Csöndre intenék a kampányban a kormányt

Tíz hónapos szünet után ismét elővenné a koalíció a kampányfinanszírozás kérdését, miután sikerült megállapodni az alapelvekben. A legfontosabb változás, hogy a kormánypártok elfogadnák azt az ellenzéki javaslatot, amely megtiltaná a kormánynak, hogy választási időszakban közpénzből folytasson propagandát. A Fidesz egyelőre nem reagált érdemben a kormánypárti gesztusra.

"A kormánypártoknak kell önmérsékletet tanúsítaniuk" - mondta kedden Gusztos Péter, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese, miután bejelentette, a kormánypártok elfogadják azt az ellenzéki javaslatot, amely kampányidőszakban megtiltaná a kormánynak, hogy fizetett hirdetésekben propagálja eredményeit. A bejelentéssel a kormánypártok azt üzenték az ellenzéknek, hogy tíz hónap szünet után ismét elővennék a kampányfinanszírozás kérdését.

Ennyi ideje fekszik ugyanis a parlament előtt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium javaslata a párt- és a választási törvény módosításáról. A javaslatról tavaly júliusban az Országgyűlés lefolytatta az általános, majd a részletes vitát is, módosító indítványokat nyújtottak be, de azóta nem nyúltak hozzá. Ezt az [origo] kérdésére Gusztos az önkormányzati választások mellett azzal magyarázta, hogy történt ősszel "néhány esemény", ami gátolta a konszenzus kialakulását.

Tóbiás József szocialista képviselő azt mondta, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet kezdeményezésére a parlamenti pártok folyamatosan egyeztettek a kampányszabályok módosításról. Ezt megerősítette az [origo]-nak Majtényi László, az intézet elnöke is, de részleteket nem kívánt elárulni, mivel a találkozók szakértői szinten folytak. A volt adatvédelmi ombudsman csak annyit mondott, szerinte a szakértők közt konszenzus van a szükséges módosításokról.

Kampány-plafonnak lennie kell

A javaslat nyári vitájában a Fidesz azt kifogásolta, hogy a tervezett módosítás nem tiltja meg a kormány számára, hogy közpénzből támogassa a kormánypártok kampányát a ciklus eredményeit hangsúlyozó hirdetésekkel. Ilyen volt például az Orbán-kormány idején a Széchenyi-terv médiakampánya. Ezt az akkori ellenzék hevesen bírálta, de hatalomra kerülve az MSZP és az SZDSZ is alkalmazott hasonló módszereket.

A tervezet legfontosabb eleme az volt, hogy bevezetné a kampányszámlát és kötelezné a pártokat, hogy minden befolyó adományt erre irányítsanak, illetve minden felmerülő költségüket erről fizessék ki. A hétvégi lovasberényi koalíciós egyeztetés után kiadott kilenc pontot tartalmazó nyilatkozat tartalmazza is ezt a megoldást. Tóbiás József szocialista képviselő szerint ugyanakkor arról még vita van, hogy a kampányszámla állandóan működjön - tehát lehessen rá gyűjtögetni - vagy csak a hivatalos kampánykezdetkor nyíljon meg.

Fontos változás lehet - ha sikerül a pártoknak megállapodniuk a kétharmados törvények módosításáról -, hogy a jövőben csak magánszemélyek adhatnának a pártoknak pénzt, cégek nem, az 50 ezer forint felett adományozók nevét és az összeget pedig nyilvánosságra kellene hozni. Ez elméletileg rászorítaná a pártokat, hogy erősítsék a társadalmi beágyazottságukat, és a mainál sokkal több ember egyenként kis összegű adományaiból tartsák fenn magukat.

Az eredeti tervezet úgy oldotta volna meg a 386 millió forintban maximalizált - és mindenki által betarthatatlannak tartott - kampányköltség kérdését, hogy kihagyta a maximális összegről szóló rendelkezést a szövegből. Ez azonban a kisebb pártok (SZDSZ, MDF, KDNP) sérelmezték, mivel egy ilyen rendszerben jóval kisebb esélyük lenne megjelenni a milliárdokat mozgató nagy pártok mellett. A koalíciós pártok mára már egyetértenek abban, hogy maximalizálni kell a költségeket, de hogy pontosan mennyi lenne az összeg, azt még nem döntötték el.

A kormánypártok emellett abban is megváltoztatták elképzelésüket, hogy jelenleg csak a kampányköltségek kérdésével kívánnak foglalkozni, az ehhez szorosan hozzá tartozó pártfinanszírozással egyelőre nem. Tóbiás József erről az [origo]-nak csak annyit mondott: biztos, hogy növelni kell a pártok támogatását. A kormánypártok azt szeretnék, ha leghamarabb a 2009-es európai parlamenti választásokon, legkésőbb a 2010-es országgyűlési választásokon az új szabályokat alkalmazhatnák.

Az [origo] szerette volna megismerni a Fidesz álláspontját is a kormánypárti felvetésről, de Nyitrai Zsoltot, aki a nyári parlamenti vitában az ellenzéki párt vezérszónoka volt, hiába kerestük, sem az irodájában, sem mobiltelefonján nem tudtuk elérni. Nyitrai csak egy közleményt adott ki, amiben azt írta: "garanciális szabályokat kell alkotni annak érdekében, hogy a mindenkori kormány és a kormánypártok közpénzből ne folytathassanak pártkampányt".

Kovács Áron