Népszavazást akar a reformokról Orbán

Vágólapra másolva!
Ügydöntő népszavazást kezdeményez Orbán Viktor Fidesz-elnök különböző reformterületeken - például az oktatásban és az egészségügyben. Orbán ezt a Fidesz Astoriánál tartott emlékgyűlésén jelentette be, ahol 1956-ot csodának nevezte. 
Vágólapra másolva!

Felvázolta új politikai stratégiáját Orbán Viktor Fidesz-elnök a párt október 23-i emlékgyűlésén az Astoriánál. Orbán bejelentette, ügydöntő népszavazásokat kezdeményeznek az ország előtt álló reformokról. Közlése szerint kedden a tanügy, az egészségügy, a termőföld, a nyugdíjak és a demokratikus garanciák kérdésében nyújtanak be népszavazási kezdeményezést.

Ezt azután közölte, hogy élesen bírálta a jelenlegi kormányt. Azt mondta, a "hazugság visszatért", és újra pénzügyi válságot okozott, ez pedig az emberek megélhetését veszélyezteti.

Szerinte a probléma - nem mondta ki, de itt nyilván Gyurcsány Ferenc miniszterelnökre gondolt - az áprilisi szavazás eredményébe kapaszkodik. Akkor viszont az embereket becsapták, és anélkül adták le voksukat, hogy tudták volna, mire készül a kormányoldal - közölte Orbán. Szerinte ezért meg kell adni a lehetőséget az emberekre, hogy a demokrácia szabályainak megfelelően szavazhassanak. Ezért van szükség népszavazásra - mondta az ellenzéki pártelnök.

Orbán közölte azt is, mintegy csillapítva az esetleges iondulatokat, hogy nem lökhetik félre a rendszerváltáskor megteremtett szabályokat, ezért ők elutasítják az erőszakot, és kitartanak a demokrácia "nehézkes szabályai mellett". Azt nem közölte, hogy mi lesz a Parlament előtt indított gyűléssorozattal, de burkoltan utalt rá, hogy esetleg nem folytatják tovább.

Beszélt arról is, hogy ugyan 16 éve Magyarország katonailag elnyerte függetlenségét, de sok millió magyar nem érzi magát szabadnak, többek között azért, mert a rendszerváltás felemás módon ment végbe, elsikkadt a felelősök elszámoltatása.

Beszédének elején hosszan méltatta az 1956-os eseményeket. Azt mondta, a forrradalom egy csoda volt, és akkor a Magyarország megmentette Európát. Szerinte ugyanis anélkül ismerték meg az európaiak a kommunizmus valódi arcát, hogy nem kellett közel közelről átélniük. Emlékeztetett arra, hogy akkoriban sokan pozitívan személték a kommunizmust nyugaton, a magyarországi események azonban rádöbbentették őket a kommunizmus igazi természetére.