Megcsavart számokkal érvel Gyurcsány

Büszkélkedett egy vizitdíjas felméréssel és boncolási adatokkal is riogatott Gyurcsány Ferenc, hogy így érveljen az egészségügyi reform mellett, némi utánajárással azonban az [origo] kiderítette, hogy nem éppen ugyanazt jelentik a számok, mint amiről a miniszterelnök beszélt. Mégse annyira jó gyógyszer a hálapénz ellen a vizitdíj és lehet, hogy nem is kezelnek félre annyi beteget.

Fogalmazási gyakorlatok

"A hálapénz rendszere nem oldódott meg, bár azt mondják, megkérdezésre válaszolva a betegek, hogy minden ötödik vagy csökkentette, vagy megszüntette a hálapénz fizetését. Ez eredmény? Igen, eredmény" - jelentette ki büszkén egy hete Gyurcsány Ferenc a Parlamentben. A kormányfő a vizitdíj bevezetése utáni időszakról beszélt napirend előtti felszólalásában, az adattal az egészségügyi reform mellett érvelt.

Szerettük volna megtudni az Egészségügyi Minisztériumtól, hogy honnan származik ez a statisztika, mire azt a választ kaptuk írásban, hogy "a GFK kutatóintézet számolt be erről". Két napig keresték ott kérésünkre az adatot, majd miután nem lett meg, a tárca elismerte, hibázott, a Népszabadság közölte a számot, és nem a GFK kutatásából származik. Az április 16-i cikk utolsó mondata állítja azt, hogy "a megkérdezettek ötöde kevesebb hálapénzt ad".

Később aztán kiderült, a Szinapszis Egészségügyi Piackutató és Tanácsadó cég márciusban készített reprezentatív felméréséről van szó. Elkértük a kutatást, aminek paraszolvenciával kapcsolatos  részét a következő összegzés zárja: "A vizitdíj nem feltétlenül szorítja vissza a hálapénzt!"

A felmérés szerint 37 százaléknyi megkérdezett nemigen változtat hálapénzfizetési szokásain a vizitdíj befizetését követően sem. 20 százalék valószínűleg, míg 17 százalék biztosan ugyanannyi hálapénzt ad ma, mint korábban. Ellenben 19 százaléknyi megkérdezett mondta, hogy ez irányú szokásán változtathat: 9,8 százalék biztosan kevesebbet ad, míg 9,2 valószínűleg kevesebbet ad. Vagyis a kutatás szerint senki nem "szüntette meg" a hálapénz fizetését, ellentétben azzal, ahogy Gyurcsány fogalmazott.

Kertész Balázs kutatási igazgató árnyalta a képet, szerinte van egy szűk réteg, amely "valamelyest kevesebb hálapénzt ad, ugyanakkor nem lesz radikális csökkenés a hálapénz fizetésében a vizitdíj bevezetésétől". Kertész szerint a paraszolvencia generációs kérdés: a fiatalabb betegek kevésbé adnak, és a fiatalabb orvosok kevésbé fogadják el a pénzt. Vagyis idővel a reformtól függetlenül is csökken a hálapénz, amint fokozatosan kikerülnek a rendszerből az idősebbek - véli a kutatási igazgató.

A hálapénzzel kapcsolatos statisztikát Horváth Ágnes is idézte kedden az Országgyűlésben, de ő pontosabban fogalmazott, mint a kormányfő. Azt mondta az egészségügyi miniszter, hogy "mintegy 15-20 százalékkal kevesebbszer adtak hálapénzt a betegek". "Sosem mondtuk azt, hogy a vizitdíj teljesen el tudja tüntetni a hálapénzt, de az első lépés lehet ezen az úton" - fogalmazott Horváth.

A halálos diagnózis

A kormányfő a már idézett beszédében egy másik adatot is közölt - az egészségügyi miniszterre hivatkozva -, amivel a rendszer tarthatatlansága mellett érvelt. "Azt állítják a szakértők, hogy az úgynevezett boncolási eltérés, azaz a korábban megállapított diagnózis, hogy mi volt a baj, majd ami az elhalálozást követő boncolásnál kiderült, a kettő között az eltérés majdnem 25 százalék. Nyilván, ha rossz volt a diagnózis, akkor nem lehetett tökéletes a terápia sem" - mondta Gyurcsány.

Az adat származási helyével kapcsolatban ezt írta a minisztérium: "szakmai háttérbeszélgetésen hangzott el a fenti adat, egy kórboncnok ismertette". Gyurcsány mondatát könnyen lehet úgy értelmezni, hogy az elhunyt betegek negyedét gyakorlatilag félrekezelik ma Magyarországon az orvosok. Megkérdeztünk erről két patológust - név nélkül válaszolt csak kérdéseinkre mindkettő -, egyikük szerint "nem igaz" a szám, míg a másik szerint "döbbenetes", de mindketten hiányolták a részleteket a 25 százalék mögül.

Amikor bővebb tájékoztatást kértünk a minisztériumtól, kiderült, hogy mégsem patológustól származik a szám, a tárca az egri kórház minőségirányítási osztályvezetőjéhez irányított minket. Tombácz Imre közölte, hogy a tárca által néhány éve létrehozott, a kórházak minőségi mutatóit összegyűjtő rendszer adta ki a 25 százalékot, ami viszont nem azt mutatja, hogy minden negyedik elhunytat félrekezelték volna.

Tombácz Imre a 25 százaléknyi eltérést a kezelőorvosok és a boncmesterek diagnózisai között három részre osztotta. Egyrészt orvosi tévedéstől függetlenül is lehet más a diagnózis, másrészt szerinte van rá példa, hogy a nagyobb OEP-támogatás miatt mást írnak a papírra egyesek, míg a maradék csak a tényleges orvosi hiba. Azt azonban, hogy ez mennyi lehet, senki nem tudja a szakértő szerint, ehhez az összes elhunyt papírjait az országban egytől egyig át kellene nézni, vagyis klinikai auditot kellene végezni.

Lencsés Csaba