"Meg szeretnének buktatni" - Gyurcsány értékelt

Az ellenzék azt hiszi, a kormánypártiak zacskóban hordják haza a pénzt, pedig azt szociális kiadások vitték el - állította Gyurcsány Ferenc a kormány egyéves munkáját értékelő parlamenti vitanapon. Gyurcsány megint önmarcangoló volt, és megint felemlegette a szerinte kihagyott lehetőségeket. A kormányfő szerint az ellenzék csak őt akarja megbuktatni.

"Önöket nem a beszédem érdekli, hanem én. Meg szeretnének buktatni. Meg a kormányomat. Meg elsöpörni az egész baloldalt. Szerintem egyik sem fog sikerülni." - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csütörtökön, az MSZP által kezdeményezett A Gyurcsány-kormány első éve című parlamenti vitanapon. A kormányfő szerint az ellenzék túszul ejtette a beszédet, ezáltal Magyarországot is. Gyurcsány ezután úgy folytatta felszólalását, hogy felolvasta az őszödi beszéd szalonképes változatát.

"El lehet dönteni, hogy a reformokat az ellenzékkel közösen csináljuk-e. A legkönnyebb ez lenne, de megy nélküle is, ugyan kicsit lassabban, kicsit drágábban és több vitával" - mondta a miniszterelnök, akinek beszéde alatt a Fidesz és KDNP frakciók tagjai közül csak a két vezérszónok, Varga Mihály és Hargitai János volt jelen az ülésteremben.

A kormányfő szerint butaság lenne megijedni az első év végén. "Ha azt mondják, hogy ez egy emberes időszak volt, azt mondom: mi az hogy, nagyon is!" - idézte saját magát a miniszterelnök. Beszédében Gyurcsány megvédte a költségvetési megszorításokat: "ha egy erős országot akarunk, amelynek nem kell tartania a szomszédos, többségében gyorsabban növekvő országoktól, egyensúlyt kell teremteni" mondta. Gyurcsány szerint az elmúlt évben nagyon sok "buta, sőt hazug" vitát folytattak arról, hova lett a pénz, miért kell kiigazítás.

"Van, aki odáig viszi ezt, nyilván nem politikai szándékoktól mentesen, hogy hát a parlament egyik felében csalók, rablók, talán még tolvajok is ülnek, hát nyilván zacskóban, borítékban, táskában, jó ég tudja még miben hordják az államkincstárból ki a pénzt, és viszik haza" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc. A kormányfő szerint a pénzt "a rendszerváltás utáni legnagyobb szociális kiigazítására" és közösségi beruházásaira fordították.

A miniszterelnök nem ismer olyan mérvadó gazdasági kutatóintézetet, amely azt mondaná, elkerülhető lett volna az állami kiadások csökkentése az egyensúlyteremtéshez. A 2000 és 2003 közötti költségvetési és gazdaságpolitika szerint könnyebb lett volna akkor átalakítani az egészségügyet, az oktatást, amikor ötven százalékkal emelkedtek a bérek - mondta Gyurcsány. "Elszalasztottuk. Egyébként mondhatják, hogy ez a mi hibánk volt. Igen, így van".

Az egészségügy fertője

A kormányfő bírálta a Fidesz népszavazási kezdeményezéseit is. Azt kérdezte: "miért arról tartunk népszavazást, hogy mit ne csináljuk, miért nem arról, hogy mit csináljunk?" A hallgatók egyébként Gyurcsány állítása szerint értik, miről szól a felsőoktatás átalakítása, és nem azt kérdezik, miért kell tandíjat fizetni, hanem azt, hogyan lehet az egyetemük a legjobb Európában.

Az egészségügy kapcsán Gyurcsány azt mondta, soha egyetlen egy szóval sem hallotta a parlamentben a kiváltságok ellen küzdő ellenzéki képviselőktől: küzdjünk az ellen, hogy "a magyar egészségügyben ott van az az elképesztő ellentmondás, hogy alapvetően állami, közösségi infrastruktúrán teljesen elfogadott módon magánpraxis is zajlik". Nem fáj az igazságtalanság? - kérdezte az ellenzéki képviselőktől.

Gyurcsány szerint a hálapénz úgy hálózza be az egészségügyet, mint "az életet adó levegő". Azt állította, hogy nem a 300 forintos vizitdíj a magyar egészségügy morális fertője, hanem annak elhallgatása, hogy 2005-ben az egészségügyre fordított összes kiadásnak a háromnegyedét fedezte a járulékbevétel.

Azzal kapcsolatban, hogy az ellenzék Szlovákiát szokta felhozni példaként, a miniszterelnök azt mondta, a szomszédos állam gyors növekedéséhez az kellett, hogy a magyarnál harmadával kevesebbet érjenek a nyugdíjak, a családtámogatás. Gyurcsány szerint Magyarországon az átlagbérek 25 százalékkal magasabbak, mint Szlovákiában.

Kapkodás az ország ellenében

Reformok helyett reformkapkodást, tényleges intézkedések helyett mellébeszélést és következmények nélküli kormányzást tapasztalunk - jellemezte az elmúlt egy évet Varga Mihály, a Fidesz alelnöke. Azt mondta, a miniszterelnök a vitanapon elmondott beszédében megint az ellenzékkel foglalkozott, pedig, ha annyit foglalkozna az ország helyzetével is, mint velük, akkor "Magyarország talán nem tartana itt".

Hargitai János, a KDNP képviselője szerint Magyarországon nincs reformláz, a kormány csak ideológiát gyárt, hogy a nagy rendszerekből pénzt vegyen ki. Hargitai azt mondta, az ország ellenében nem lehet reformokat végrehajtani, az emberek átlátják, hogy "önök már sokszor csapták be ezt a nemzetet, most is ezt teszik".