A bácsi és a felforgató harcával tűnt le a KISZ

Tíz forint volt egy sör, 3.60 a kiló kenyér, a felforgatónak tekintett SZTK-szemüveges ifjú Gyurcsány pedig küzdött a fiatalon is bácsis Kiss Péterrel és csapatával. Mindehhez a keretet az ötven évvel ezelőtt alapított KISZ adta. Az évforduló kapcsán visszatekintünk a '80-as évek végi KISZ-re és akkori vezetőire.

"Felforgató"

Az 1957. március 21-én (a Tanácsköztársaság kikiáltásának ünnepén) alapított Kommunista Ifjúsági Szövetséget (KISZ) a Kádár-féle pártvezetés hivatalosan a fiatalság összefogására és problémáinak megoldására hozta létre. Csakhogy volt a háttérben más is - mint arról Stumpf István politológus korábban az [origo]-nak mesélt. "Amíg élt Kádár János, félt a fiatalok radikalizmusától. Az egykori főtitkár úgy gondolta, hogy biztosítani kell fölöttük a politikai kontrollt - erre használta a KISZ-t" - állította Stumpf, majd Kádárt idézte: "mert különben úgy járunk, mint '56-ban".

Míg évtizedeken át nemigen volt mitől tartani, a '80-as évek második felében már önmagát szervezte a fiatalság. Miközben a korosztály elitjének a szocializmus reformjában nem bízó, radikális része alternatív szervezetet hozott létre Fiatal Demokraták Szövetsége néven (35 éves felső korhatárral), addig a belülről változtatni akarók, valamint a maradiak tömegei a KISZ-en belül csatáztak. A több milliónyi fiatal problémái a KISZ 32 éve alatt is megmaradtak, ám a szervezeti és anyagi lehetőségeket kihasználva többen felemelkedtek a '80-as években. Sokan közülük a közélet főszereplői ma is. Megnéztük: milyenek voltak akkor?

Forrófejű hülyének tartották

"Ha klubról hallunk a mai időben, egy pillanatra sem gondolunk a korábbi évtizedek szigorúan zártkörű klubjaira, kaszinóira, amelyek csupán kiválasztottak számára biztosítottak szórakozást. A klubélet nem kíván különleges szabályokat. Aki ismeri a jó modor általános követelményeit és aszerint is viselkedik - a klubban sem vallhat szégyent." (Az idézetek Burget Lajos-Kovácsvölgyi Sándor: Hogyan viselkedjünk című 1962-es illemtankönyvéből származnak, amelyet a kommunista ifjúság számára adtak ki iránymutatásul.)

Zártkörű klubnak semmiképp nem volt nevezhető a vége felé kétmilliós taglétszámú KISZ, ez tény, sőt, többeket egyenesen kényszerítettek a belépésre. Ha valaki makacskodott, nem vették fel például az egyetemre. Az egykori Hírt Tv-s, ma az Echo Tv-n műsort vezető Kóczián Péter - aki a KISZ utolsó három hónapjában a Központi Bizottság tagja volt - azt állítja: rendetlenül viselkedett, őt ezért rakták be. Az akkori vezetők azonban "parkolópályának tekitették" a KISZ-t Kóczián szerint. A szervezetnek apparátusa volt, így befolyása és sok pénze. A vezetők és funkcionáriusok igen szép fizetést kaptak, ami miatt Kóczián "fizetett forradalmároknak" nevezi a KISZ-t belülről megreformálni akaró Gyurcsányt és társait.

