Fogyatékosként nevelt romák miatt perelnek

2007.01.05. 14:10

Bírósághoz fordultak Bács-Kiskun megyei roma szülők amiatt, hogy állításuk szerint indokolatlanul minősítették fogyatékosnak a gyerekeiket. A speciális iskolába járó tanulókról független szakértők is megállapították, hogy nem lett volna szükséges ilyen intézménybe irányítani őket. Mohácsi Viktória európai parlamenti képviselő szerint Magyarországon jóval több roma gyereket nyilvánítanak fogyatékosnak, mint ahány esetben ez pedagógiailag indokolt lehet. 

"Bolond iskolába jársz" - ezzel csúfolták társai azt a gyereket, akit több társával együtt hallgatott meg a bíróság az ügyben. Pénteken kezdődtek a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon az első próbaperek olyan roma gyerekek ügyében, akiknek sajátos nevelési igényűek (ez a ma elfogadott kifejezés a korábban használt fogyatékos elnevezésre) számára fenntartott intézményekben kellett tanulniuk, holott független pszichológus és gyógypedagógus szakértők későbbi vizsgálatai szerint erre nem lett volna szükség.

"Hülye nyírisek"

Három sajátos nevelési igényűnek nyilvánított gyerek nevében indult a per, mindannyiukat a Nyíri úti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménybe irányították, ketten jelenleg is ide járnak. Az eljárás az iskola, illetve az intézményért felelős kecskeméti önkormányzat ellen indult. A gyerekek képviselői szerint ugyanis az iskola nem kellő gondossággal járt el, mert nem ismerték fel, hogy a most 13, 14 és 18 éves gyerekek valójában ép értelműek. A pénteki tárgyaláson mind a három pert elhalasztották, várhatóan csak március végén folytatódik az eljárás.

A három diák szülei azt sérelmezték, hogy nem kaptak kellő tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségekről arra az esetre, ha nem értenének egyet a "sajátos nevelési igényű" besorolással, ahogy arról sem volt tudomásuk, hogy ez hosszú távon milyen következményekkel jár a gyerekekre nézve. A felperesek ügyvédje szerint az, hogy speciális iskolába irányították őket, kihat a továbbtanulásukra, későbbi munkavállalásukra és összességében megbélyegzést jelent. Ezért közigazgatási jogkörben okozott kár megállapítását kérték, továbbá mindegyikük 1 millió forint nem vagyoni kár megtérítésére is igényt tart.

Mohácsi Viktória európai parlamenti képviselő szerint "az országban több, mint 10 ezer gyerek van ilyen helyzetben, miközben például az egyik pénteken meghallgatott gyerekről kiderült: országos rajzversenyeket nyert. "Számítógépes grafikákban csodákat tett" - így jellemezte őt a bíróság előtt egyik pedagógusa, miközben azt hangoztatták a gyerekek a bíróságon, hogy "hülye nyírisek"- nek nevezték őket a másik iskolába járó kortársaik.

Az iskola képviselői arra hivatkoztak, hogy a kereseti kérelemből nem derül ki, pontosan milyen kötelezettséget szegett meg az intézmény, illetve a kecskeméti önkormányzat. A pénteki tárgyaláson a Nyíri úti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény igazgatónője többször megismételte: az iskolának csak az a feladata, hogy a hozzájuk irányított gyerekeket ellássa. Mint mondta, a sajátos képességű-besorolást egy szakértői bizottság dönti el, és ezt később rendszeres felülvizsgálatok is igazolják.

Az egyik fiú elmondta a bíróságon, hogy ő autószereleő szeretne lenni, miközben az osztályfőnöke azt javasolta neki: inkább menjen szobafestőnek. A gyerek édesapja erre úgy reagált, valóban nem biztos, hogy a fiát felveszik autószerelőnek, hiszen nem mindegy, milyen iskolából visz bizonyítványt a gyerek. Az [origo] helyszíni tudósítójának erre úgy reagált a Nyíri igazgatónője, hogy szerinte az iskola nem befolyásolja hátrányosan a gyerekek jövőjét. Aki akar és szorgalmas, azt felveszik" - közölte az iskola vezetője.

Korábban: négymilliós kártérítés

A pénteki három tárgyalás csak az első állomása annak az országszerte induló persorozatnak, amelyet Mohácsi a Roma Polgárjogi Alapítvánnyal és az Amalipe civil szervezettel összefogva indított. Mindhárom gyermek azok közé a speciális iskolákba utalt diákok közé tartozik ugyanis, akikről 2005 nyarán egy független szakértői vizsgálat megállapította, hogy nem is lenne szükségük ilyen oktatásra. Az Európai Parlament támogatásával Felsőtárkányban hatvanegy speciális iskolába járó, véletlenszerűen kiválasztott gyermek üdült. A szegény családból származó, 12-16 éves diákokat a táborban független szakemberek vizsgálták meg, és kiderült: tizenhetüknek semmi szüksége nincs speciális oktatásra.

Mohácsi Viktória szerint a roma gyerekek félreirányítása nem ritka Magyarországon. Míg a fogyatékosok aránya, adott népességen belül általában maximum 2,5-3 százalék, a magyaroknál ez az arány az iskolaköteles korúak között 7 százalék, a roma diákok között, becslések szerint több mint 20 százalék.

"A perek célja, hogy törvénykövető magatartásra szorítsa, és számon kérje a fogyatékossá nyilvánítás folyamán eljáró szereplőket, és ezáltal csökkenjen az indokolatlanul fogyatékossá nyilvánított gyermekek aránya" - közölte Mohácsi, aki 2002-től képviselővé választásáig a hátrányos helyzetű és roma gyerekek integrációjáért felelős miniszteri biztos tisztét töltötte be az Oktatási Minisztériumban.

Volt már korábban is példa hasonló perre. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bíróság 2004 júniusában összesen több mint négymillió forintos kárpótlást ítélt meg tíz tiszatarjáni diák szüleinek, amiért az iskola vezetője, szakértői vélemény nélkül irányította a gyerekeket kisegítő osztályba.

Janecskó Kata

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK