A kövéreket is lekezelik a munkakeresésnél

Vágólapra másolva!
Nem nyújtottak nekik kezet, elvétve köszöntek nekik előre, és az állás megszerzésére is kicsi esélyük volt - egy kutatás szerint Magyarországon nemcsak a romákat, hanem a túlsúlyos embereket se vennék fel szívesen eladónak. Az [origo] magát kövérnek beállító munkatársa se kapott visszahívást egy álláshirdetőtől. Külföldön már azt is kiszámolták, hogy ha valaki felszed néhány kilót, akkor mennyivel csökken a fizetése.
Vágólapra másolva!

51 eladói munkát hirdető sport- és ruhaboltot járt végig a TÁRKI tesztcsoportja, hogy kiderítse: milyen esélyekkel találhat munkát egy nő, ha roma származású vagy, ha kövér. A 2006 tavaszán végzett kutatás eredményét a napokban hozták nyilvánosságra. A próba úgy zajlott, hogy egymás után tért be az üzletekbe egy roma, egy kövér, majd egy nem roma és nem kövér nő, hogy a meghirdetett munkáról érdelődjön. Az álláskeresés során a roma és a túlsúlyos jelentkezők közel kétszer annyi diszkriminációra utaló magatartás-elemmel szembesültek, mint a kontrollszemélyek.

Arra például, hogy az üzletben dolgozó előre köszönjön, bemutatkozzon, kezet fogjon és ne mérje látványosan végig az üzletbe betért jelentkezőt, a nem roma, nem túlsúlyos nőnek volt a legnagyobb esélye. A kövér tesztelők 18, a romák 60 százaléka úgy érezte, hogy végigmérte őket az eladó, a kontrollszemélyeknek viszont csak 2 százaléka vett észre ilyesmit. A romáknak csupán az esetek négy százalékában köszönt előre az eladó, 8 százalékban mutatkozott be nekik, és 10 százalékban fogott velük kezet. A bemutatkozás és a kézfogás ügyében a kövérek ennél csupán 2-2 százalékkal értek el jobb eredményt. A kontrollcsoport negyedénél viszont nem feledkeztek el az eladók ezekről az udvariassági gesztusokról.

A megfigyelés szempontjai közé tartozott az is, hogy külön kérdés nélkül mennyire alaposan tájékoztatták a jelentkezőket a munka részleteiről. A műszakok szerinti beosztást a kontrollszemélyek 70 százalékának elmagyarázták, míg ez az arány a romáknál csak 33, a kövéreknél pedig 12 százalék volt.

A tesztelés során tapasztalt diszkrimináció a kutatók szerint egyértelműen a származásnak, illetve a testalkatnak tudható be, mivel ügyeltek arra, hogy a többi tényező azonos legyen. Mindannyian azt mondták, hogy szakközépiskolai végzettséggel és alapfokú angol nyelvtudással rendelkeznek, az öltözékük is hasonló volt.

"Fizikailag taszítja őket"

Sík Endre, a TÁRKI szociológusa úgy tudja, ilyen típusú teszteléses vizsgálatot korábban nem végeztek még Magyarországon. Szerinte a túlsúlyosok elutasításának az oka a diszkrimináció, annak közvetlen és közvetett formái. Az előbbi azt jelenti, hogy "a boltosok nem akarják, hogy a közelükben legyen egy kövér, mert fizikailag taszítja őket a kövérség". A közvetett diszkrimináció alatt pedig olyasmit lehet érteni, hogy az illető arra gondol: a kövér eladó elriasztaná a vevőket - mondta Sík Endre. Azért volt ez jó, mert a plázában kint volt egy cetli azzal, hogy eladót keresnek. Így nem utasíthatták azzal el a jelentkezőt.

A súlyfölösleggel összefüggő diszkriminációval külföldön már évek óta foglalkoznak. Európai közgazdászok kiszámították, hogy a BMI-testtömegindex 10 százalékos emelkedése esetén a férfiak keresete átlagosan 3,3 százalékkal lesz kevesebb, a nőké pedig 1,8 százalékkal. Pedig ez nem jelent nagyon látványos elhízást, olyan, mintha egy 170 centis, 70 kilós nő felszedne 4-5 kilót, vagy egy 180 centis, 80 kilós férfi 8 kilót.

Szöllősi Ágnes karriertanácsadó is ismer olyan külföldi statisztikákat, amelyek kimutatták, hogy a túlsúlyos jelentkezőkkel szemben esélyesebbek a normál súlyú jelöltek. Szerinte alapvetően két dolog állhat az elutasítás mögött. Az egyik ok a munkavégzésével kapcsolatos, azaz, ha valaki túlsúlyos, akkor azt feltételezik róla, hogy nehézkesen mozog, pszichésen is lelassult, és ez kihat munkatempójára, valamint, ha nem elég igényes önmagával szemben, ez kihat a munkavégzésének minőségére is. Továbbá - véli a szakértő, sokat lehet hallani a kövérséggel összefüggő egészségügyi rizikófaktorról is, kimutatták, hogy a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az infarktus is nagyobb valószínűséggel fordul elő az elhízottak körében. "Ezért aztán a munkaadó azt gondolja, hogy a túlsúlyos alkalmazott megbetegedése valószínűbb, kevésbé lehet rá hosszú távon számítani." - magyarázta a karriertanácsadó.

20 kiló felesleggel ugrik a pultos munka

A TÁRKI tesztjének eredményeit ugyanakkor ez a szempont nem magyarázhatja. Sík Endre ugyanis elmondta az [origo]-nak: a kövér tesztelő személyeket szándékosan úgy választották ki, hogy még ne tartozzanak az egészségügyi kockázatot jelentő, nagyon túlsúlyos kategóriába, de azért dundibbak legyenek az átlagnál.

Az [origo] minitesztje is azt az eredményt hozta, hogy a felvállalt súlyfölösleg nem könnyíti meg a munkaszerzést. Egy budapesti étterembe apróhirdetés útján pultos lányt kerestek, az alapkövetelmények között az igényes, jó megjelenést is említették. Próbaképpen az [origo] munkatársa érdeklődőként bemutatkozva felhívta a megadott telefonszámot, és rákérdezett, hogy húsz kiló súlyfelesleggel van-e esélye az állásra, belefér-e még ez a "jó megjelenésbe". A nő a vonal túlsó végén kedves és megértő volt, de azt mondta: ezt meg kell beszélnie a férjével, az üzlet tulajdonosával. Visszahívást ígért, de azóta sem jelentkezett.

Janecskó Kata