendőrségen arról, hogy a zavargások során a szakmai feladatok végrehajtása törvényesen történt-e. A rendőrfőkapitány közölte: a zavargások állítólagos résztvevői közül 313 főt gyanúsítottak meg, közülük 220-at vettek őrizetbe. 31-en vannak előzetes letartóztatásban, 6-an házi őrizetben, 17-en nem hagyhatják el lakhelyüket. Eddig 6 elmarasztaló ítélet született, 4 embert szabadságvesztésre, kettőt pedig közmunkára ítéltek. Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke viszont elmondta: eredetileg 145 fő esetében rendeltek el előzetes letartóztatást, a Bene által közölt szám csak azokra vonatkozik, akiket még mindig nem engedtek ki.

Az MTV ostroma

Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese szerint a problémák gyökere az, hogy Magyarországon nem jó a gyülekezési jog szabályozása. "Tudomásul kell venni azt, hogy aki az elefántcsorda útjában áll, az nem hivatkozhat arra, hogy új cipő van a lábán, vagy tegnap vett Giorgio Armani nyakkendőt a Kempinski szállóban" - fogalmazott az ombudsman helyettese. Takács ezzel valószínűleg a Nemzetbiztonsági Hivatal felháborodást kiváltó közleményére utalt, amelyben arra figyelmeztették a békés tüntetőket, hogy pusza jelenlétükkel bűnsegéddé válhatnak. Hozzátette ugyanakkor, hogy minden olyan esetben, ahol a rendőri intézkedés nem volt időszerű és arányos, ott a törvény szigorával kell eljárni. "Ez bizonyítási kérdés" - jegyezte meg.

Takácshoz öt panasz érkezett, feletteséhez, Lenkovics Barnabáshoz pedig további 38. Ezek többsége az ügyészség és az első fokú bíróság eljárását kifogásolta. Lenkovics figyelmeztette a bizottságot: "nem az a megoldás, ha a mundér becsületét védjük, és magyarázkodunk". Szót kapott Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is, ő azokról az esetekről mondott véleményt, amikor állampolgáros saját igazuk bizonyítására hiába próbálták kikérni közterületi kamerák felvételeit. Péterfalvi szerint ezt a kérést pedig kötelező teljesíteni.

Az államtitkár megenyhült

Csere László, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetője elmondta, hogy bár bejelentést nem kaptak szabálytalanságokról, ő mégis vizsgálatot rendelt el a büntetés-végrehajtási intézetekben. Tévedésen alapulónak nevezte ugyanakkor a letartóztatottak hozzátartózóinak aggodalmát, amiatt, hogy előzetesben lévőket jogerősen elítéltekkel, esetleg gyilkosokkal zárnának össze. Elmondta, hogy a szabályok szerint őket elkülönítik. A Pelle Andrea által szóba hozott videófelvételek kapcsán megígérte, hogy megvizsgáltatja, mi látható rajtuk, bár hozzátette, hogy a kamerák nem folyamatosan működnek.

Kondorosi Ferenc államtitkár az ülés végén újra felszólalt, és akkor kissé módosította az álláspontját. A Kőszeg Ferenc korábban arról is beszélt, hogy szerinte a rendőri bántalmazás egyáltalán nem ritka Magyarországon, csak ritkán bizonyítják a panaszokat. Kondorosi megjegyezte: neki is jogászi meggyőződése, hogy az előzetes letartóztatásokat általában tényleg sokszor indokolatlanul rendelik el. Emellett a Pelle Andrea által említettet állítólagos kínzások miatt vizsgálatot rendel el a Venyige és a Nagy Ignác utcai büntetés-végrehajtási intézetekben.

A bizottság határozatot nem hozott. Az ülésen Varga József fideszes képviselő szóba hozta, hogy parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kellene kezdeményezni, de a tagok végül abban állapodtak meg, hogy ezt majd a képviselők kezdeményezik, nem az emberi jogi bizottság. Gusztos Péter SZDSZ-es képviselő biztosította arról a jelenlévőket, hogy a kormánytöbbség támogatni fogja ezt a kezdeményezést.

Janecskó Kata