Erőtlenül irtják a cigányozó megjegyzéseket

Az állásába kerülhet a Madách Színház táncosának, hogy "büdös cigánynak" nevezte egyik kollégáját. A színházak viszonylag szem előtt vannak, de vajon mi a helyzet más munkahelyeken? Mint megtudtuk, egyelőre kevés cég érzi feladatának, hogy a munkahelyen olyan légkör alakuljon ki, amelyben elképzelhetetlen az ehhez hasonló sértegetés. A többségi állami tulajdonú társaságoknak kötelező írásos tervet készíteniük a megelőzés érdekében, ezeknek a hatása viszont alig mérhető.

A romákra kiemelt figyelmet kell fordítani (képünk illusztráció)

"Büdös cigánynak" nevezte az egyik színészt a Madách Színház egyik táncosa. A színész a Roma Sajtóközpontnak azt mondta: a táncos a próbán arrébb akarta tuszkolni, mert szerinte nem jó helyen állt. Mivel azonban a koreográfus nem jelezte, hogy ilyen probléma lenne, a színész rászólt a táncosra, hogy ne lökdösse. A színész szerint ekkor a táncos megengedhetetlen stílusban elkezdett vele kiabálni, majd odavágta, hogy "te büdös cigány, nem is hasonlítasz másra, csak egy büdös cigányra". A színész ezután elhagyta a próbát.

Az esetet követően a színház felügyelője feljegyzést készített, amit eljuttatott a vezetőségnek. A táncost felfüggesztették, az ügy kivizsgálásával pedig Wettstein Tibort, a Madách Színház gazdasági igazgatóját bízták meg. A táncos közben levelet írt a színház igazgatójának, melyben elfogadhatatlannak nevezte, amit mondott, és felajánlotta, hogy az érintettől is bocsánatot kér - mondta az [origo]-nak Wettstein Tibor. A vizsgálatról a gazdasági igazgató annyit mondott, hogy szeretné mihamarabb lezárni, a napokban meghallgat mindenkit, aki ott volt a próbán. A vizsgálat utáni szankció fegyelmi, de akár rendkívüli felmondás is lehet. "Meg kell akadályozni, hogy ilyen máskor is előforduljon" - mondta Wettstein Tibor.

A megbántott színész polgári pert indíthat kollégája ellen, aki megsértette személyiségi jogait. Ha a bíróság neki ad igazat, néhány százezer forintos kártérítésre számíthat -  mondta az [origo]-nak Sipos Márta ügyvéd. A durva megjegyzés miatt tehet akár büntetőfeljelentést is becsületsértésre hivatkozva. A színész állítólag kilátásba helyezte, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz is fordul, de egyelőre ezt nem tette meg - tudtuk meg a hatóságtól.

Egy megjegyzés is elég

A munkahelyi bántások, valakinek a származására vagy nemi hovatartozására vonatkozó durva tréfák annyira rossz légkört teremthetnek, hogy az érintettet akadályozhatják a munkavégzésben, ebben az esetben zaklatás miatt tehet panaszt - tudtuk meg az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) munkatársától. Gyarmati Edit szerint azonban nem feltétlenül kell többször megismétlődnie a bántó megjegyzésnek, előfordulhat, hogy csak egyszer hangzik el, de önmagában is hozzájárul a lealacsonyító környezet kialakulásához.

Ahhoz viszont ismerni kell az előzményeket, hogy meg lehessen állapítani, hogy egy egyszeri megjegyzésnek milyen hatása lehet - mondta az EBH szakembere. Két egyenrangú munkatárs közötti konfliktus esetében a hatóság azt vizsgálja, hogy a munkaadójuk megtett-e mindent a lealacsonyító hangulat kialakulása ellen, illetve hogy utólag segítséget nyújtott-e az érintettnek, kivizsgálta-e az esetet.

Kevés cég ad az esélyegyenlőségre

Az [origo] azon kérdésére, hogy a munkáltató hogyan előzheti meg a rossz légkör kialakulását, Gyarmati Edit elmondta, hogy készíthet úgynevezett esélyegyenlőségi tervet. Ebben először helyzetelemzést kell adni arról, hogyan segítik a például a gyereket egyedül nevelők vagy a romák munkakörülményeit, munkafeltételeit (bér, szakmai előmenetel, képzés, gyermekneveléssel kapcsolatos kedvezmények), majd egy tervet készíteni arról, hogy a következő egy évben ezt hogyan tervezik javítani. Valamint ebben kell szerepelnie egy kialakított eljárási rendnek arra az esetre, ha valaki úgy érzi, hogy vele szemben megsértették az egyenlő bánásmód követelményét. A rendszer kialakítása önmagában kevés, a dolgozóknak tudniuk kell róla, hogy hogyan élhetnek vele - mondta Gyarmati Edit.

Esélyegyenlőségi tervet kötelező készítenie az 50 főnél többet foglalkoztató állami költségvetési szerveknek és a többségi állami tulajdonban lévő társaságoknak. A törvény szerint nem kötelező, de az önkormányzatok is elfogadhatnak esélyegyenlőségi tervet, illetve természetesen bármely cég készíthet ilyet. Az Egyesült Államokban például a magántulajdonban lévő cégeknél szokásos, hogy a diszkriminációs esetek vizsgálatára belső eljárási rendet alakítanak ki - mondta az EBH munkatársa.

Mit ér a terv?

Megkerestünk néhány többségi állami tulajdonban lévő céget és egy esélyegyenlőségi tervvel rendelkező önkormányzatot is, de válaszaikból kiderült, hogy a terv elsősorban nem az elfogadó munkahelyi légkör megteremtésére koncentrál, inkább foglalkozik például betegségmegelőzéssel. Emellett kevés adat van arról is, hogy a tervek hatására milyen pozitív változások következtek be.

Az Egerben működő Esélyek Házának munkatársától megtudtuk, hogy tudomása szerint a helyi önkormányzatnak és a kórháznak van esélyegyenlőségi terve, arról viszont nincs információja, hogy magáncégek is készítettek volna ilyet. Az elkészült tervek hatásáról meg pláne nem tudunk semmit - mondta az Esélyek Házának munkatársa.

A Heves Megyei Önkormányzatnál valóban készült esélyegyenlőségi terv, de csak a 2005/2006-os időszakra, a 2007-es egyelőre várat magára. A kitűzött célokból prevenciós orvosi vizsgálatok és képzési hozzájárulások valósultak meg - tudtuk meg Zám István esélyegyenlőségi referenstől. Az önkormányzatot érintő idei megszorítások miatt szerinte azonban idén kevesebb lehetőségük lesz juttatásokat biztosítani dolgozóiknak.

A Magyar Posta esélyegyenlőségi tervében szintén a dolgozók egészségmegőrzésére helyezi a hangsúlyt, például szűrőkamionnal járják végig az országot, amelyet nem csak postai dolgozók vehetnek igénybe. Arra a kérdésünkre, hogy a dolgozók közül tett-e már valaki panaszt arra hivatkozva, hogy megsértették az egyenlő bánásmódhoz való jogát, a hevesi önkormányzatnál és a Postánál is azt a választ kaptuk, hogy ilyen még nem fordult elő.

Az esélyegyenlőségi terv készítésére kötelezett társaságokat 2007-től már ellenőrzik is, bármely dolgozójuk bejelentheti az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál, hogy a munkahelyén nem készült el a terv. Az EBH-hoz már két ilyen bejelentés is érkezett, de még folyamatban van a kivizsgálásuk, ezekről az ügyekről csak lezárásuk után nyilatkozik a hatóság.

Tiefenthaler Eszter