A fél világot irigyelhetik a magyar gyerekek

Nem lepődtek meg az általunk megkérdezett, Hollandiában élő magyar édesanyák az UNICEF felmérésén, miszerint a holland gyerekek sokkal jobban élnek, mint a magyarok. Az anyagi jólét mellett ebben szerepet játszhat a kevésbé szigorú iskolai rendszer és a szülőkkel töltött több idő is. Az ENSZ gyerekvédelmi szervezetének magyarországi vezetője a szaporodó iskolai bántalmazásokat tartja aggasztónak.

Lazább tanárok, kevesebbet dolgozó szülők, sok játék és sport tanítás után - többek között ezért érzik jobban magukat a holland gyerekek a magyaroknál az általunk megkérdezett, Hollandiában élő magyar édesanyák szerint. A holland gyerekek nem alaptalanul érzik magukat jól a bőrükben, egy 21 országot vizsgáló UNICEF-jelentés szerint valóban ők élnek a legjobb körülmények között. A lista legaljára Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat sorolta az ENSZ gyermekvédelmi szervezete. A gyerekekkel legrosszabbul bánó két angolszász országgal együtt a lista alsó harmadában szerepel Magyarország is.

A vizsgált hat tényező közül háromban kimondottan kedvezőtlen a magyar gyerekek helyzete. A legrosszabb értéket az anyagi helyzettel kapcsolatos adatok mutatják: ebből a szempontból Magyarország az utolsó előtti helyen végzett, az UNICEF-felmérésben szereplő országok közül csak Lengyelországban jut kevesebb pénz a gyerekek jólétére. Ehhez kapcsolódik a munkanélküli szülőkkel felnövő gyerekek aránya: a vizsgált országok közül Magyarországon fordul elő a legtöbb ilyen család. Rossz képet mutat a magyar gyerekek egészségi állapota is, a felmérés szerint közel 15 százalékuk túlsúlyos.

Fizikai veszély is leselkedik a 11, 13 és 15 évesekre: az elmúlt egy évben majdnem minden második magyar gyerek keveredett valamilyen verekedésbe. Az agresszió kialakulását elősegítik a jelenlegi kedvezőtlen iskolai viszonyok - vélekedik Ligeti György szociológus. A Kurt Lewin Alapítvány munkatársa szerint a pedagógusok gyakran rosszul kezelik az iskolai konfliktusokat. Jellemzően túlzottan tekintélyelvű az iskolák szellemisége, nem kezelik partnerként a gyerekeket, akik emiatt nem tudják képviselni az érdekeiket. Ugyanakkor létezik ennek az ellenkezője is: a tanárok mindent ráhagynak a diákokra, intézzék el a konfliktusokat maguk között. A pedagógusok világlátása is erősen befolyásolja a diákokat, ezért indított az alapítvány számukra a gyerekek véleményformálásával kapcsolatos képzést.

Az iskolai agresszió szemmel láthatóan növekszik az UNICEF Magyar Bizottságának igazgatója szerint is. Kecskeméti Edit az [origo]-nak nyilatkozva elmondta, hogy szerinte ezen a területen külön megelőző programra lenne szükség, hogy a helyzet ne romoljon tovább.

Sok időt fordítanak beszélgetésre

Kiemelkedően jól teljesítettek viszont a magyar szülők abból a szempontból, hogy milyen gyakran beszélgetnek a gyerekeikkel különösebb apropó nélkül is. A 15 éves diákok 90 százalékával hetente többször szorítanak időt a szülők, hogy "csak úgy" beszélgessenek. A kanadai és a német gyerekek esetében ez az arány 50 százalék alatt van. Az UNICEF Magyar Bizottságának igazgatója emellett azt emelte ki a kedvező jellemzők közül, hogy a kannabiszfogyasztás viszonylag ritka a magyar gyerekek körében (alig több mint 10 százalékos a 11, 13 és 15 évesek körében, míg a briteknél ez 35 százalék felett van).

Középmezőnybe került Magyarország abból a szempontból, hogy a gyerekek saját maguk milyennek tartják a helyzetüket. A legjobban a holland, spanyol és görög gyerekek érzik magukat a bőrükben, a legkevésbé pedig a britek.

Kevésbé stresszes a hollandok élete

Hollandia a vizsgált tényezők mindegyikében (anyagi jólét, egészség és biztonság, oktatás, a családdal és más gyerekekkel való kapcsolat, életmód és kockázatok, "szubjektív jólét") jól teljesített. Az általunk megkérdezett, kint élő szülők ezt többek között azzal hozták összefüggésbe, hogy a gyerekvállalás után munkába visszatérő nőknek lehetőségük van részmunkaidőben dolgozni. A családanyák általában csak heti két-három napot dolgoznak, a többi időt otthon töltik a gyerekekkel. "Ha valaki négy napot dolgozik, annak valószínűleg a férje is részmunkaidőben dolgozik" - tudtuk meg egy Hollandiában élő magyar édesanyától.

A gyerekeknek pedig enyhébb követelményeknek kell megfelelniük: a holland kisiskolások nem kapnak házi feladatot, iskola után játszanak és sportolnak. Utóbbinál nem a verseny vagy a teljesítmény a fontos, hanem hogy szeressenek mozogni - vélekedett egy kint élő családanya. Megegyezett az általunk megkérdezettek véleménye abban, hogy az iskolások kevesebb stressznek vannak kitéve, a gyerekeknek több időt hagynak arra, hogy a saját tempójukban fejlődjenek. A hollandok általában liberálisabban bánnak a gyerekekkel, akik többnyire jól neveltek és barátságosak - vélekedett egy Hollandiában élő magyar édesanya.

A többség jól kijön a társaival

Az összesítés szerint Hollandia után az észak-európai kis államok bánnak legjobban a gyerekekkel. Svédország és Finnország megítélésén egyedül a családi és kortársi kapcsolatok területén szerzett negatív értékelés rontott. A társaikkal a svájci és a portugál gyerekek többsége jön ki a legjobban, míg a csehek és a britek alig 50 százaléka tartja kedvesnek és segítőkésznek a kortársait. Magyarországon ez az arány 60 százalék felett van.

Szexuális életet a 15 éves gyerekek közül a britek élnek a legtöbben (közel 40 százalékuk), Magyarország esetében ez az arány 20 százalék. A szexuális életet élő fiatalok 90 százalékáról elmondható, hogy óvszerrel védekezik. A legtöbb tinédzserkori terhesség az Egyesült Államokban fordult elő.

A felmérés megállapítása szerint nincs közvetlen összefüggés a gazdasági fejlettség és a gyerekek jóléte között: Csehország például több szempontból is jobban teljesített, mint a gazdagabb országnak számító Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok. A különböző tényezők ugyanakkor összefüggnek: a szegénységben élő gyerekek például általában betegesebbek, rosszabbul teljesítenek az iskolában, több veszélyhelyzetnek vannak kitéve és rosszabbak a várható esélyei, kilátásai a későbbi munkavállaláskor.

Tiefenthaler Eszter