Mindegyik iskola a másik bezárásában bízik

2007.01.30. 16:04

Leginkább a "dögöljön meg a szomszéd tehene" szólás ugorhat be a fővárosi szakközépiskolákkal kapcsolatban: mindegyikben azt állítják, hogy hatékonyan működnek, és érthetetlennek tartják, miért pont az ő intézményüket akarja bezárni az önkormányzat. Az egyik igazgató azt sem akarta elárulni, valójában hányan tanulnak náluk, máshol pedig már a következő tiltakozó akciót szervezik.

Meglepetés volt, hogy éppen ezt az iskolát zárnák be, de még nem adtuk fel - az [origo] kérdésére gyakorlatilag mindenhol ezt válaszolták azoknak a budapesti szakközépiskoláknak a vezetői, amelyeket érinthet a Fővárosi Önkormányzat átszervezési reformja. A Heti Válasz hétfőn hozta nyilvánosságra azt a listát, amelyet az önkormányzat oktatási ügyosztálya készített azokról a középiskolákról, amelyeknek a bezárását tervezik. (Az önkormányzat szerint csak tervezetről van szó, nem végleges listáról.)

A listán szereplő Fényes Elek Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója, Kormos Csaba is úgy érzi, eredményesen működik az általa vezetett intézmény. Elmondta, egymás után érdeklődnek náluk a felvételi előtt álló nyolcadikosok szülei, mindegyiküknek azt tanácsolják, hogy a február 16-ig nyitva álló határidő alatt várjanak minél tovább a jelentkezési lapok leadásával. "Kivárunk, hiszen rövidesen ki kell derülnie, a listán szereplők közül melyiket fogják bezárni" - magyarázta Kormos Csaba.

"Két hete mással sem foglalkozunk, próbáljuk bizonyítani, hogy szükség van ránk" - mondta az [origo]-nak a listán szereplő Szabómester Szakképző Iskola szakmai igazgatóhelyettese, Chytilné Velenczei Zsuzsa. Szerinte még van egy "hajszálnyi" esély a fennmaradásra, bíznak abban, hogy végül lekerülnek a listáról. Az viszont érdekes, hogy többszöri kérdés ellenére nem volt hajlandó megmondani, hogy milyen kihasználtsággal - vagyis mekkora létszámmal - működnek. Mint mondta, "ez a saját érdekük".

A Déri Miksa Szakközépiskola igazgatója, Szuhánszky István viszont azért nem érti, miért kerültek fel a listára, mert elvileg ezt az intézményt már átalakították: átszervezték a szakképzést az egyik integrált központba. Ráadásul szerinte a náluk oktatott gépészeti, informatikai és elektrotechnikai szakmák keresettek, most kaptak egy kimutatást, amely szerint azonnal állás várna 1000-1500 villanyszerelőt. "Nem nyugodtunk bele" - tette hozzá.

Tanácsokat adnának Gyurcsánynak

Éhségsztrájk után most pénteken gyertyás virrasztással tiltakoznak a megszüntetés ellen a Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskolában, meghívták több szakmai szervezet képviselőit, sikeres volt diákjaikat és vállalatvezetőket is. Pécsi Ágnes, a demonstráció főszervezője ismét azt emelte, ki, hogy nemcsak a saját intézményük megmentéséért, hanem magáért az oktatásért lépnek fel.

A tantestület továbbra is kitart amellett, hogy "hiába pocskondiázzák a szakképzési rendszert", a 150 éves Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskola "önmagát fogja megmenteni", Pécsi Ágnes pedig, mint mondta, a reform elleni akcióként csak azért nem láncolta még magát oda a Főpolgármesteri Hivatal kapujához, mert megígérte az iskola igazgatójának, hogy nem fogja ezt tenni.

Nem ért egyet a tiltakozásnak ilyen radikális formáival John Emese, az oktatási bizottság SZDSZ-es alelnöke, aki a többi bizottsági taggal együtt a napokban sorra látogatja a listán szereplő iskolákat. "Nem mindegy, milyen példát mutatnak a pedagógusok a tanulóknak" - jegyezte meg, bár mint mondta, nyilván minden intézmény azt a kérdést teszi fel, hogy "miért pont ő" szűnjön meg.

John azt tapasztalta, hogy az iskolák egy része konstruktív, olyan is van, amelyik a gyerekek érdekében már meg is egyezett a befogadó intézménnyel, ahová átkerülnek a diákok. Szerinte főleg érzelmi okokat hoznak fel a bezárás ellen, ennek ellenére a meglátogatott iskolák érveit meghallgatják. A lista nem végleges, de mint fogalmazott, mindenképpen ez az átalakítás kiindulópontja.

Igazi bankban gyakorolhatnak

A reform részeként központokba szerveznék át a szakképzést, az egyik ilyen intézmény Budapesten a Belvárosi Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK), amely 2008 szeptemberében nyitja meg kapuit. Ügyvezető igazgatója, Jakab János is azzal érvel, hogy a jelenlegi szétaprózott szakképzési rendszer nem hatékony, hiszen sokfelé kell elosztani a forrásokat, miközben kevés a diák. "A fővárosi szakközépiskolák jelentős része 100-150 diákkal üzemel, de van olyan intézmény is, ahol mindössze 67-en tanulnak a szakképző évfolyamokon" - mondta az [origo]-nak. Eközben például a műszaki területeken 10-100 milliós eszközrendszer kell a gyakorlati oktatáshoz, amit alig használnak ki - tette hozzá.

A belvárosi központban a tervek szerint mintegy 460-an kezdik meg tanulmányaikat. A diákok kereskedelmi, közgazdasági, informatikai és ügyviteli szakmákat sajátíthatnak el. Mint megtudtuk, a központban a gyakorlás érdekében működik majd például tanbank, tanbolt, taniroda és tan-callcenter. Jakab János szerint így a tanulók egyértelműen jobban járnak, miközben a rendszer alkalmas lesz arra is, hogy uniós támogatásokat kapjanak a további fejlesztésekhez. "Elméletileg ezért mindenki egyetért azzal, hogy a jelenlegi struktúrához hozzá kell nyúlni, de csak addig, amíg nem az ő iskolájáról van szó" - jelentette ki Jakab János.

Gergely Zsófia

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK