A Medián közvélemény-kutató intézet a parlamenti bizalmi szavazás előtt telefonos felméréssel, az azt követő hétvégén pedig a rendszeres omnibusz-felmérés keretében vizsgálta az esemény lehetséges hatásait a közvéleményre.
A bizalmi szavazás előtt három nappal valamivel többen tartották azt felesleges színjátéknak, mint olyan helyes lépésnek, amivel le lehet zárni a válságot. Az esemény után valamelyest nőtt a parlamenti véleménynyilvánítást helyeslők aránya, 38-ról 39 százalékra változott.
Ugyanakkor a szavazás után többen lettek azok is - 42 helyett 49 százaléknyian, akik színjátéknak minősítették a történteket. Nőtt viszont azoknak a száma is, akik a felkínált lehetőségek közül a Gyurcsány-kormány maradását tartanák a legjobbnak - igaz, létszámuk még így is csak a megkérdezettek egyharmadát teszi ki.
Ez a változás összefügghet azzal, hogy a választók negyede saját bevallása szerint meg tudott bocsátani a miniszterelnöknek, aki parlamenti beszédében a durva kifejezések és egyes politikai hibák miatt megkövette a társadalmat. Ha a megbocsátókhoz hozzávesszük azokat, akik eleve nem érezték magukat megbántva, akkor együttes arányuk szinte megegyezik azokéval, akik nem tudnak megbocsátani Gyurcsánynak.