Gyászolják a barátságot az osztrák határon

Fekete zászlóval és útlezárásssal tiltakoznak a szentgotthárdiak, amiért a határ túloldalán hulladékégetőt építene a helyi gázszolgáltató. A kisváros polgármestere a kormányra is haragszik, amiért az, szerinte már kész tényként kezeli az égető megépülését. Az osztrák oldalon keveset tudnak a tervekről, őket inkább a munkahelyteremtés érdekli.

Tartanak az égetőtől

"Nem fél a szennyezéstől?" - kérdezte az [origo] tudósítója egy kisgyermekes anyukától a magyar határtól alig egy kilométerre fekvő Heiligenkreuzban (Rábakeresztes), ahol a tervek szerint a BEGAS AG (Burgenlandi Földgázszolgáltató Rt.) építene hulladékégetőt. A válasz meglepő módon, nem. Az anyuka egy televíziós riportból úgy tudja, a szennyezés nagyon kevés lesz, és a környezetvédelemnél fontosabbnak tartja, hogy az üzem munkahelyeket teremt.

Az 1200 lelkes faluban kevesen és keveset tudnak az égetőről, akadt olyan ember is, aki még egyáltalán nem hallott a tervről.  A legtájékozottabb egy szomszéd faluban élő idős férfi volt, aki arról beszélt, megérti a magyarok tiltakozását, hiszen biztosan nem egészséges egy ilyen égető, de szerinte a munkahelyek és a gazdaság szempontjából mégis támogatandó az elképzelés.

A magyar oldalon, Szentgotthárdon azonban kifejezetten tartanak az égetőtől. A kisváros kilencezer (és a térség további hatezer) lakója közül eddig 5100-an írták alá azt a petíciót, amelyben azt követelik, a BEGAS hagyjon fel a tervvel, és tavaly nyár óta több alkalommal is - legutóbb múlt hét pénteken - tüntettek a beruházás ellen. A szentgotthárdiak attól tartanak, az égetőmű elborítja őket mérgező anyagokkal és tönkreteszi a turizmust.

Nincsenek ilyen aggályai Franz Mahrnak, Heiligenkreuz polgármesterének. Szerinte tervezett égető csökkenti az energiafüggőséget, jótékony hatással lesz a gazdaságra, és Mahr szakemberekre hivatkozva állítja, egyáltalán nem kell tartani a szennyezéstől. A polgármester azt mondja, hasonló üzemek léteznek szerte Ausztriában, még a turizmusáról híres Tirolban is, és nem érti, miért pont Szentgotthárdnak lenne rossz.

A szentgotthárdiak számára a legnagyobb problémát az okozza, hogy az égető tervezett helye, a határon átnyúló ipari park, néhány száz méterre van a várostól: az oda ezető út mellett fut az államhatár, azon túl már a BEGAS tavaly átadott biomassza (fatüzelésű) erőműve és egy cellulózüzem áll. Az uralkodó széljárás észak-nyugati, így a magyar oldalon attól félnek, az osztrákok szemetének füstje náluk fog landolni.

"Egy angol felmérés szerint a szemétégetők közelében kétszeresére nő a gyerekek rákos megbetegedéseinek száma" - érvelt a terv ellen Pénzesné Kiss Katalin, a Pro Natura Szt. Gotthárd Civil Összefogás vezetőségi tagja, aki arra is emlékeztet, hogy az osztrákoknak már több, Magyarországot érintő környezetszennyezés is terheli a számláját: a Rába habzása, a Lapincs sózása, legutóbb pedig az olajszennyezés.

"Ha mi csinálnánk ezt, az osztrák szövetségi hadsereg már itt állna a határon" - mondta az [origo]-nak Viniczay Tibor polgármester, aki tiltakozásképp nemrég fekete zászlót vonatott fel a két ország határán álló emlékműre. "Gyászoljuk a barátságot" - magyarázza az akciót Viniczay, de aztán gyorsan hozzáteszi, hogy nem Ausztriával van bajuk, hanem egy szűk gazdasági elittel és a politikai környezettel.

Magyar szemét

A Fidesz által támogatott független polgármester ugyanakkor a magyar kormányra is mérges. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ugyanis pénteken, miután találkozott Alfred Gusenbauer kancellárral, azt mondta: világos választ kapott a kérdéseire, a heiligenkreuzi szemétégető semmifajta környezetvédelmi kockázatot nem fog jelenteni. Ezt Szentgotthárdon úgy értelmezték, hogy a kormányzat kihátrált a tiltakozók mögül. "300 millió forint állami támogatást kaptunk termálfürdő építésére, ezt most a kormány veszni hagyja" - mondta Viniczay, aki szerint a szemétégető teljesen el fogja lehetetleníteni a turizmust.

