Az NBH engedte az alapítványi kapcsolatot

Vágólapra másolva!
A Nemzetbiztonsági Hivatal engedélyével lett a milliárdos csempészettel gyanúsított Földesi-Szabó László által vezetett alapítvány kuratóriumának tagja Gyarmati György, aki jelenleg is az NBH alkalmazottja. Sőt, az engedély kiadása előtt a titkosszolgálat "rutinszerűen" meg is vizsgálta a Mehmet Károly hazahozatalával elhíresült Egymásért Egy-Másért Alalpítványt. Az ügyben szerdán újabb vámügyintézőt vettek őrizetbe.
Vágólapra másolva!

"Az alapítvány karitatív jellegével indokolta" Gyarmati György 2006 áprilisában elöljárójának, hogy szeretne az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kuratóriumának tagja lenni - tudtuk meg a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) névtelenséget kérő illetékesétől. "Formális vizsgálat vagy információgyűjtés nincs ilyen esetben, csupán rutinszerűen megvizsgálják az alapítvány jellegét" - közölték érdeklődésünkre a vizsgálattal kapcsolatban az NBH-nál.

"Személyes ismeretség útján"

Miután a vizsgálat megtörtént, Gyarmati megkapta az engedélyt. Ahogy az NBH-nál indokolták ezt: "tekintettel a szóban forgó alapítvány deklarált céljaira és kiemelten közhasznú jellegére". Mint közölték, a Nemzetbiztonsági Hivatalnál nem ritkaság, hogy a dolgozók szabadidejükben, magánemberekként munkát végeznek karitatív intézmények számára.

A Törökországban bújtatott Mehmet Károly hazahozatalával híressé vált Egymásért Egy-Másért Alalpítvány kuratóriumában azonban nem csak ő az egyetlen NBH-s kapcsolatokkal rendelkező személy. Simon Ibolya a titkosszolgálat jogászaként dolgozott 2002-ig, a kuratóriumi tagság mellett ő az alapítvány jogi képviselője is.

Simon elmondása szerint 30 éve ismerik egymást Gyarmatival. Arra a kérdésre, hogy miként kerültek az alapítvány kuratóriumába, a titkosszolgálatos évtizedek után ügyvédként dolgozó Simon azt felelte: személyes ismeretség útján. Földesi-Szabó László néhányszor jogi munkát kért tőle az alapítvány részére, majd a jó viszonynak és a sikeres együttműködésnek köszönhetően felajánlotta neki a kuratóriumi tagságot. Gyarmatival együtt 2006 májusában lettek tagok, azután, hogy elhunyt Nagy Lajos kuratóriumi tag, aki a rendszerváltás után volt az NBH első főigazgatója.

Nem nyomoz az NBH

Mint azt korábban megírtuk, különösen nagy értékű csempészettel gyanúsítják az alapítvány vezetőjét, és a vele együtt a hétvégén őrizetbe vett, majd előzetes letartóztatásba helyezett személyeket. A Vám és Pénzügyőrség (VPOP) gyanúja szerint 1,2 milliárd forintnyi adót és vámot nem fizetett be az az elkövetői kör, amely az alapítványon keresztül 59 alkalommal 8500 tonna élelmiszert hozott be a Távol-Keletről 1,4 milliárd forint értékben.

Annak ellenére, hogy az alapítvány vezetője gyanúsított a különösen nagy értékű csempészetben, az NBH-nál azt közölték, hogy nem terveznek semmilyen nyomozást vagy vizsgálatot az ügyben. Arra pedig "nincs ok", hogy Gyarmatinak le kelljen mondania kuratóriumi tagságáról, és mint megtudtuk a Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársától, nincs arra vonatkozóan információjuk, hogy Simon vagy Gyarmati bármilyen módon köthető a törvénytelenségekhez.

Mivel "műveleti információkra" vonatkozott kérdésünk, így nem kaptunk választ arra, hogy az NBH-nak voltak-e korábban ismeretei a VPOP alapítvány utáni nyomozásáról.

Újabb vámügyintézőt csuktak le

"Számunkra nem érdekesek az alapítványi személyek. A szervezet tevékenységét vizsgáltuk, nem a kuratóriumi tagokat" - közölte Bencze József, a VPOP rendészeti főigazgatója arra a kérdésünkre, hogy tudták-e, a gyanúba keveredett alapítvány vezetői között jelenlegi és volt NBH-tagok vannak. Egy sajtóbeszélgetésen a VPOP vezetői közölték, csütörtök délután újabb vámügyintézőt (nem vámost, hanem civilt) vettek őrizetbe az üggyel kapcsolatban. Eddig Földesi-Szabó, több cégvezető és egy ügyintéző volt őrizetben, illetve előzetesben.

A nyomozást irányítók egyben reagáltak a gyanúsítottak ügyvédeinek állításaira is. A védők többek között azt közölték, hogy egy rendelet szerint a harmadik országból behozott áruk eladásából a karitatív szervezetek megteremthetik a jótékonykodásukhoz szükséges anyagi alapokat. A VPOP ellenben - ugyanarra a rendeletre hivatkozva - azt állítja: a vám- és áfa-mentességet csak abban az esetben vehetik igénybe a jótékonykodással foglalkozó alapítványok, ha az ingyenesen kapott, majd az országba behozott árut Magyarországon ingyenesen adják tovább.

A gyanú szerint nem ez történt: a behozott árut az ország egyik legnagyobb élelmiszerforgalmazó cégén, a Herba-csoporton keresztül értékesítették számos nagy forgalmazó felé. Arra a felvetésre, hogy valaki felhívta-e a VPOP figyelmét a sajtóban sokat szereplő alapítványra, vagy saját maguk jutottak el a szervezethez, azt válaszolták: "kockázatelemzést" követő rutinvizsgálat buktatta le a szervezetet. A nyomozás jelenlegi állásáról nem kívánt a VPOP beszámolni.

Lencsés Csaba