A szomorú cigányasszonyból nem lesz titkárnő

Nem sok esélye van valóra váltania álmát annak a roma nőnek, aki polgármesteri hivatalban akar titkárnő lenni - derül ki a TÁRKI vizsgálatából. A kutatók fényképeket mutatva érdeklődtek a jelentkezők esélyeiről, és megállapították, egyértelmű hátrány a roma származás, viszont javíthat az esélyeken az arckifejezés.

Roma közösségi ház Debrecenben - nehéz kitörni

Mennyire van jelen a diszkrimináció a munkakeresésnél? - erre a kérdésre keresi a választ a TÁRKI kutatássorozata. A legújabb elemzésben azt vizsgálták, hogy vajon mekkora eséllyel vágnának neki egy állásinterjúnak a roma és nem roma jelentkezők. A kutatás során megkerestek 500 önkormányzati vezetőt, és megmutattak nekik hat fényképet - három roma és három nem roma nőét -, majd megkérdezték tőlük, melyiküket vennék fel titkárnőnek.

A tesztelők önéletrajzában ugyanolyan végzettségi adatok szerepeltek, vagyis gyakorlatilag csak a külsejükben különbözhettek - tudtuk meg Dencső Blankától, a TÁRKI kutatójától, aki elmondta azt is, hogy kisebb és nagyobb méretű településeket egyaránt bevettek a tesztelésbe, és a polgármestereket kérték meg a válaszadásra, de akadt, ahol az alpolgármester fogadta a kérdező-biztosokat. A települési vezetők feladata az volt, hogy sorrendbe állítsák a jelentkezőket.

Fontos, hogyan néz ki

"Eredményeink alapján elmondható, hogy az önkormányzati vezetőknek fontos, hogy a titkárnőjelölt hogyan néz ki, milyen a külseje" - írják a TÁRKI kutatói, akik szerint összességében látszik, hogy "a nem romák esélye a titkárnővé válásra sokkal nagyobb volt, mint a romáké". Egyedül a jókedvű, fekete-fehér képen szereplő, középkorú roma nő rúghatott volna labdába, bár a vidám arcú, színes fotón bemutatott, nem roma jelentkező mellett a legtöbb helyen esélye sem volt arra, hogy megkapja a munkát.

A kutatás részeként megkérdeztek ezer felnőtt magyarországi lakost is. Az derült ki, hogy ők is hasonlóan választanának, mint az önkormányzati vezetők, de "a roma származás okozta hátrány még erősebb lenne". Nagyobb ugyanis a különbség a romák és a nem romák esélyei között utóbbiak javára. A megkérdezettek túlnyomó része - a polgármesterekkel ellentétben - nem részesítette előnyben a fekete-fehér fényképen szereplő, vidám középkorú roma nőt sem.

A komoly arcú roma férfiból lehet portás

A férfiak esetében is hasonló módszerrel mérte a TÁRKI a diszkriminációt. Portás állásokra adtak be jelentkezést a kérdezőbiztosok, és ugyanúgy hat képet - három roma és három nem roma férfiét - mutattak az önkormányzati vezetőknek és az ezer megkérdezettnek. "Általában ebben a munkakörben is nagyobb esélye van egy nem roma kinézetű személynek" - írják a TÁRKI kutatói, de megjegyzik azt is, hogy a fekete-fehér képen bemutatott, komoly arcú roma férfinak azért van esélye, "sőt, a lakosság őt választaná legnagyobb eséllyel portásnak".

A TÁRKI más eszközökkel is vizsgálja a munkahelyi diszkriminációt. Az [origo] is beszámolt annak a kutatásnak az eredményéről, amelynek során sport- és ruhaboltokat jártak végig a tesztelők, hogy kiderítsék: milyen esélyekkel találhat munkát egy nő, ha roma származású vagy, ha kövér. Az álláskeresés során a roma és a túlsúlyos jelentkezők közel kétszer annyi diszkriminációra utaló magatartás-elemmel szembesültek, mint a kontrollszemélyek.

Simonovits Bori, a TÁRKI kutatója az [origo]-nak elmondta, hogy a sorozat része volt egy olyan vizsgálat is, amelynek során roma és nem roma férfiak telefonon jelentkeztek különböző - jellemzően eladói, pultos, felszolgálói - állásokra. Ennek eredményét majd csak később hozzák nyilvánosságra, de meglepő lenne, ha annak alapján gyökeresen más kép rajzolódna ki, Simonovits szerint ugyanis a különböző módszerekkel végzett tesztelések alátámasztották egymást.