Vágólapra másolva!
Nem hivatkozhatnának többé az önkormányzatok a pénzhiányra, amikor az iskolákban jogellenesen elkülönítik a roma és nem roma gyerekeket. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény készülő módosítása beszűkítené az elfogadható mentségek körét minden olyan esetben, amikor valakit például a bőrszíne alapján hátrányosan megkülönböztetnek.
Vágólapra másolva!

Nehezebb lesz mentséget találni a diszkriminációra, ha elfogadja a parlament az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényt módosító javaslatot. A módosítás egyik leglényegesebb eleme ugyanis az, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megsértők nem hivatkozhatnak többé arra, hogy ésszerű indoka volt a hátrányos megkülönböztetésnek, ha az faji hovatartozáson, bőrszínen, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozáson alapult.

Demeter Judit, az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) elnöke az [origo]-nak elmondta: a mentségül felhozott, ésszerű indok a gyakorlatban legtöbbször a pénzhiány volt. A módosítás azt jelentené, hogy az iskolákat fenntartó önkormányzatok többé nem hivatkozhatnak majd arra, hogy azért különítik el a roma diákokat, mert anyagilag nem tudják megoldani a közös iskoláztatást. Ha az Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot, akkor a hasonló esetekben a szükségességi-arányossági tesztet kell akalmazni, csak olyan mentséget hozhatnak fel a diszkriminálók, amit külön megemlít a törvény. Például egy etnikai hovatartozáson alapuló szervezetnél a foglalkoztatás természete miatt továbbra is indokolt lehet a megkülönböztetés.

Azon is változtatna az új törvény, hogy az arra kötelezett munkáltatók ne mulaszthassák el büntetlenül az esélyegyenlőségi terv elfogadását. Eddig is kötelező volt ilyen tervet készíteni az ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szerveknek és az állami cégeknek, a módosítás viszont azt is lehetővé tenné, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság bírságot szabjon ki, ha nem készül el.

Az új törvénybe bekerülne a szexuális zaklatás is, mint a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés speciális esete. Újdonság lenne emellett az is, hogy a jövőben nem csak akkor lehetne bírósági ügy egy diszkriminációs esetből, ha már sérült az egyenlő bánásmód követelménye, elég lenne az is, ha ennek közvetlen veszélye fenyeget.

A törvény felsorolja, hogy melyek azok az úgynevezett védett tulajdonságok, amelyek miatt tilos hátrányosan megkülönböztetni valakit. Ilyen például a bőrszín vagy a nemzetiséghez való tartozás. Az új szabályozás szerint viszont akkor is eljárást indíthat az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt valaki, ha nem ilyen védett tulajdonság, hanem valamilyen más, de a személyiségéhez köthető dolog miatt érte hátrány. Így már elégtételt kaphatna az a panaszos is, akinek az esetéről Demeter Judit mesélt. Az illetőt azért érték kellemetlenségek a munkahelyén, mert korábban többször beperelte már a munkaadóját, és ezeket a pereket meg is nyerte.

Szintén a hátrányos megkülönböztetést elszenvedőknek kedvezne az, hogy a módosítás rögzítené: bár a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény mást mond, az Egyenlő Bánásmód Hatóság ügyeinél csak akkor kell a panaszosnak állni a költségeket - még ha nem is adnak neki végül igazat -, ha nyilvánvalóan rosszhiszemű volt az eljárás megindításakor.

Az EBH mellett működő Tanácsadó Testületre vonatkozó szabályok az eddigi kormányrendeleti szintről törvényi szintre emelkednek, így függetlenebbé válhat a testület a kormánytól. Erre, ahogy a módosítás többi rendelkezésére is, elsősorban azért van szükség, hogy a magyar jogszabály jobban igazodjon az európai irányelvekhez.

Valószínű, hogy az Országgyűlés elfogadja majd az igazságügyi és rendészeti miniszter által benyújtott módosító javaslatot, hiszen egy, a mostanihoz nagyon hasonlót már elfogadtak az előző ciklusban. A módosítás akkor mégsem lépett érvénybe, mert a köztársasági elnök visszaküldte a törvényt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Sólyom Lászlónak kifogásai lennének a tervezettel kapcsolatban, a tartalmától független szempontok miatt küldte vissza, - egy másik törvénnyel kapcsolták akkor össze, amelyet nem írt alá az államfő, emiatt ezt a törvényt is visszadobta - ez feltehetően nem fog megismétlődni.