Fantomorvosok százai maradtak a kórházak nyakán

2007.06.11. 11:32

A kórházbezárások és osztály-összevonások miatt több ezer orvost és ápolót kellett volna elküldeniük a kórházaknak, eddig azonban a kórházak által önként vállalt létszám alig negyedének mondtak fel. A túlélésre játszó orvosok magánrendelőjük és a megmaradt kórházak között bolyonganak betegeikkel, vidékre viszont az állami támogatás és az orvoshiány ellenére sem költöznének. Békési László magánkórház-igazgató szerint a lapátra tett orvosok és a konfliktus megúszására játszó önkormányzatok a csodában bíznak. A kórházszövetség szerint viszont még csak most ér ide az elbocsátási hullám.

Hiába szűnt meg áprilistól számtalan kórházi osztály, az ezeken a helyeken dolgozó orvosok többsége továbbra is a megszűnt munkahelyen dolgozik tovább. Az Egészségügyi Minisztérium szerint márciusban a kórházak azzal számoltak, hogy az áprilisi átalakítások és bezárások miatt 1500 orvost és 4500 egészségügyi szakápolót kell elküldeni. Ezzel szemben az ÁNTSZ adataiból az derül ki, hogy júniusig 19 kórházból mindössze 310 orvost és 1280 szakdolgozót küldtek el. A lefaragások által leginkább sújtott Budapesten - ahol három kórház szűnt meg - a fővárosi önkormányzat szerint eddig 247 kórházi dolgozót bocsátottak el. A Szent Imre kórházból 7, a Nyírő Gyulából 91, a Károly Sándor kórházból 69, a Margit kórházból pedig 80 dolgozót küldtek el.

A leépítések megrekedését mutatja, hogy a kirúgott dogozók elhelyezkedését segítő kormányzati programra az Országos Foglalkoztatási Közalapítványhoz eddig mindössze 2-3 pályázat érkezett. A program lényege: ha egy orvos vállalja, hogy az eredeti munkahelyétől 50 kilométernél távolabb áll munkába, akkor három havi fizetésének megfelelő támogatást kap, ami közel 990 ezer forintot jelent. A távolság növekedésével a támogatás összege is nő.

A közalapítványnál a pályázók alacsony számát azzal indokolták, hogy a programra csak június 1-től lehet pályázni, így az igazi rohamra csak hetek múlva számítanak. Koránstem biztos azonban, hogy a programmal olyan könnyű lesz állást találni, mint ahogy azt korábban az egészsügyi tárca ígérte. A jelentkezést ugyanis nehezíti, hogy sok a kizáró ok: abban az esetben például nem igényelhet pénzt az orvos, ha korábbi munkahelyének egy másik telephelyére akar átmeni, illetve akkor sem pályázhat, ha egy magánitézményben szeretne elhelyezkedni. Ráadásul hiába van orvoshiány vidéken, a legtöbb orvosnak Budapesten szűnt meg az állása, akik viszont nem nagyon hajlandóak arra, hogy több évnyi fővárosi praxis után vidéken folytassák.

Sokan még a felmondási idejüket töltik, így annak lejárta után, júliustól jelenhetnek meg nagyobb számban a munkanélküli orvosok - mondta az [origo]-nak Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Ennek viszont ellentmond, hogy aki a felmondási időt tölti, annak már felmondtak, így ennek meg kéne jelleni a kimutatásokban is. A nagykanizsai kórház főigazgatója, Kovács József szerint az előrehozott nyugdíjazásoknak is szerepe lehet abban, hogy kevés az elbocsátott orvos. A zalai város kórházából elbocsátott 100 dolgozó nagy része ugyanis nyugdíjba vonult.

A magántulajdonban lévő telki kórház igazgatója, Békési László szerint viszont arról van szó, hogy az önkormányzatok nem merik felvállalni, hogy az általuk fenntartott kórházakból elküldjék a dolgozókat. Ha az intézmények továbbra se merik bevállalni a kellemetlen intézkedéseket, akkor nehéz helyzetbe kerülhetnek - mondta. Egy kórház bevételeinek átlagban a fele megy el fizetésekre, ezt pedig a reformmal járó költségvetési megszorítások miatt egyre nehezebb kigazdálkodni - tette hozzá a kórházigazgató. 

A feleslegessé vált orvosok foglalkoztatására - Békési szerint - többféle gyakorlat is kialakult. Előfordul például, hogy egy megszűnt osztály néhány dolgozóját az önkormányzat az általa fenntartott, másik kórházban alkalmazza. Nem oldja meg azonban a helyzetet, ha a fenntartó az intézmények között passzolgatja az orvosokat - mondta Békési, aki szerint ez azt bizonyítja, hogy az önkormányzatok és a kórházak nem veszik komolyan az átalakításokat, és még mindig a csodában bíznak. 

A megszűnt fővárosi szülészeteken pedig az a jellemző, hogy az orvos a korábbi betegivel együtt bolyong a kórházak között. Egy név nélkül nyilatkozó, osztály nélkül maradt fővárosi szülész-nőgyógyász az [origo]-nak azt mondta: új kórházban nem éri meg elhelyezkedni, mert hiába van több évtizedes gyakorlata, ott úgy kezelnék, mint egy kezdőt. Az orvos ezért úgy próbál megélni, hogy magánrendelésben fogadja a korábbi betegeket. A szüléseket és az abortuszokat pedig úgy végzi el, hogy bekéredzkedik egy olyan kórházba, ahol nem szűnt meg a szülészet.

Az egészségügyi tárca egyik rendelete ugyanis lehetővé teszi, hogy július elsejéig a kismamák más kórházakban szüljenek, mint ahova tartoznak. A korábbi orvosaik pedig elkísérhetik a szülő nőket. A neve elhallgatását kérő nőgyógyász azt nem tudta megmondani, hogy július után mit fog csinálni. Az orvos vidékre költözni, a támogatás ellenére sem akar, ezt azzal indokolta, hogy több évtizede Budapesten dolgozik, ráadásul a gyerekei is a fővárosban tanulnak. Abban bízik, hogy az alkalmanként őt befogadó kórház majd szerződést köt vele.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK