A kényes román témákat kerülte Gyurcsány

2006.11.16. 11:46

Kerülték a kényes kérdéseket a román-magyar együttes kormányülésen. Bár tíz különböző témában írtak alá közös nyilatkozatot, nem érintették a romániai kisebbségi törvényt, Verespatakról pedig hivatalos óvatossággal beszéltek. Gyurcsány közölte, Magyarország csak részlegesen nyitja meg munkaerőpiacát, és megjegyezte azt is, a focit irigyli a románoktól.

"Könnyű jóban lenni távoli országokkal, de nehéz megbékélni a közös történelem által összekuszálódott sorsú népeknek" - kezdte beszédét Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a magyar és a román kormány második együttes ülésén Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban. Az ülés nyilvános részén a kölcsönös udvariasság jegyében mindkét fél a két nemzet megbékélésének és Románia uniós csatlakozásának történelmi jelentőségét méltatta.

Az ülés után tartott sajtótájékoztatón azonban kiderült, a felek a kényes kérdéseket vagy elkerülték, vagy nem történt igazi előrelépés. A román alkotmány szerint nem lehet megkérdőjelezni Románia egységét, így Székelyföld területi autonómiájáról nem lehet népszavazást tartani - jelentette ki például egy újságírói kérdésre válaszolva Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök. Szerinte ugyanakkor kormánya híve az autonómiának mint elvnek, és különböző decentralizációs folyamatokkal a helyi önrendelkezést erősíti.

Gázvezeték lesz, bánya nem biztos

Egyébként mindkét fél a találkozó történelmi jelentőségét hangsúlyozta, és a két kormány tíz különböző témában fogadott el közös nyilatkozatot - az európai uniós együttműködéstől a nemzeti fejlesztési tervek összehangolásán keresztül a a Szeged-Arad földgázvezeték megépítésének támogatásáig.

Nem volt szó viszont a régóta a román parlament előtt fekvő kisebbségi törvénytervezetről, és Tariceanu elhárította a kérdést, amely arra vonatkozott, milyen aggodalmai vannak Traian Basescu államfőnek ezzel a törvénnyel kapcsolatban. Az autonómiáról Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kérdésre válaszolva csak annyit mondott, azt "nem szerzik és nem adják", az autonómiát a kisebbségnek és többségnek közösen kell megalkotnia.

Nem történt előrelépés a Verespatakra tevezett ciános technológiájú aranybánya ügyében sem. Egy román újságíró érdeklődésére, hogy mi a magyar kormány álláspontja, Gyurcsány annyit mondott, Magyarország tele van aggodalommal, és még számos kérdése van. Tariceanu szerint pillanatnyilag még túl korai lenne, hogy véleményt alkossanak, de azt kijelentette, csak akkor valósul meg a bánya, ha a beruházó be tudja tartani az összes román és uniós előírást.

Gyurcsány a tájékoztatón kitért a magyar munkaerőpiac megnyitására is, ami 2007. január 1-től, Románia uniós csatlakozásától válik égető kérdéssé. A kormányfő szerint Magyarország a részleges nyitást támogatja, de erről még folynak a tárgyalások. Az ülés után Markó Béla miniszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úkságíróknak azt mondta, a romániai magyarság érdeke a magyarországi munkaerőpiac teljes megnyitása lenne.

A magyar kormányfő kérdésre válaszolva azt is közölte, a magyar és a román kormány továbbra is egyeztet az erdélyi Sapientia Egyetem támogatásáról, de Gyurcsány azt ígérte, Magyarország jövöre nagyságrendileg az ideivel megegyező támogatást nyújt az intézménynek.

Udvariassági körök

A magyar miniszterelnök korábban, az ülés nyilvános részén arról beszélt, hogy a két országnak többet kell foglalkoznia a jelennel és a holnappal, mint a tegnappal, és ezt a célt szolgálják az együttes kormányülések is. A kormányfő hangsúlyozta, Magyarország örül, hogy Románia jövő év január 1-től az Európai Unió tagja lesz, azért is, mert ez szolgálja az erdélyi magyar kisebbség érdekeit. Az együttes üléseken új lendületet kap egy sor közös ügy - mondta Gyurcsány, aki egy dologban nagyon irígy Romániára: a Steaua Bukarest futballcsapat menetelését csodálta a Bajnokok Ligájában.

Calin Popescu-Tariceanu szintén a nagy történelmi lehetőségről beszélt, és arról, hogy a két kormány hagyományt teremtett az együttes ülésekkel. "Jövőre már partnerek leszünk az Európai Unióban" - mondta Tariceanu, megköszönve Magyarországnak a csatlakozási folyamat során nyújtott támogatását. A román kormányfő ugyanakkor jelezte, országa számára 2007 nem a végcél, csak a kezdete a felzárkózási folyamatnak, amiben továbbra is számítanak Magyarország és az erdélyi magyarság segítségére.

"A romániai magyarok számára mindennek komoly üzenete van, annak is, hogy milyen nyelven beszélek" - mondta románul Markó Béla, majd magyarra váltott: arról beszélt, hogy a határoknak a fejekben is el kell tűnniük, és ezt a célt szolgálják az együttes kormányüléshez hasonló találkozók is.

Az együttes kormányülés napirendjén szerepelnek rendszészeti, környezetvédelmi ügyek, de közös informatikai és közlekedési projektek, energetikai és oktatási együttműködés is. A kormányüléssel párhuzamosan román és magyar üzletemberek is megbeszéléseket folytatnak. A két kormány először 2005. október 20-án tartott együttes ülést Bukarestben.

KAPCSOLÓDÓ CIKK