Vágólapra másolva!
Több helyen észleltek földmozgást csütörtökön 8 óra 15 perckor a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sárospatak térségében. Sérültekről egyelőre nem tudnak, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több településről is jelentettek kisebb károkat, összesen 35 épület rongálódott meg.
Vágólapra másolva!

Sárospatak környékéről több helyről érkezett a bejelentés, miszerint elsősorban a nagyobb épületekben észlelték a föld mozgását - közölte az MTI-vel Kohánka István, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság vezető-helyettese.

Az elsődleges információk alapján kismértékű, az észlelés határán lévő földrengés volt - mondta a vezető-helyettes. Hozzátette: a katasztrófavédelem szakemberei figyelik az esetleges további földmozgásokat.

Az ukrán határhoz közeli beregi és szatmári körzet több településéről érkezett kárbejelentés, épületek falai repedtek meg a földmozgás következtében - tájékoztatatta az MTI-t a térségi katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője. Hozzátette: Tiszakóród, Milota és Beregsurány településeken több építmény falán is észleltek repedéseket. Csütörtök délutánig összesen 35 épület megrongálódásáról érkezett hír, köztük magánszemélyek otthonai, önkormányzati és egyházi ingatlanok is.

A károk összegéről csak a helyreállítás után lesz végleges adat. Pernyák Sándor katasztrófavédelmi igazgató beszámolt róla az MTI-nek, hogy több településen alaptalan rémhírek terjednek, amelyek nagyobb erősségű utórengésekről szólnak.

"Reggelizés közben, negyed kilenckor, Sárospatak belvárosának egyik lakásában tapasztaltam a föld mozgását" - mesélte egy helyi lakos, Bódisz Attila csütörtökön az MTI-nek. "Pár másodperc múlva aztán észrevettem, hogy mozog a csillár, a szobában pedig ide-oda billeg a számítógép monitorja. Ennek ellenére nem esett le semmi. Ekkor már tudtam, hogy a föld mozgott, igaz, csak kisebb mértékben" - tette hozzá.

A Magyar Tudományos Akadémia Földrengésjelző Obszervatóriumának munkatársa azt mondta: a földrengés a Richter-skála szerint 4,5 erősségű volt, epicentruma Ukrajnában, a kárpátaljai Horonda község közelében volt.

Tóth László szeizmológus közleményében azt írta, hogy a rengés Magyarországon is nagy területen volt érezhető, például Beregsurányban, Beregdarócon, Barabáson, Kisvárdán, Fehérgyarmaton és Záhonyban. Sokan megijedtek, kiszaladtak az épületekből, mert az ágyak megmozdultak és a csillárok kilengtek - közölte a szakember. Nyíregyházán a toronyházak felső emeletein megmozdultak a függönyök, kilengtek a csillárok, rezegni kezdtek a cserépbe ültetett virágok levelei.

Dobson Tibor, a katasztrófavédelmi főigazgatóság szóvivője azt mondta, hogy sérülésről nem kaptak bejelentést, a tűzoltóknak nem kellett mentéshez kivonulniuk. Tiszakóródon, Tiszacsécsén és Milotán az iskolákból, óvodákból hazaküldték a gyermekeket, tanítási szünetet rendeltek el.

Egy hete, november 15-én ugyanezen a területen, az ukrán határ közelében kisebb mértékű, a Richter-skála szerinti 2,5-es erősségű rengés volt.

A Szeizmológiai Obszervatórium Magyarországon évente 100-120 kisebb, sokszor nem is érezhető földrengést regisztrál az érzékeny szeizmológiai hálózat segítségével. Az obszervatórium szerint a rengések gyakorisága alapján az ország területén évente négy-öt 2,5-3 magnitúdójú, az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okozó földrengésre kell számítani. Jelentősebb károkat okozó rengés 15-20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó 5,5-6-os magnitúdójú földrengés 40-50 éves intervallumban fordul elő.

Dobson Tibor közölte: Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter a katasztrófavédelmi főigazgatóság útján tudatta az ukrán társszervezettel, hogy szükség esetén Magyarország kész segítséget nyújtani az esetleges károk elhárításában. Eddig ilyen ilyen kérés nem érkezett - tette hozzá a szóvivő.