Forrásaink szerint a húsz évvel ezelőtti Gyurcsány sokban hasonlít jelenlegi önmagára, sőt a mai reformoknál sokkal radikálisabb változásokat akart elérni a KISZ-en belül, végül le is mondott róla. Az más kérdés, hogy - egy-két ma is barátját leszámítva - nem tartott vele senki. "Felforgató volt, egy anarchista" - jellemzi őt Kóczián, aki szerint "forrófejű hülyének" tartották a KISZ-t nem megreformálni, inkább megszüntetni akaró Gyurcsányt a KISZ-esek. A magát akkor "abszolút Gyurcsány-hívőnek" tartó Schiffer András ügyvéd viszont azt mondja, hogy "'68-as diákvezérnek látta" őt, mert Gyurcsány radikálisan szakított volna a kommunista szimbólumrendszerrel, valamint a hevülete is olyan volt.

Csakhogy a vidékről érkező Gyurcsányt kevesen követték. A ma fejlesztési kormánybiztosként ezermilliárdok elosztását befolyásoló Bajnai Gordon volt az egyik. Az ő 30 négyzetméteres Bakáts téri lakásában folytak a világmegváltó elmélkedések. A csoport tagjának lehetett tekinteni Szilvásy Györgyöt is, a Miniszterelnöki Hivatalt jelenleg irányító miniszter, bár róla forrásaink azt mondják ma, hogy tatktikusan a KISZ-en belüli lövészárok mindkét oldalával jó kapcsolatokat ápolt.

Kiss Péter a rádióban üzent Gyurcsánynak

"Nézzük csak meg az üzemekben, a KISZ-rendezvényeken és egyéb alkalmakkor a fiúkat és a lányokat! Valami könnyed, fesztelen légkör veszi őket körül. Egyenrangúnak érzik magukat, figyelmesek, udvariasak egymáshoz - legtöbbször minden hátsó szándék nélkül."

A fesztelen légkörről annyit, hogy - a ma békésen egymás mellett dolgozók - akkor az országos sajtóig elérő nyílt ellenségeskedést folytattak. A Gyurcsányékkal szembenálló tábor élén állt Kiss Péter, aki három éven át vezette a budapesti KISZ-t, jelenlegi pedig munkaügyi miniszter, Gyurcsány jelenlegi hivatalos helyettese. "Kiss Péter már huszonévesen öreguras volt, olyan bácsis" - emlékszik vissza Kóczián, aki szerint az a Kiss Péter, akit ma az ország ismer, jóval nyitottabb, frissebb gondolkodású, rugalmasabb ember, mint amilyen a rendszerváltás előtt volt.

"Párttitkár-stílusú"

"Kissék meglehetős hagyományápolással viseltettek a kommunista világ iránt" - fogalmaz Schiffer, miközben érzékelteti, hogy igencsak finoman nyilatkozik a társasággal kapcsolatban. Kóczián kevésbé finomkodik, "hagyományos apparatcsiknak, hagyományos párttitkáros-stílusúnak" nevezi az egykori Kiss Pétert és társait. Csapatában eltérő gondolkodású embereket fogott össze a moszkvai egyetemről hazatérő Molnár Gyulától (pár hete még az MSZP budapesti elnöke volt), Bakonyi Tiboron át (volt szocialista főpolgármester-helyettes), a tőlük baloldalibb Gönczi Jánosig (aki jelenleg a Malév vezérigazgatója).

A vita persze nemcsak ideológiai alapon zajlott, hanem a pénz, a tetemes KISZ-vagyon körül is. Schiffer elmondása szerint az egyik 1989-es KISZ-kongresszuson rajta kívül két ember szólalt fel azért, hogy az ifjúsági szövetség óriási vagyonát (táborok, üdülők stb.) "az utolsó szögig társadalmasítsák", vagyis osszák szét: Bajnai és Gyurcsány. "Készült róla videó is, szerintem Kiss Péterék még most is őrzik valahol a Köztársaság téren" - teszi hozzá Schiffer.

