A trükkökről megfeledkezik a büszke pénzügyminiszter

Vágólapra másolva!
Soha nem titkoltak el semmit - hangoztatta Veres János pénzügyminiszter a napokban is. Ennek ellenkezőjét az általunk megkérdezett szakértők sem gondolják, de szerintük azért voltak furcsa dolgok, ahogy maga Gyurcsány is beszélt trükkökről korábban.
Vágólapra másolva!

"Soha semmit nem titkolt el senki a nyilvánosság elől" - jelentette ki hétfőn Veres János pénzügyminiszter a parlamentben. Veres a választások, de főként a kormányfő balatonőszödi beszédének nyilvánosságra kerülése óta folyamatosan védekezni kényszerül, mert az ellenzék szerint a kormány eltitkolta, illetve meghamisította a költségvetés számait.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kiszivárgott beszédében többek közt azt mondta, "az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége meg trükkök százai - amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni - segítette, hogy ezt túléljük". A kormány és a kormánypárti politikusok azóta sem válaszoltak érdemben arra, hogy pontosan melyek voltak azok a trükkök, amelyekre Gyurcsány célzott.

Az [origo] által megkérdezett szakértők szerint a pénzügyminiszter kijelentése lényegében megállja a helyét, hiszen az adatokhoz, ha akart, bárki hozzájuthatott független forrásból is, a Magyar Nemzeti Banktól, az OECD-től vagy a Nemzetközi Valutaalaptól. Tehát a kormány minden adatot közölt, legfeljebb - az általunk megkérdezett szakértők szerint - a saját érdekeinek megfelelően kommunikálta.

Eltitkolt számok

Néhány esetben azonban egyértelmű, hogy Veres János kijelentésével szemben a PM titkolózott. Ez történt, amikor a választási kampány idején Veres János nem engedélyezte a minisztérium munkatársainak, hogy az államháztartási hiányra vonatkozó becsléseket és előrejelzéseket készítsenek, mert az szerinte "szükségképpen politikai tartalmat kapott volna".

Hasonlóképpen politikai célokat szolgált az is, hogy a korábbi szokásokkal szemben a PM a hónap első hete helyett csak a választások első fordulójának másnapján, április 10-én tette közzé az előző havi hiányadatokat. A dátum tekintetében ugyan nincs törvényi előírás, de a minisztérium évek alatt kialakult gyakorlattal szakított. A halasztást a PM utóbb azzal magyarázta, hogy április 7. péntekre esett volna, de korábban többször is előfordult, hogy pénteken publikálták a gyorstájékoztatót.

Veres eljárását többen is sérelmezték, köztük az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, amelynek vezetője, Majtényi László volt adatvédelmi biztos még egy júniusi közleményében azt írta, egy jogállamban elképzelhetetlen, hogy a pénzügyminiszter közérdekű adatokat titkoljon el, vagy azzal kérkedjen, hogy utasítást adott arra, az államháztartás hiányát ki se számolják.

Már a választások után történt, de szintén nagy port vert fel, amikor a Társaság a Szabadságjogokért perre ment, és első fokon nyert is a PM ellen, mert az nem volt hajlandó közölni, miből származik egy, a hiányadatok közt szereplő 100 milliárdos tétel. Ebben az esetben a minisztérium előbb üzleti titokra, majd arra hivatkozott, a 100 milliárdos összeg csak becslés.

Tarthatatlan hiánycélok

"Nem állítanám, hogy meghamisították az adatokat" - mondta az [origo]-nak Csaba László közgazdász, a Közép-Európai Egyetem tanára - "de rendre egy irányba, felfelé tértek el az előre bejelentettől". Csaba szerint lehet ugyan tévedni, de ha ezek a tévedések mind egy irányba mutatnak, akkor azt nehéz mással magyarázni, mint az adatközlő érdekeivel.

Hogy mennyire nagyokat tévedett a magyar kormány, arra jó példa, hogy 2004 májusában a konvergenciaprogram első változatában még az szerepelt, 2005-ben a költségvetés eredményszemléletű hiánya a GDP 3,6 százaléka lesz, majd a valós érték 7,5 százalék lett. 2005 decemberében a kormány úgy számolt, a 2006-os hiány 6,1 százalék lesz, és ma már tudjuk, az idei deficit meg fogja haladni a 10 százalékot.

