Kockáztat az MSZP a gyűlöletbeszédes törvénnyel

Ismét nekifut az MSZP a gyűlöletbeszéd tiltásának és van rá esélye, hogy a parlament meg is szavazza a javaslatot. Az Alkotmánybíróság azonban egyszer már megsemmisített egy hasonló módosítást, a Fidesz pedig arra figyelmezet, hogy ez ismét megtörténhet. Az alapjogok közti ellentmondást az ellenzék úgy oldaná fel, hogy a büntető törvénykönyv helyett az alkotmányt módosítaná.

Csak az Alkotmánybíróságon múlhat, hogy büntethetők lesznek-e Magyarországon a rasszista, antiszemita, kirekesztő megszólalások, az úgynevezett gyűlöletbeszéd. Az MSZP javaslatát ugyanis jó eséllyel megszavazhatja a parlamenti többség, miután a kormány támogatja az elképzelést, és ezúttal az SZDSZ sem támasztott elvi kifogást a büntető törvénykönyv módosításával szemben.

Bárándy Gergely szocialista képviselő és társai azt szeretnék, ha létrejönne egy új tényállás, a "gyalázkodás", amelyet két évig terjedő szabadságvesztéssel lehetne sújtani. Az MSZP-nek jó esélye van rá, hogy a parlamentben többséget kapjon a javaslata, de ez nem jelenti azt, hogy az Alkotmánybíróság is (Ab) rábólint a szigorításra.

Hétfőn a parlament plenáris ülésén Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter üdvözölte az MSZP-s képviselők javaslatát, de hozzátette azt is: reméli, ez a módosítás kiállja az alkotmányosság próbáját. Ezzel a miniszter arra utalt, hogy az MSZP egyszer már - 2003 decemberében - nekifutott egy hasonló módosításának, amit minimális többséggel sikerült is keresztülvinnie. Az Alkotmánybíróság azonban - Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök indítványára - megsemmisítette azt.

Alapjogok ütköznek

Az MSZP 2003-as javaslatát a koalíciós partner, az SZDSZ sem támogatta egyöntetűen (10 képviselőjük mellette, 8 ellene szavazott). A tiltakozók arra hivatkoztak, hogy a gyűlöletbeszéd megfékezése fontos ugyan, de a szólásszabadságot semmilyen "nemes cél" érdekében nem lehet korlátozni. Eörsi Mátyás, az SZDSZ frakcióvezetője most az [origo]-nak azt mondta, az Ab döntése igazolta korábbi aggályaikat. Hozzátette ugyanakkor, hogy meg fogják vizsgálni a javaslatot, és ha nem sért alapvető jogot, megszavazzák.

A Fidesz szerint azonban hiába próbálkozik ismét büntetőjogi eszközökkel az MSZP, amíg nem oldják fel az alkotmányos alapjogok ütközését, addig az Ab vissza fogja dobni a javaslataikat. Répássy Róbert, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság fideszes alelnöke az [origo]-nak elmondta, pártja várhatóan a jövő héten egy alternatív előterjesztést visz az országgyűlés elé, amelyben alkotmánymódosítást javasolnak.

Répássy szerint ugyanis jelenleg az alkotmányos alapjogok - így a véleménynyilvánítás és az emberi méltósághoz való jog is - egyenlők. A helyzetet szerinte azzal lehetne feloldani, ha az alkotmány is kimondaná, a szabad véleménynyilvánítás nem sértheti mások emberi méltóságát. Ebben az esetben sem biztos ugyan - tette hozzá Répássy -, hogy egyenes út nyílik a büntetőjogi megoldáshoz, de legalább egyértelművé tennék, hogy az emberi méltóság előrébb való.

Szabad, ha sértő is

A büntető törvénykönyv módosítása nem igényel kétharmados többséget, így azt a kormánypártok az ellenzék támogatása nélkül is megtehetik. Nem biztos azonban, hogy az Alkotmánybíróság előtt is megáll az új jogszabály. Legutóbb ugyanis a testület nyilvánvalóvá tette, csak különleges esetekben tartja elfogadhatónak a véleménynyilvánítás korlátozását.

"A szélsőséges nézetek esetében nem a vélemény tartalma, hanem a közlés belátható következménye alapozza meg a felelősségre vonást" - olvasható az Ab 2004 májusi határozatában, amelyben alkotmányellenesnek minősítette a gyűlöletbeszédről szóló Btk-módosítást. Az indoklásból kiderül, hogy az Ab szerint csak azokban az esetekben lehet korlátozni a véleménynyilvánítást, ha valaki valóban arra szólít fel, hogy ártsanak egy embercsoportnak, ráadásul fennáll a lehetőség is, hogy ennek hatására valakik ártani is fognak.

"[A véleménynyilvánítási] szabadság az olyan véleményeket is megilleti, amelyek sértőek, meghökkentőek vagy aggodalmat keltenek" - értelmezte tágan az alapjogot a testület, hozzátéve, hogy a tiltás nem feltétlenül vezet eredményre: "a vélemény elfojtása vagy napvilágra kerülésének megakadályozása nem teszi a véleményt meg nem születetté, és nem gátja valamely nézet elterjedésének."

Kovács Áron