Megint találkozik Gyurcsány és Putyin

Bő egy éven belül harmadszor találkozik személyesen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök. A Világgazdaság úgy tudja, a találkozón szóba kerül az energiaellátás biztonsága is. Az ellenzék Gyurcsány-Putyin paktumról beszél.

Putyin kezében van a gázcsap

Vlagyimir Putyin tavaly február 28-ai budapesti, illetve Gyurcsány Ferenc szeptember 18-ai Szocsiban tett látogatása után csütörtökön Moszkvában találkozik egymással a magyar kormányfő és az orosz elnök - írja a Világgazdaság. A lap szerint a találkozón minden bizonnyal szó lesz az energiabiztonság kérdéséről is. A gazdasági lap információira a Kormányszóvivői Iroda egyelőre nem reagált, későbbre ígértek nyilatkozatot az [origo]-nak. A moszkvai látogatásról tényként beszélt ugyanakkor hétfőn az [origo]-nak Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke is.

A Világgazdaság üzleti körökből származó információkra hivatkozva úgy tudja, egyelőre nem született döntés arról, hogy Magyarország melyik nemzetközi gázvezeték tervét támogatja, az európai Nabuccót vagy az orosz Kék Áramlatot. Hasonlóképpen nyilatkozott az [origo]-nak Podolák György, a parlament energetikai albizottságának szocialista elnöke is.

Nem ért egyet ezzel Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke. Szerinte az egy éven belüli harmadik személyes találkozó és a magyar kormányfő múlt heti nyilatkozata az International Herald Tribune-ben - amelyben a miniszterelnök álomnak nevezte a Nabucco-vezetéket - azt jelzi, hogy "körvonalazódik a Gyurcsány-Putyin paktum", vagyis Magyarország kihátrál az Európai Unió közös tervei mögül, és Oroszországot támogatja. Teszi ezt annak ellenére - mondja Németh -, hogy az EU március 7-8-ai csúcstalálkozóján a négy legfontosabb energetikai prioritás közé sorolta a Nabucco-vezeték megépítését.

A két terv között a legnagyobb különbség, hogy a Nabucco elkerüli Oroszországot: a kelet-törökországi Erzurumból vezetne a Balkánon keresztül Európába, és Örményországon v alamint Azerbajdzsánon keresztül, a Kaszpi-tenger alatt Türkmenisztánból (sőt, esetleg Iránból) szállítaná a gázt. A Kék Áramlat Oroszországból vezetne a Fekete-tenger alatt Törökországba és onnan tovább Európába.