A Pénzügyminisztérium szerint nem volt tudatos a hiányszámok alulbecslése. Az [origo] érdeklődésére a PM-ben azt emelték ki, hogy prognózisaik megalapozottsága jelentősen javult az elmúlt időszakban. 2005-ben például majdnem pontosan eltalálták a hiányt, idén pedig "szinte mindig jöttek" a havi prognózisok.

Ez az érvelés azonban nem állja meg a helyét, hiszen a 2006-os költségvetés hiányát januárban 1545 milliárd forintra tervezték, de most már 1759 milliárdnál jár a prognózis. Egy, a parlament előtt lévő törvénymódosítás pedig várhatóan még tovább emeli, 1921 milliárdra, igaz, ebben már benne van a Nemzeti Autópálya Rt.-től átvállalt hitel is.

Trükkök százai

Az autópálya-finanszírozás az egyik jellemző példája annak, hogyan próbálta a kormány a költségvetésen kívülre szervezni a kiadások egy részét, így téve átláthatatlanná a gazdálkodást. E tekintetben az elmúlt évek politikáját "nagyfokú kreativitás jellemezte" - mondta Csaba László. Hasonlóan nyilatkozott Ádám Zoltán, a Kopint-Datorg elemzője is. Mint mondta, az autópálya-építés átszervezése az NA Rt.-hez nem volt más, mint egy burkolt hitelfelvétel.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat végül úgy döntött, hiába került a finanszírozás az NA Rt.-hez, az autópálya költségeinek szerepelnie kell a statisztikában. Mivel a kísérlet nem sikerült, a kormány most beterjesztett módosító javaslatával visszateszi a sztrádapénzeket a költségvetésbe. A PM az elemzők véleményével szemben azt állítja, az autópálya-finanszírozástól nem lett átláthatatlan a költségvetés, hiszen közölték, mennyibe kerülnek a sztrádák, így ha valaki akarta, össze tudta adni az ismert számokkal.

A kormány a kiszervezéseken túl más módszerekkel is próbálkozott, például folyamatosan igyekezett elhalasztani a kifizetéseket. Ezek a halasztások azonban mára - mint az Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója egy interjúban elmondta - "óriás hólabdává" növekedtek, mert közben elmaradtak a takarékossági intézkedések.

A költségvetés pillanatnyi kisegítését szolgálta a 2004-es áfavisszatartás is, amikor a Pénzügymisztérium utasítására az APEH több tízezer vállalkozásnak nem utalta át a visszaigényelt forgalmi adót. Ádám Zoltán szerint ez a lépés azon túl, hogy súlyos károkat okozott, rendkívül veszélyes is: "Miféle ország az, ahol az állam nem tartja be a törvényeket?" - mondta az elemző.

Teljeskörűség és mérlegvalódiság

A költségvetés bizonytalanságai mögött Csaba László szerint az húzódik meg, hogy a kormányzat nem tartja be a számviteli alapelveket. Nem valósul meg a teljeskörűség elve, hiszen az Eurostat a nagy tagállamok nyomására megengedi, hogy bizonyos dolgok ne szerepeljenek a költségvetési statisztikákban, és Magyarország él is ezekkel a lehetőségekkel.

Nem valósul meg a mérlegvalódiság elve sem, hiszen a kormány például a privatizációs bevételekből finanszíroz napi kiadásokat. Szerinte sérül az átláthatóság elve is, mert az egyes kiadások évről évre máshol tűnnek fel a költségvetés fejezetei és sorai közt. Csaba azt mondja, fontos kérdés, hogy mekkora a deficit, de az átláthatatlanság a hiány mértékénél is súlyosabb gond.

A PM-ben határozottan tagadták az alapelvek megsértését. Arra hivatkoztak, hogy az Állami Számvevőszék nem állapított meg ilyen szabálytalanságot, márpedig ezt csak az ÁSZ mondhatja ki. A minisztérium emlékeztetett arra is, hogy az Eurostat is elfogadta a tavalyi költségvetésről írt jelentésüket.

Kovács Áron