Megint fennakadt sok tárca a jogászok szűrőjén

A minisztériumok többsége továbbra sem tartja be az elektronikusinformáció-szabadságról szóló törvényt egy ezt vizsgáló jelentés szerint. A tervezett jogszabályokat bárki számára elérhetővé és legalább két hétig véleményezhetővé kellene tenni az intézmények honlapján. A mulasztásra ráadásul nincs is szankció.

Már egy éve életbe lépett az elektronikusinformáció-szabadságról szóló törvény, a 12-ből 9 minisztériumnak mégsem sikerült az előírásokat teljesíteni - derül ki a NOSZA Egyesület jelentéséből, mely a jogalkotas.hu-n jelent meg. A számon kért törvény célja, hogy mindenki számára ingyenesen, elektronikus úton elérhetők legyenek bizonyos közérdekű adatok. Ennek értelmében a minisztériumoknak kötelességük honlapjukon megjelentetni az általuk készített jogszabály- és rendelettervezeteket és ezeket bárki számára véleményezhetővé tenni. A véleménynyilvánításra 15 napot kell biztosítani. Ha érkezik javaslat, de nem építik be a törvénytervezetbe, meg kell indokolni, ezt miért nem tették.

A törvény betartását vizsgáló teszten a Pénzügyminisztérium akadt fenn a legtöbb ponton. Az intézmény honlapján nem adta meg, meddig fogadják a véleményeket, illetve nem tett eleget annak a kötelezettségének, hogy összefoglalja, miért nem fogadta meg a beérkezett véleményeket. Kérdésünkre, hogy mi a mulasztás oka, azt a választ kaptuk, hogy honlapjuk éppen felújítás alatt van, és a szükséges változtatásokat hamarosan elvégzik - ezt a vizsgálatot végző civil szervezetnek szeptember 25-én ígérték meg -, de egyébként "az állampolgárokkal való interaktív kapcsolattartás jegyében Fórumot" működtetnek.

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a törvény szerint a minisztériumoknak adataikat és a jogszabálytervezeteket honlapjukon kívül egy központi Közadatkeresőbe is el kell juttatni. Az adatbázist a gazdasági és közlekedési miniszter tartja fenn, ennek ellenére saját minisztériumának jelenlegi adatai nem találhatók meg benne.

Sietett az egészségügyi tárca

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) adatvédelmi és információszabadság-programvezetője, Földes Ádám szerint az a probléma, hogy az érintett intézményeket gyakorlatilag nem terheli semmiféle szankció. A TASZ már több alkalommal próbált fellépni a törvény betartása érdekében. Elmondása szerint legutóbb az egészségügyi reformmal kapcsolatos egyik törvénytervezetről mondták volna el a véleményüket, de a levelet már csak az Országgyűlésbe tudták eljuttatni. Az előkészítési szakaszban nem is lehetett tudni a készülő jogszabályról, mert az egészségügyi tárca ezt - három másik tervezettel együtt - nem bocsátotta véleményezésre - jegyezte meg Földes.

A mulasztás okaként a minisztérium sajtóosztálya egyrészt a szűkös emberi erőforrást, másrészt a változtatások sürgősségét jelölte meg. A törvény azon kitételére hivatkozott, miszerint "Nem kell közzétenni a tervezetet, ha [...] a jogszabály különösen gyors elfogadásához kiemelkedő társadalmi érdek fűződik". Hangsúlyozták, hogy a reformmal kapcsolatban nyár óta folyamatos egyeztetés folyik a különböző társadalmi szervezetekkel, és a lakosság részéről több mint 800 telefonhívást és közel 400 e-mailben érkezett hozzászólást kaptak.

A vizsgálatot végző NOSZA Egyesület tapasztalata az, hogy még ha biztosítják is a véleményezést, sokszor irreálisan rövid, 2-3 napos határidőt adnak meg. Ezt általában azzal magyarázzák a minisztériumok, hogy a jogharmonizációs kötelezettségek miatt túl feszített a tempó, vagyis nincs idejük megvárni a javaslatokat és még reagálni is rájuk - mondta el az egyesület elnöke, Márkus Eszter.

"A közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása azonban nem csak a jelentés által vizsgált szempontból problémás. Ha valaki ilyen adatokat kér ki, sokszor kikérdezik, miért van rá szüksége, vagy esetleg indokolatlanul különféle díjakat számolnak fel a 100-200 oldalas dokumentum másolási költségeként. Ha például telekvásárláskor a levegő szennyezettségéről szeretne valaki megtudni adatokat, akár hosszú hónapok is eltelnek, míg megkapja az információt, és akkor már úgyis mindegy" - magyarázta Márkus Eszter.

A dán példa

Földes Ádám szerint azért lenne fontos a törvény betartása, mert a vélemények figyelembevételével "jobb minőségű jogszabályok jöhetnének létre, és azok elfogadottsága is erősödhetne". Vagyis nem kellene utána sokkal több munkával törvényeket módosítgatni. "Az itteni gyakorlattal szemben, miszerint a minisztériumok kizárólag a saját szakértőikre bízzák a törvények megalkotását, Dániában például a törvényalkotás előtt sokkal szélesebb körben vonják be a jogalkotótól független szakembereket és civil szervezeteket Így a minisztériumoknak nem feladatuk, hogy költséges apparátust tartsanak fenn rendkívül bonyolult szakkérdések tisztázására, hanem a jogászaiknak csupán törvényi formába kell önteniük az így összeállt anyagot" - hozott külföldi példát Földes.

A jelentés megállapítása szerint az előírt 15 napos véleményezési határidőt biztosító intézményekhez sokkal több visszajelzés érkezik be, mint az úgynevezett "gyorsított eljárást" alkalmazókhoz. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékesei szerint azonban egyelőre nincs nagy érdeklődés a készülő jogszabályok iránt az állampolgárok körében. Az OKM ebben az évben eddig összesen két véleményt kapott törvénytervezettel kapcsolatban, mindkettő a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szól. Az FVM-be a honlapon keresztül egy visszajelzés sem érkezett.

Márkus Eszter viszont azt mondja, akkor jöhetne létre a társadalom és a törvényalkotók között az érdemleges párbeszéd, ha a szabályok betartása mellett a készülő törvények tartalmát minden esetben közérthető formában, akár egy-egy bekezdésnyi összefoglalásból ismerhetnék meg az állampolgárok.

Haraszin Éva