Aggályosnak tartja Horn kitüntetését az államfő

A kormányfő azt javasolja Sólyom László köztársasági elnöknek, hogy tüntesse ki Horn Gyulát 75. születésnapja alkalmából - erősítette meg a távirati iroda értesülését a kormányszóvivő. Sólyom László köztársasági elnök Horn '56-os tevékenysége miatt aggályosnak tartja a kinevezést, de a döntéssel megvárja az Alkotmánybíróság ítéletét. Hornt korábban már Medgyessy Péter is kitüntetésre javasolta, Mádl Ferenc akkori államfő azonban visszautasította a kérést.

Horn Gyula

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt javasolta Sólyom László köztársasági elnöknek, hogy tüntesse ki Horn Gyulát 75. születésnapja alkalmából. A kormányfő ezt Horn külügyminiszterként és a miniszterelnökként az ország érdekében végzett tevékenységével indokolta - értesült kormányközeli forrásokból a távirati iroda. Az MTI úgy tudja: a kormányfő azt javasolja, hogy Horn Gyula a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjének polgári tagozatát kapja meg.

A távirati iroda értesülését megerősítette Budai Bernadett kormányszóvivő. Budai elmondta: a miniszterelnök szerdán küldte el a kitüntetést kezdeményező levelet a köztársasági elnöknek. A kormányszóvivő hozzátette: a kitüntetés semmilyen juttatással nem jár, erkölcsi elismerés, ugyanakkor a legmagasabb szintű kitüntetés, amit magyar állampolgár megkaphat.

Sólyom László aggályosnak tartja, hogy Horn Gyulát kitüntessék - mondta az [origo]-nak Wéber Ferenc, a köztársasági elnök sajtófőnöke. Wéber elmondta: Horn Gyula 1956-os tevékenysége ellentétes a Magyar Köztársaság demokratikus alkotmányának értékrendjével. Wéber ezt azzal támasztotta alá, hogy Horn 2006 októberében a Die Welt című német hetilapnak azt mondta, hogy 1956-ban a pufajkás osztagban a törvényes rendet védte.

Wéber közölte: az államfő azonban kitüntetés ügyében megvárja az Alkotmánybíróságnak kitüntetésekkel kapcsolatos (Ab) alkotmányértelmezését. Sólyom László köztársasági elnök még 2006. március 13-án fordult alkotmányértelmezési indítvánnyal a kinevezések kapcsán az Alkotmánybírósághoz. Az akkori közlemény szerint az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban a kinevezési és felmentési előterjesztésekkel kapcsolatban szűkre szabta az államfő mérlegelési lehetőségét.

Ezek a határozatok azonban nem foglalkoztak a kitüntetésre vonatkozó köztársasági elnöki hatáskörrel. Sólyom László szerint ezért nyitott kérdés, hogy a kitüntetési ügyekben milyen mértékben érvényesítheti a köztársasági elnök a saját meggyőződése alapján az Alkotmány értékrendjét, s tagadhatja meg adott esetben a kitüntetés adományozását.

Öt évvel korábban már született egy hasonló javaslat, akkor Medgyessy Péter miniszterelnök Mádl Ferenc köztársasági elnöktől kérte, hogy Horn Gyula 70. születésnapja alkalmából magas állami kitüntetést kapjon. Mádl Ferenc levélben visszautasította a kérést. A volt szocialista kormányfő kitüntetése ellen akkor több civil szervezet is tiltakozott. Horn Gyula 2002-ben azt mondta: ilyen helyzetben nem is venné át a kitüntetést. Hozzátette: elvárta volna, hogy ha nyilvánosságra hozzák a köztársasági elnök egyet nem értését, legalább ne a születésnapján tegyék.

Mádl Ferenc 2002 augusztusában egy lapinterjúban úgy fogalmazott: elismeri, amit Horn Gyula miniszterelnökként Magyarországért tett, ugyanakkor a kitüntetés megkérdőjelezné az 1956-os forradalommal kapcsolatos, a társadalom nagy része által is vallott hitet. Az akkori államfő szerint Horn Gyula kitüntetése megosztaná a társadalmat.

Horn Gyula 1989-90-ben volt Magyarország külügyminisztere, 1994-98-ban pedig miniszterelnök. A német egység létrejöttében játszott szerepét számos külföldi kitüntetéssel ismerték el. A szocialista politikus, jelenleg az MSZP parlamenti képviselője, július 5-én lesz 75 éves.