Elzárná Gyurcsány a fűtést a kisszobában

"Gyermekeink dolgát is el kell kezdeni menedzselni" - magyarázta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az ATV-n, Friderikusz Sándor interjúsorozatának negyedik részében, hogy miért tartja fontosnak az oktatási- és a nyugdíjrendszer átalakítását. A kormányfő megvédte a tandíjat, mert az szerinte az igazságosságot szolgálja, miközben nyugdíj-ügyben nagyon óvatosan nyilatkozott. A műsort megnézheti az [origo]-n.

A negyedik napon

A végéhez érkezett csütörtökön Gyurcsány Ferenc miniszterelnök interjúsorozata az ATV-n, Friderikusz Sándor műsorában, az utolsó, pénteki adásban már nem csak a kormányfő beszél reformelképzeléseiről, hanem szakértőkkel vitatja meg az előző négy adásban elhangzottakat. Csütörtök este az oktatási- és a nyugdíjrendszer volt a téma. Előbbiben Gyurcsán határozottan kiállt a kormány politikája mellett, míg a nyugdíj kérdésében inkább azt hangoztatta, hogy még nem dőlt el semmi.

A műsort Friderikusz most is a májusi balatonőszödi beszéd egy részletének felidézésével nyitotta. Ebben a miniszterelnök arról beszélt, hogy szerinte a magyar oktatási rendszer igazságtalan, mert abban "a felső tízezer termeli újra önmagát, közpénzen" Gyurcsány azt mondta, tartalmilag "nem volt ez rossz beszéd", csak amiatt szabadkozott, hogy nem volt elég erős, hogy ezt a nyilvánosság előtt mondja el.

A műsorvezető már sokszor ismételt demográfiai adatok ismertetésével vezette fel a két témát, amelyekből az derül ki, hogy az 1980-as 1,1 millióról 2005-re 885 ezerre csökkent az általános iskolások száma, illetve hogy mára 3,9 millió biztosítottra 3,1 millió nyugdíjas jut. Gyurcsány szerint az adatokból az derül ki, hogy egy-két éven belül nagy változások ugyan nem várhatók, de hosszabb távon komoly bajba kerül az ország. A kormánynak ezért a miniszterelnök szerint "gyermekeink dolgát is el kell kezdeni menedzselni".

Gyurcsány azzal az alapvető szociológiai megállapítással kezdte magyarázni az oktatási reformot, hogy a gyermekek sorsát nagymértékben a szülők társadalmi és vagyoni helyzete határozza meg. Saját példáját említve a miniszterelnök azt mondta, hogy ő neves gimnáziumba járhatott ugyan segédmunkás szülők gyermekeként is, de ma 100 egyetemistából csak három származik ilyen alacsony képzettségű családból.

Friderikusz kérdésére, hogy milyen szervezeti keretben képzeli el ennek az igazságtalanságnak az enyhítését, Gyurcsány azt mondta, sok bölcsődére, óvodára, társadalmi segítőkre van szükség, támogatni kell a civil kezdeményezéseket és átalakítani a pedagógusképzést. Hozzátette, nem biztos, hogy jó ötlet volt a rendszerváltáskor szabad tantervválasztást biztosítani az iskoláknak, hiszen így a pedagógusok magukra maradtak.

Az iskola-körzetesítés és a tanárok nagy vihart kavart óraszámcsökkentése kapcsán a kormányfő azt mondta, meg kell értetni a szülőkkel és a tanárokkal, hogy miközben csökkent a gyerekszám, a pedagógusok száma szinten maradt, az iskolák száma pedig nőtt, és ez a minőség rovására ment. "Fájdalmas bezárni egy iskolát"  - mondta, de szerinte sokkal fontosabb, hogy modern iskolákban jól fizetett pedagógusok dolgozzanak.

Gyurcsány elhárította a műsorvezető kérdését, amely a kormány iskolabezárási teveire vonatkozott. Azt mondta, a bezárásról a fenntartó önkormányzatoknak kell dönteniük, arra a kormányzatnak nincsenek keretszámai. Hozzátette ugyanakkor, hogy az állami finanszírozás nem elég, így a fenntartóknak muszáj lesz lépniük. Úgy fogalmazott, ha a gyerek elköltözik otthonról, akkor "a kisszobában elzárjuk a fűtést".

A felsőoktatás kapcsán a kormányfő főként a tandíj (hivatalos nevén fejlesztési részhozzájárulás) bevezetését védte. Mint mondta, a felsőfokú végzettségűek biztosabban kapnak állást és magasabb lesz a fizetésük, vagyis "a társadalom naposabb oldalára kerülne". Ezért pedig szerinte megéri befektetni "havi 5-6 ezer forintot", mert ennél többet költ el egy fiatal egy hét alatt a Szigeten. Ráadásul a rendszer jutalmazni fogja a jó tanulókat és segíteni a rászorulókat - mondta a kormányfő.

A nyugdíjakról az oktatásnál jóval kisebb lendülettel nyilatkozott Gyurcsány. Azt mondta, azokkal a szakértőkkel ért egyet, akik szerint a hosszútávú reformokat hosszú vitáknak kell megelőznie, a rövid távú változtatásokról azonban gyorsan kell dönteni. A nyugdíjkorhatár felemeléséről csak feltételes módban beszélt a kormányfő, de azt mondta, az önmagában még nem reform, csak szükséges lépés, hiszen egyre tovább élnek az emberek.

Ugyancsak feltételes módban megemlítette egy szociális alapnyugdíj bevezetésének lehetőségét - "nulladik pillért" -, de nem árult el részleteket arról, hogy hosszabb távon milyen elképzelései vannak a kormánynak, milyen arányban kívánják érvényesíteni az öngondoskodás és a szolidaritási elveit. Gyurcsány szerint ebben a kérdésben a szakértőknek kell egyezségre jutniuk, mert a politika ígérhet ugyan "14, 15, 16. havi nyugdíjat", de "egyik párt elnöke sem nyugdíjszakértő".