A háborúzás odáig fajult - emlékezik Schiffer - hogy a Gyurcsány-féle Új Nemzedék júniusi megalakulásáról szóló hír megjelenését  követően néhány órával, Kiss Péter a Kossuth Rádió Krónika című műsorában "burkoltan azzal fenyegette meg Gyurcsányt, hogy elvehetik tőle a tanácsi lakását". Volt egyébként egy harmadik tábor is, amely a porladó KISZ végnapjaiban a két szélsőség között foglalt helyet. Ezt Schiffer elmondása szerint az a Nagy Imre vezette, aki a rendszerváltás után, a vitatott körülmények között privatizált Caola irányítását vette át, és aki azóta nem szerepel a nyilvánosságban.

Kegyelemkenyéren élt Gyurcsány és családja

"Az ifjak társasága olyan, amilyet kialakítanak maguknak, s rendes fiatalok csak rendesen viselkednek a társaságon, ifjúsági szervezeten kívül is. Jó helyen van tehát az ilyen társaságba járó fiatal. Nemeset és szépet lát és tanul a KISZ-szervezetben. Őszinte barátokra tesz szert, akik csak segítői lehetnek az életben, nem hátráltatói."

Hogy mennyire segítői egymásnak ezek az emberek azóta is, arra vonatkozóan elég ránézni a kormányra. Ugyanakkor forrásaink árnyalják a képet: "Aki azt hiszi, hogy ezek az emberek vérszerződést kötöttek, hogy milliárdosok lesznek, vagy minimum miniszterelnökök, az téved" - állítja Kóczián. Schiffer is hangsúlyozza, hogy mindannyian másként élték meg a KISZ 1989 áprilisi önfeloszlatását. "Másként néztek a KISZ-re és más-más személyes stratégiával vágtak neki az életnek a felbomlás után is" - mondja az ügyvéd, ugyanakkor hozzáteszi: "Ennek ellenére, utólag és messziről tekintve a folyamatokra, a jobboldali összesküvés-elméleteknek - sajnos - van valóságalapjuk."

A felbomlás után a vesztésre álók között volt az is, aki ma az egyik leggazdagabb közülük, és akinek akkor a legnagyobb volt a szája. Gyurcsányról van szó, aki jól fizető KISZ-es állását veszítette el, mert még a felbomlás előtt kilépett a szervezetből. "Állás nélkül, kegyelemkenyéren élt egy gyerekkel és várandós feleséggel. Csak néhány hónapra sikerült munkát szereznie egy Kft.-ben" - idézi fel a múltat Schiffer. A ma dúsgazdag Gyurcsánynak állítólag az is nehézséget okozott akkor, hogy az 1 forintos Sportszelet, a 3.60-as kenyér, a 7 forintos tej és a 10 forintos sör korában eltartsa családját. Bajnairól ugyanakkor azt mondja az egykori ismerős, hogy a politikától függetlenül ő üzletembernek készült, míg Szilvásy - a szürke eminenciás - maradt a közigazgatásban, az Antall-kormány is igényt tartott rá.

Miközben a radikális KISZ-esek - bő egy évtizedre - szétszaladtak, a maradi ifjú kommunisták, a KISZ egykori városi bázisain taktikusan kivártak. Kiss Péterék a romokra építkeztek: létrehozták a Baloldali Ifjúsági Társulást, az MSZP-től az 1990-es választási vereséget követően némi távolságot tartottak, majd miután a többpártrendszer elfogadta, de leginkább befogadta az utódpártot, beszivárogtak oda. Először középvezetői pozíciókat foglaltak el, aztán Horn, majd Medgyessy, végül az ősellenség, Gyurcsány Ferenc kormányában, és az immár általa vezetett pártban is aktív szerepet vállalnak.

(Még a hét elején megkerestük Gyurcsány Ferencet, Kiss Pétert, Szilvásy Györgyöt, Bajnai Gordont és Molnár Gyulát, hogy válaszoljanak KISZ-es emlékeikkel kapcsolatban néhány kérdésünkre, de időhiányra hivatkozva nem reagáltak azokra azóta sem.)

Lencsés Csaba