Hogyan nyerészkedne az Időkeréken?

2007.01.08. 7:59

Mihez kezdene a 8 méter átmérőjű, 60 tonnás Időkerékkel, amelyet még az uniós csatlakozás szimbólumaként állítottak fel a Városligetben? Az állam ugyanis túladna a műalkotáson, nyílt pályázaton keres új gazdát az eredetileg több százmilliós ráfordítással elkészült keréknek. Az építész felháborodott, az ötletgazda perrel fenyegetőzik, a reklámszakember szerint semmire sem jó. Az [origo] várja az olvasók kreatív ötleteit: hogyan virágoztatna fel az Időkerékkel egy üzleti vállalkozást?

Eladná az Időkerék üzemeltetési jogát a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI). Azért adnának túl a Magyarország európai uniós csatlakozása napján működésbe hozott óriási homokórán, mert túl sokba kerül: havonta több mint 900 ezer forintot költenek állami pénzből a fenntartására. Eredetileg sem volt olcsó a Városligetben felállított alkotás, 2004-ben csaknem 350 millió forintért készült el, hogy az új időszámítást szimbolizálja. Ehhez képest egészen méltányos áron hozzá lehet jutni: licitálni kell az éves díjra és az üzemeltetői jog egyszeri ellenértékére, és az nyer, aki a legtöbbet ígéri. A pályázati anyagban csak annyi a kikötés, hogy legalább 1 millió forintot kell ajánlani.

Az üzemeltetőnek kell előteremteni a fenntartás költségeit, a haszna pedig az, amit ezen túl keres a kerékkel. Császy Zsolt, a KVI vagyonkezelési főosztályának vezetője az [origo]-nak azzal indokolta a Magyar Turisztikai Rt.-től hozzájuk került alkotásra fordított százmilliókat, hogy ez egy bonyolult, számítógépes rendszer által vezérelt mechanikai szerkezet, amelyet az alatta található gépészeti helységből kell irányítani. Elmondása szerint az is drágítja a karbantartást, hogy szöknek belőle a nemesgázok, bár az ötletgazda Herner János szerint nitrogén van benne, ami nem is tartozik a nemesgázok közé. Az is kiderült, hogy a homoknak tűnő anyag valójában egy különleges műanyag granulátum.

Csak viszi a pénzt

Azon egyelőre nem gondolkodnak, mi lesz akkor, ha senki sem jelentkezik. Mint Császy mondta, ez még csak az első kísérlet arra, hogy önfenntartóvá váljon a műalkotás. Kérdésünkre nem zárta ki, hogy ha másként nem megy, végül eladják az állami tulajdonban lévő kereket. "Jelenleg ez egy passzív vagyontárgy, gyakorlatilag csak viszi a pénzt" - jegyezte meg. A főosztályvezető szerint ugyanakkor kiaknázatlan üzleti lehetőségeket rejt a mű. Hogy mégis melyek ezek, azt nem tudta felsorolni, mint mondta, várják a pályázók ötleteit. Konkrét példaként csak azt említette, hogy reklámértéke miatt akár logó is lehetne az Időkerék.

Az [origo] erről a javaslatról kikérte egy reklámszakember véleményét. Hidegföldi Attila, az Insomnia Reklámügynökség produkciós igazgatója nem osztotta a főosztályvezető véleményét, szerinte teljesen alkalmatlan reklámcélokra a tárgy. Egyrészt, mert nem mentes a politikától, kötődik az akkori kormányzathoz és magához az ország uniós csatlakozásához, márpedig mindkettőről megoszlik az emberek véleménye.

Nem jó reklám a dögledező kerék

Ráadásul a köztudatban az Időkerék úgy él, mint valami, amivel sorozatosan technikai és egyéb problémák adódtak. "Nincs az a cég vagy szervezet, amelyik a nevét reklámcélból egy dögledező dologhoz akarná kapcsolni, amelyről a többségnek leginkább az ugrik be, hogy nagyon sokba került és becsődölt" - mondta Hidegföldi Attila, aki a pályázatra ezért csak annyit mondott, a cégének ingyen sem kellene. Egyetlen marketinglehetőség jutott eszébe: ha beállványoznák mint a lerobbant társasházakat, akkor ezt a felületet értékesíteni lehetne, kiírva rá, hogy melyik cég újítja fel.

Az Időkerék tervezőjét, Janáky Istvánt viszont felháborította, hogy üzleti hasznot húznának a műből, mint mondta, ezzel megalázzák az alkotást. "Ez a pályázás ugyanúgy értelmetlen, mint ha a Vörösmarty szobor üzemeltetéséből szeretnének pénzhez jutni" - mondta. Úgy gondolja: továbbra is az államnak kellene gondoskodnia a fenntartásról, mert nem érti, hogy lehet szimbólumként felállítani, majd csak úgy otthagyni. Azt is megemlítette, hogy most szilveszterkor is kétszázan - többségében turisták - voltak a keréknél, megnézni az éjféli átfordítást.

Mint megtudtuk, magát az ötletgazdát, Herner Jánost meg sem kérdezték a pályázatról. "Ez egy emlékmű, nem lehet árut csinálni belőle és nem is kell eltartania magát" - jelentette ki. Azt is kilátásba helyezte, hogy ha neki mint a szerkezet kitalálójának és alapítványának a szabadalmi vagy más jogai sérülnek a KVI lépése miatt, akkor bírósághoz fog fordulni.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK