Csak a szeméthegyek csúcsa látszik

Vágólapra másolva!
Magyarország számára az EU azonos a szeméttel - írta néhány napja egy nemzetközi civil hírportál magyar származású szerzője, utalva arra a dömpingre, amit a régi uniós országok zúdítanak az új tagállamokra. Az illegális szemétimport nem a kunsági bálákkal kezdődött, az régóta jól jövedelmező üzlet egész Európában, hiszen a határok lebontásával szabadon lehet szállítani a hulladékot is.
Vágólapra másolva!

"Ez a német szemét nem újdonság" - magyarázta az [origo]-nak egy neve elhallgatását kérő hulladék-gazdálkodási szakember. Szerinte évek óta bevett dolog, hogy a hulladékot megsemmisítés vagy ártalmatlanítás helyett egy elhagyott tanyán, laktanyában vagy TSZ-majorban lepakolják és otthagyják. Ő úgy számol, hogy egy kamion szeméten egy-két, veszélyes hulladék esetén pedig több tízmillió forintot lehet keresni ilyen módszerrel.

A szemétimportról mint az alvilág egyik üzletéről már Nemzetbiztonsági Hivatal 2005-ös évkönyve is megemlékezett. E szerint az utóbbi években legalább tízezer tonnányi gumiabroncsot hoztak be az EU-ból - ahogy az NBH fogalmaz - "vállalkozók". A használt gumi darabjáért 2-3 eurót kaptak, a még használhatókat eladták, a többit papíron egy szomszédos országba szállították feldolgozásra, amiért még az újrahasznosítási díjat is felvették. Az abroncsok valójában illegális lerakókban maradtak, rosszabb esetben pedig el is égették azokat. Egy gumiabroncsok hasznosításának koordinálásával foglalkozó cég, az Öko-gum Kht.tól kapott összesítés szerint a tűzoltóknak tavaly 56 esetben kellett égő abroncsokhoz vonulniuk.

Az illegális szemétlerakás nem csak Magyarország számára jelent gondot, európai, sőt, globális jelenségről van szó. 2006 elején Csehországban bukkantak 20 ezer tonna Németországból származó hulladékra, de feltűntek külföldről származó szeméthegyek Szlovákiában és Lengyelországban is. A kunsági bálák egyik gazdája például a most folyó eljárásban azt mondta, a szemetet Romániába akarta továbbvinni égetésre. 2005-ben az ukrán hatóságok vádoltak meg egy magyar céget azzal, hogy veszélyes hulladékot szállított Kárpátaljára, Európa elektronikai szemetének nagyobb részét pedig valahol Afrikában rakják le.

A lazább ellenőrzés irányába

Paradox módon a környezetvédelmi szabályok szigorítása a fő oka a szemétimportnak. Az uniós irányelv szerint ugyanis a szemét egyre nagyobb részét kell feldolgozni, egyre kevesebbet lerakni, és ez Ausztriában vagy Németországban nagyon sokba kerül. Így egyeseknek szinte természetszerűen eszébe jut, hogy illegálisan szabaduljon meg a hulladéktól, remélve, hogy a hatóságok nem szereznek róla tudomást.

Az Európai Unióban a szemét - mint minden más árucikk - a közösségi alapelveknek megfelelően szabadon mozoghat a tagállamok közt. A vámellenőrzés megszűnése miatt a kamionokat a határon senki nem állítja meg, így nem derül ki, hogy azokban lejárt szavatosságú élelmiszerek, szalmonellával fertőzött baromfihús, abroncsok vagy éppen szemétbálák érkeznek.

Forrás: MTI

Az árkülönbség mellett a hiányos ellenőrzésben és a környezetvédelmi szolgálatokat is sújtó leépítésekben látja a probléma okát Katona Kálmán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának MDF-es elnöke. "Több ezer hektár jut egy emberre, így nem lehet betölteni a területgazda szerepét" - mondta Katona, hozzátéve, hogy a német szemétre sem a hatóságok találtak rá, a bálákat minden esetben a lakosság jelentette be.