A cellulóz-üzemnek kell az energia

A polgármester azt mondta, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium egy tanulmánya már kész tényként kezeli a heiligenkreuzi égetőt, sőt, arra készül, hogy a nyugat-magyarországi szemetet is ide szállítsa elégetésre. A kérdéses tanulmány valóban létezik, azt az MKM Consulting ZRt. készítette a KvVM megrendelésére a hazai energiacélú hulladékégetés alternatíváiról.

A minisztériumban az [origo] kérésére átadták a tanulmányt, amelyben valóban szerepel az a lehetőség, hogy "a nyugat-magyarországi központok a hulladékukat Ausztriában szállítják", illetve az a kitétel, hogy "a nyugati országrész (Szombathely-Zalaegerszeg) részére jó lehetőséget biztosíthat Szentgotthárd térségében, az ausztriai Heiligenkreuz-ban épülő osztrák égetőmű igénybevétele. Az építés elleni tiltakozások mellett ki kellene használni a helyzeti előnyünket a megfelelő beszállítói megállapodás megkötésére".

Leitol Csaba, az MKM projektvezetője az [origo]-nak azt mondta, ők csak a terveket vázolták, annak alapján másnak kell majd döntést hoznia. Az ő tanulmányukban az ausztriai égetés csak lehetőségként szerepel, elsősorban hazai erőművekben gondolkodtak. A heiligenkreuzi helyszínről Leitol azt mondta, azt ők sem tartják ideálisnak, az égetőt inkább a 8 kilométerrel távolabbi, güssingi ipari parkban lehetne felépíteni. Ha pedig Magyarország már tárgyalási pozícióban van, meg kell fontolni, érdemes-e hosszabb távú megállapodást kötni az osztrákokkal, hogy esetleg használni tudjuk az ott lévő kapacitást - vélte a szakértő.

Érvek pro és kontra

A BEGAS érvelésének legfőbb eleme, hogy a tervezett égető a lehető legmodernebb technológiát képviseli, abból alig jut majd ki szennyezés, messze alulmúlják majd az uniós határértékeket. Elke Hohlagschwandtner, a cég kommunikációs munkatársa az [origo]-val közölte, szerintük a beruházás kifejezetten környezetbarát, hiszen évi 40 millió köbméter földgázt takarít meg, ennyivel kevesebb fosszilis szén-dioxid kerül majd a légkörbe.

A tiltakozók azonban nem hisznek az osztrákoknak. Arra emlékeztetnek, hogy azok az üzemek is megfelelnek az uniós normáknak, amelyek hosszú ideje szennyezik a Rábát és a Lapnicsot. "Semmi nem garantálja, hogy nem történik majd műszaki hiba, és még észre sem fogjuk venni" - mondják.

Most is védekeznek az olajszennyezés ellen

A cég szerint azért választották a határ menti helyszínt, mert az égetőben termelt energiát a heiligenkreuzi ipari parkban működő Lenzing Fibers cellulózüzeme használná fel (ebben az üzemben történt múlt hét pénteken az az üzemzavar, aminek következtében olaj került a Lapnicsba és a Rábába). A BEGAS szerint az olcsó energia gazdasági fellendülést hozhat, de a terv ellen tiltakozó civilek attól tartanak, további környezetszennyező üzemeket vonz az ipari parkba.

Az üzem a cég tervei szerint 2010-ben kezdene működni, és évi 160 ezer tonna fahulladékot és újra nem hasznosítható műanyagot, valamint 40 ezer tonna szennyvíziszapot égetne el. A szállítás, a BEGAS tervei szerint nagyobb részben vasúton történne. Valószínűleg a Sopron, Szombathely, Körmend vonalon, amelyet tavaly ősszel vett át az osztrák-magyar GySEV a MÁV-tól, épp azért, hogy megoldja ausztriai szállítás nehézségeit.

A magyar és az osztrák zöldek egyaránt meglepőnek tartják a tervezett mennyiséget is: Christiane Brunner, a Zöldpárt (Die Grünen) jennesdorfi járási szóvivője az [origo]-nak azt mondta, egész Burgenland tartomány évi szeméttermelése 40 ezer tonna, ezért a környezetvédők attól tartanak, szerte Ausztriából és külföldről is ide szállítják majd a hulladékot.

"Az évi 200 ezer tonna, napi egy, húsz kocsiból álló vasúti szerelvényt jelent" - számolt Pénzesné, aki szerint a szennyvíziszap szállítása különösen nagy kockázatot jelent, mert abban számtalan veszélyes kórokozó tenyészhet. A BEGAS-nál elismerik, hogy számolnak közúti szállítással is, de az szerintük nem érintene lakott területet. Ez csak új utak építésével elképzelhető, hiszen munkatársaink a helyszínen azt tapasztalták, Heiligenkreuz házai mellett hajtanak el az ipari parkba tartó kamionok.

Kovács Áron