Elindult a nagy európai vegyszervadászat

A nyár első napjával új fronton indult meg a küzdelem a samponok, műanyagok és vízlepergető szerek egészségkárosító összetevői ellen az EU-ban: életbe lépett ugyanis az új vegyianyag-politikát megalapozó rendelet, amely szerint a gyártóknak kell bizonyítaniuk, hogy termékük biztonságos. A következő években eddig sosem vizsgált vegyszerek tízezreit fogják ellenőrzi, a civil szervezetek mégsem elégedettek, mivel szerintük az új szabályozás több ponton is behódolt a vegyiparnak.

Szinte semmit nem tudunk róluk

Fordulóponthoz érkezett az egészségre káros vegyi anyagok elleni harc az EU-ban és így Magyarországon is, június 1-jén ugyanis életbe lépett az unió erről szóló új szabályozása. A REACH (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals, magyarul a "vegyi anyagok bejegyzése, kiértékelése és engedélyezése") néven ismert rendelet mintegy 30 000, az iparban felhasznált vegyszer regisztrálását és bevizsgálását írja elő, amitől a rákkeltő, a hormonháztartást vagy az immunrendszert befolyásoló anyagok visszaszorítását várják a tagállamokban, köztük Magyarországon is.

Eddig a vegyipar által használt mintegy 100 000 anyagból csak az 1981 után piacra vitt 3000 új vegyszert vizsgálták részletesen egészség- és környezetkárosító szempontból. A Helsinkiben létrehozott Európai Vegyianyag-ügynökségnél ugyanakkor minden olyan vegyi anyagot be kell majd jegyeztetni, amelyből egy gyárban évente több mint 1 tonnát állítanak elő. Az ügynökségnek június 1-től számítva egy éve van, hogy felvegye a kapcsolatot az európai gyártókkal, 2008 júniusától pedig megkezdődik a gyakorlati munka: 4 éven belül el kell készülnie a legveszélyesebb és legnagyobb mennyiségben (több mint 1000 tonna/gyár/év) gyártott vegyszerek bejegyzésének.

A REACH nagy újítása, hogy mostantól nem a szabályozó hatóságnak, hanem a gyártónak kell bizonyítania, hogy az általa használt vegyszerek nem károsítják az egészséget. A termelőknek saját költségükre kell elvégezniük az ehhez szükséges vizsgálatokat és kísérleteket, a különösen magas kockázatot jelentő anyagokat pedig engedélyeztetniük is kell . Ha egy felhasznált vegyszerről kiderül, hogy nehezen bomló, a szervezetben felhalmozódó anyag, és létezik kevésbé veszélyes, elérhető alternatíva, akkor a gyártót az Európai Vegyianyag-ügynökség kötelezheti a veszélyes vegyszer helyettesítésére.

Kétségek és hiányok

Ez a szabályozás egyfajta kompromisszum az ipari és a környezetvédelmi érdek között - mondta az [origo]-nak Dragos Tibor, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) programvezetője. Bár a REACH több szempontból előrelépést jelent az eddigi rendszerhez képest, a szakember szerint az EU meglehetősen gyenge követelményeket állított a vegyipar elé.

A bejegyzésre kötelezett vegyszereket ugyanis mennyiségük alapján 3 kategóriába sorolták, és az Európai Vegyianyag-ügynökség csak a nagy tömegben előállított anyagokról kér részletes vizsgálatokat. Azokról a vegyszerekről, amelyekből egy gyárban egy év alatt 10 tonnánál kevesebbet gyártanak, már csak a legalapvetőbb fizikokémiai adatokat kérik be - mondta Dragos, hozzátéve, hogy ez az érintett 30 000 vegyszer 60 százalékát teszi ki.

Pál János, a Levegő Munkacsoport szakértője szerint az is kockázatot rejthet, hogy a gyártók készítik a veszélyességi vizsgálatot saját termékeikről. Igaz, az Európai Vegyianyag-ügynökség értékeli és ellenőrzi az ipar által összegyűjtött adatokat, így ez a kockázat nem túl nagy - tette hozzá Dragos Tibor. Ehhez azonban szükséges, hogy az ügynökség tagjait ne befolyásolhassák a vegyipari szereplők, hogy az ügynökség független legyen - mondta, hangsúlyozva, hogy ezt az igényt nemrég brüsszeli civil szervezetek is szóvá tették.

Eredmény csak évtizedek múlva

"Azzal, hogy ma életbe lépett ez a rendelet, holnaptól még nem lesz jobb a helyzet" - figyelmeztetett Pál János, aki szerint a REACH hatása egy hosszú folyamat lesz, és eredményei a lakossághoz talán csak évtizedek múlva jutnak el. Ezt egyrészt az okozza, hogy a különböző vegyszerek bevizsgálásának határideje a termelt mennyiségtől függően 3-tól 9 évig terjedhet, másrészt az, hogy a szabályozás szerint bizonyos feltételekkel egészségkárosító vegyszerek is forgalomban maradhatnak.

Még egy bizonyítottan veszélyes anyag is a piacon maradhat, ha "használata társadalmilag vagy gazdaságilag indokolt", illetve ha nincs elérhető alternatívája - mondta Dragos Tibor. Az elérhetőségbe pedig az is beletartozik, hogy az alternatív vegyszer nem sokkal drágább, mint az addig használt - tette hozzá.