Katona szerint a leépítések miatt a hatóságok az ellenőrzési, felügyelői feladatokat hanyagolják el, mert rövid távon ez nem tűnik fel. Bakonyi Ágnes, a KvVM szóvivője szerint a leépítés nem okozhat problémát, mert ma is ugyanannyi a felügyelő és természetvédelmi őr, mint korábban, a tárca nem rajtuk spórolt. "Ha százszor ennyi felügyelőnk lenne, akkor sem jutnánk el minden tanyára" - mondta Bakonyi.

Mivel a határokon nincs ellenőrzés, az illegális szállítmányokat az úgynevezett mélységi ellenőrzésben lehetne megtalálni. Sipos Jenő ezredes, a Vám- és Pénzügyőrség (VPOP) szóvivője korábban az [origo]-nak elmondta, a vámhatóságnak lehetősége van megállítani a járműveket és ellenőrzéseket tartani. A szúrópróbaszerű ellenőrzéssel azonban csak annyi esélyük van kiszúrni az illegális szállítmányokat, mint akármelyik rendőrjárőrnek.

Ez utóbbi megállapítással nem ért egyet Katona, mert szerinte ki lehet dolgozni egy olyan mintavételi rendszert, amivel az illegális szállítmányok 70-80 százalékát meg lehet fogni. A környezetvédelmi bizottság elnöke emellett azt szeretné, hogy ismét felálljon a korábban már működő zöldkommandó, ami a rendőrség, a VPOP, a katasztrófavédelem, a környezetvédelmi felügyelőségek és a tisztiorvosi szolgálat szakemberinek munkáját hangolta össze.

Törvényes utakon

A legtöbb hulladék azonban nem illegálisan érkezhet Magyarországra. Egy osztrák vállalkozó például nemrég azzal dicsekedett egy salzburgi lap gazdasági rovatában, hogy hamarosan 40 ezer tonna szemetet fog Magyarországra szállítani, amit "tüzelőanyag-pótlékként" egy barnaszénnel működő erőműben fognak elégetni. A vállalkozó szerint ezzel megtalálta a jövő energiahordozóját. Ez az üzlet teljesen törvényes, hiszen van olyan erőmű, aminek van engedélye a szemétégetésre, így importálhat is ilyen tüzelőanyagot.

A szétválogatott szemét az úgynevezett zöldlistás anyagokhoz tartozik és feldolgozható nyersanyagként (mint például a papírhulladék, vagy a műanyag palack) szabadon adható-vehető. A német szemétbálák gazdái is ezt használták ki, amikor a kommunális hulladék helyett gumit és műanyagot tüntettek fel a szállítóleveleken, a csehországi szeméthalmok pedig papíron használt ruhaként lépték át a határt. A zöldlistába tartozik a kommunális szemét válogatásánál elkülönített papír és műanyag keverék, amit a már említett vállalkozó erőművi elégetésre szán.

Az Európai Unió különböző testületei jelenleg is tárgyalják a szemétkezelést szabályozó hulladék-keretirányelv módosítását. Magyarország a tárgyalásokon azt az álláspontot képviseli, hogy minden tagállam legyen önellátó a települési hulladék feldolgozásában, vagyis kezelje mindenki önállóan a szemetét - mondta az [origo]-nak Markó Csaba, a KvVM osztályvezetője. Azt azonban hozzátette, hogy ha valakinek van szabad kapacitása hasznosításra, akkor nem lehet neki megtiltani, hogy külföldről hozzon be hulladékanyagokat.

A német szemétbálák ügyében a magyar hatóságok már felvették a kapcsolatot a baden-württenbergi tartományi környezetvédelmi intézettel, amely meg is találta az egyik céget, amelytől a hulladék származik. A vállalkozás elismerte, hogy 1200 tonna hulladékot Magyarországra küldtek, de szerintük ez nem kommunális szemét, hanem feldolgozásra váró műanyag volt. A KvVM már korábban jelezte, hogy a szemét nem maradhat Magyarországon, és a német nagykövet is azt mondta, ha bizonyítást nyer, hogy tőlük származik a hulladék, visszaviszik.

Kovács Áron