Pénzt is hozhat a költségvetésnek a romák oktatása

Vágólapra másolva!
Anyagilag is jól járna a társadalom, ha elősegítenék a hátrányos helyzetű és roma fiatalok továbbtanulását - derült ki egy magyar közgazdászok által készített kutatásból. A szakértők részletesen kiszámították, mennyi hasznot hozna a költségvetésnek a magasabban képzett, jobb állásban dolgozó romák adója.
Vágólapra másolva!

A Roma Oktatási Alap nevű alapítvány megbízásából közgazdászok tanulmányt készítettek arról, hogy gazdasági szempontból milyen hatása lenne annak, ha megkönnyítenék a hátrányos helyzetű és roma fiatalok eljutását az érettségihez. A szakemberek bebizonyították, hogy a roma gyerekek oktatása voltaképpen egy hosszú távon nagy nyereséget biztosító befektetés.

A tanulmányt az egyik szerző, Kertesi Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének munkatársa ismertette a pénteki sajtótájékoztatón. Elmondta azt is: az Egyesült Államokban már egyre terebélyesedő szakirodalom foglalkozik az iskoláskorú gyermekek fejlesztésébe történő beruházások hozamának becslésével. James Heckman Nobel-díjas közgazdászt idézte: "Kevés olyan társadalompolitikai kezdeményezést ismerünk, amelyről emondhatnánk, hogy nemcsak a méltányosságot segíti elő, de a gazdaság és a társadalom működésének hatékonyságát is előmozdítja. A hátrányos helyzetű gyermekek oktatására irányuló programok és kezdeményezések ilyenek."

Magyarországon a romák iskolázottsági lemaradása nőtt a rendszerváltás után, és ez a szegénységük legfontosabb oka. Ezen a kutatók szerint óvodai készségfejlesztési programokkal tudnának segíteni, ugyanis annál hatékonyabb egy ilyen beavatkozás, minél fiatalabb korban éri a gyerekeket. A módszer eredményességének híres bizonyítéka a High/Scope Perry kísérleti óvodai program, melyet a '60-as években végeztek az Egyesült Államokban. Azok a gyerekek, akik részt vettek a kísérletben, a kontrollcsoporthoz viszonyítva számos életterületen sikeresebbek lettek 40 éves korukra. Magasabb volt a jövedelmük, kevesebben szorultak segélyre, és kevesebben voltak börtönben.

A magyar közgazdászok részletes matematikai számításokat végeztek arra vonatkozóan, mennyi lenne annak a beruházásnak a nettó költségvetési haszna, amely lehetővé teszi, hogy egy átlagos roma fiatal megszerezze az érettségit. A hosszú távú nyereséget az adná, hogy a magasan képzett, így biztosabban foglalkoztatott és jobban kereső emberek több személyi jövedelemadót, áfát, jövedéki adókat és tb-járulékot fizetnek be az államkasszába. Keletkezne némi megtakarítás abból is, hogy a képzett romák nem vennének igénybe annyi segélyt, tehát kevesebbet kellene rájuk költeni és kisebb valószínűséggel kerülnének börtönbe, így a bebörtönzési költségek is elmaradnának.

Kertesi Gábor és szerzőtársa, Kézdi Gábor becslése szerint az így keletkező költségvetési nyereség fejenként körülbelül 19 millió forinttal lenne több annál, mint amennyivel az illető akkor járulna hozzá a költségvetéshez, ha nem folytatná tanulmányait az általános iskola befejezése után. Kertesi szerint tehát még akkor is megéri óvodai készségfejlesztési programokat indítani, "ha nem a szívére, hanem a zsebére" hallgat a kormány.

Janecskó Kata